A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-16 / 24. szám
2*£rado Tovíbb folyik a néger lakoséig békés tüntetése as USA déli államaiban. Blrmingbamban a rendőrség a Iegbrntálisabban bánik ■ fogalt követeié feketékkel. Szálakat tartóztattak le, kéztük dr. Martin Lather King lelkészt, a tiltakozó felvonulások vezetőiét. (Zentralbild) XXIII. János pápa emlékezete Tizenétéves eredményes munkára tekinthet vissza a komáromi Steiner Gábor Hajógyár Fennállása éta számos, áj típusú hajét készítetlek az üzemben. Jelenleg legkiemelkedőbb gyártmányuk a 2000 tonnás teherszállitó-hajó sorozat, amelyet a Szovjetunió számára gyártottak a komáromi hajókészttők. Ezek a fürge motoros teherszállító hajók világviszonylatban Is megállják a helyüket. (Vlőko felv.) Szerte az országban megkezdődtek az I. Csehszlovákiai Sportjátékok. Komáromban az épülő új stadiónban nemrég mintegy 3000 fiatal mérte össze erejét, tudását atlétikában és egyéb sportágakban. Egymásután születtek a szebbnél szebb eredmények, sálydobásban, távolngrásban, futásban. A rendezőbizottság nagyszerű munkát végzett, s nagy mértékben elősegítette a CSISZ Központi Bizottságának a testnevelés megjavításáról hozott határozata teljesítését. Varga Katalin, a távolugrás győztese. IMélek felv.) Amikor öt évvel ezelőtt tizenegy választási menet után kompromisszumként XXIII. Jánost választották pápává, általánosságban nagy meglepetést keltett, mert benne egy kevésbé ismert egyházfő került a pápai trónra. Éppen ezért csak „átmeneti“ pápának tekintették, akitől a katolikus egyház nem várhat jelentősebb tevékenységet. Azonban csakhamar kiderült, hogy XXIII. János pápa trónra lépésével új szelek kezdtek fújdogálnl a Vatikánban. Már tevékenysége kezdetén fellépésével, emberekhez való viszonyával megnyerte nemcsak a hívők, hanem a szélesebb tömegek rokonszenvét, sőt tiszteletét. Emberekkel való érintkezésében közvetlen és nyájas volt. Élőidéitől eltérően lehetőleg kerülte magas egyházfői tisztségének külső formáit. Ebben a tekintetben jellemzi őt a következő kijelentése: „Nem vagyok szentség — pápa vagyok, és ezzel végei“ XXIII. János pápa legnagyobb cselekedete volt a „Pax ln terris“ (béke a földön) kezdetű encikllkája, mellyel már nemcsak a világ katolikusaihoz, hanem valamennyi jóakaratú emberhez fordul. Ezt az enciklikát a béke kérdésének szentelte, és ezért Jogosan nevezhető béke-encikllkának. Benne határozott állást foglalt a békés együttélés mellett. Hangsúlyozza, hogy a nemzetek és országok közötti viszályokat nem szabad fegyverrel megoldani, hanem tárgyalások útján. Rámutat, hogy az egész világ követeli, hogy a nagy jelentőségű kérdéseket megoldják, és e megoldás érdekében valamennyi területen ki kell bővíteni a kapcsolatokat, s támogatni kell az Egyesült Nemzetek céljait. Külön fejezetet szentel a leszerelés kérdésének. A pájpa felhívja a figyelmet arra, hogy — ha háborúra okvetlenül nem is kerül sor — mégis jogos az ag» godalom, hogy „az atomfegyver-kísérleteknek végzetes következményei lehetnek a földi élet számára“. Ezért — az enclkllka szaval szerint — „az igazság, bölcsesség, emberiesség megkövetelt, hogy szüntessék meg a fegyverkezést“. A béke-encikllkában kifejtett gondolatok lényegükben egyeznek azzal, amit a Szovjetunió vezette béketábor hirdet, és el akar érni. Ezért a béketábor hívei, de az egész világ békeszerető lakosai is megértéssel és örömmel fogadták XXIII. János pápának ezt az enciklikáját. Az élet különös iróniája, hogy a szocialista tábor nagy tetszéssel fogadta a pápa béketörekvéseit, különösen a leszerelésre irányuló igyekezetét, ugyanakkor azonban a legfőbb katolikus államférfiak körében, akik a kereszténység védőinek tüntetik fel magukat, leplezett — némelyiküknél nyílt ellenzést kelfett a pápa béke-enctklikája. Adenauer kancellár, aki különösen tetszeleg a kereszténység védőjének szerepében, nyíltan állást foglalt a pép« béketörekvései ellen, kijelentvén húsvéti beszédjében, hogy „a legfontosabb a fegyverkezés. Ez annyira magétól értetődő, hogy ehhez nem kell egyebet hozzáfűzni“. Ugyanakkor pedig Hruscsov külön üzenetet küldött a páDának, melyben a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a pápa béketörekvéseiről. XXIII. János páp» elhunyta őszinte részvéttel tölti el a világ valamennyi békeszerető nemzetét és lakosát. Benne látják azt a férfit, aki nagy bátorsággal — szakítva elődei hagyományaival — szállt síkra egy háború nélküli, tartós békében élő világért, ,és ez minden ember érdeke tekintet nélkül vallási, politikai meggyőződésére és nemzeti hovatartozására. Dr. BALOGH—DÉNES ARPÄD 3
