A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-19 / 20. szám
járásban mindössze négy irodalmi estet és csak egy szerzői estet rendeztek. A hazai magyar irodalmi termékek népszerűsítése érdekében a Szlovákiai Írószövetség magyar tagozatával karöltve a tél folyamán 51 szerzői estet tartottunk, amelyeken az írók is részt vettek, jól sikerűitek a szerzői estek a galántai járásban, Diószeg és Deáki községekben. íróink véleménye szerint a szerzői estek látogatottak voltak, azonban sajnos sok esetben a résztvevők közül kevesen olvasták a műveiket. ■ Pártunk nagy gondot fordít a dolgozók iskolán kívüli nevelésére. Ezen a téren fontos szerepet töltenek be a népi akadémiák és honismereti körök. Ezeket 1958 óta szervezik. Az 1962-es évben már hetvenkét népi akadémia kezdte meg működését magyar nvelven. Ezeknek túlnyomó része mezőgazdasági témával foglalkozik. Továbbá működik 18 ún. szülői akadémia, ahol a tantestület és a szülői munkaközösség a gyermekek és az ifjúság problémáival foglalkozik. A népi akadémiákon és honismereti körökben folyó népnevelő munka pozitívuma, hogy megtettük már a kezdő lépéseket és a munka ma már helyes irányban fejlődik. Példa erre a galántai járásban Szelőce község, ahol az akadémiának hatvan állandó hallgatója van, s ezek szakcsoportokban tanulnak. A tananyagot három évre tervezték. Az akadémia hallgatói bizonyítványt kapnak. A helyi EFSZ az akadémia hallgatóinak anyagi támogatást ad. A hallgatók az akadémia elvégzése után képesitésüknek megfelelő munkabeosztást kapnak a szövetkezetekben. Az akadémiát a vágsellyei mezőgazdasági iskola tanárai irányítják, illetve azok tartanak előadásokat. ürömmel állapíthatjuk meg, hogy a kezdeti nehézségeket leküzdve a népi akadémiák fokozatosan javulnak. Sajnos, ugyanakkor a honismereti körök még mindig a kezdeti nehézségekkel küzdenek, szinte azt mondhatnánk, megfeneklettek. járási bizottságaink jelentései alapján az 1962—63-as tanévben a Csemadok közreműködésével 167 szlovák nyelvtanfolyam kezdte meg működését. Ezeken kivül még számos szlovák nyelvtanfolyam működik a katonai szolgálatra bevonuló ifjúság részére is. A járási beszámolók kiemelik azokat a községeket, ahol a szlovák nyelvtanfolyamok példásan működnek. Ezek közé tartozik Nagyida, Felsőlánc, Buzita, Teste, Szepsi, Tonkháza, Dunaszerdahely, Vásárát, Nyárasd, Kürt, Tild, Aha, Nagyhind, Csitár, Lédec, Palást, Kéty, Nagysalló, Mikóla, Ipolynyék, Kővár, Kovácsi, Szene, Zone. A Csemadok központi munkatervébe beiktattuk magyar nyelvművelő tanfolyamok szervezését, szám szerint 150-et. Sajnos, ezen a téren nincsenek eredményeink. járási bizottságaink beszámolói egyetlenegy magyar nyelvművelő tanfolyam működéséről sem tesznek említést. A legtöbbje még csak indokolást sem vet fel, hogy miért nincsenek. Tény, hogy kezdetben járási titkáraink sem értették meg, hogy milyen formában kezdjenek hozzá magyar nyelvművelő tanfolyamok szervezéséhez, úgy képzelték, hogy magyar nyelvtanfolyamot kell szervezni a szlovák dolgozók részére. Ilyen magyar nyelvtanfolyam működik Losoncon, Léván, Szencen, Érsekújváron, amelyekre főleg a biztonsági szervek dolgozói járnak, ezeket az illetékes parancsnokságok szervezték. ■ Alig egy év telt el a Csemadok VIII. országos közgyűlése óta. A fejlődés vizsgálata szempontjából igen rövid idő ez, de a tények ismerete alapján mégis eredménylemérőnek számíthat és a következtetések levonásához, a munka „hogyan továbbijának — meghatározásához ezeknek az eredményeknek az ismerete feltétlenül fontos. Az őszi és téli időszak a Csemadok népművészeti munkaterületén főleg a. színjátszásban, a különböző ünnepek alkalmából biztosított keretműsorokban volt igen gazdag. A beérkezett' jelentések alapján — és Itt meg kell mondanunk, hogy a jelentések kevesebbről adnak hírt, mint ami a valóság — az elmúlt félévben 335 helyi szervezetünk színjátszó csoportjai kb. 60 különböző színdarabot tanultak be, melyeket 1121 alkalommal mutattak be, kb. 225 000 néző élőt. A sok évi átlagot figyelembe véve ez némi haladást jelent. Színjátszó csoportjaink elég gazdag munkája mellett eredményes munkát végeztek esztrádcsoportjaink is, hiszen 327 egész estét betöltő előadást és a különböző állami és helyi ünnepélyek, valamint a Csemadok évzáró közgyűlések alkalmából 516 keretmfisort biztosítottak. Szép eredményt ért el a műsorpolitika megjavítása terén a rimaszombati járás. A helyi szervezetek mellett működő 42 színjátszó csoport 38 különböző színdarab felhasználásával 66 bemutatót tartott. Ennyire változatos műsorpolitikáról még eddig egyetlen járásunk sem számolhatott be. A műsorra tűzött színművek, a mához szóló klasszikus darabokból vagy mai életünk problémáit boncoglató színművekből állnak. Központi Bizottságunk a Népművelési Intézettel közösen ez évben is megrendezi a szocialista dráma fesztiválját. A fesztivál járási, kerületi és központi bemutatóra tagolódik. Március végéig lezajlottak a járási szemlék, összesen, 154 csoport nevezett be. Legjobb munkát a dunaszerdahelyi, kassai, lévai és terebesi járások fejtettek ki, a legrosszabbat pedig a bratislavai járás viszonyult a rendezvényhez. A fesztiválra egy csoport nevezett be. A fesztivál kerületi és központi szemléi e hónapban, illetve a jövő hónapban zajlanak le. Végleges értékelés csak utána születik, de már most megállapíthatjuk, hogy eredményes és szükséges akció ez, mely segít munkánk végzésénél és színvonalasabbá tételénél. A tánccsoportok és énekkarok munkáját főleg a nvárl akciókra való felkészülés jelentette. A tél folyamán az esztrád és keretmfisorokban szerepeltek. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy egyes élvonalbeli csoportjaink (Léva, Deáki, Dunaszerdahely) munkájában visszaesés tapasztalható. A kultúrcsoportjaink minőségi javulásának elősegítése érdekében, járási titkárságaink az illetékes járási népművelési Intézményekkel közösen (kultúrház, JNB, iskola és kultúrügyi szakosztálya) a tél folyamán egy-két napos aktívákat és 3— 6 napos szakiskolázásokat rendeztek. Az aktívák a „Mit és hogyan tovább“ kérdés megoldásában igyekeztek segítséget nyújtani. A népi együttesek, a tánccsoportok és színjátszó csoportok munkáját kedvezően befolyásolná járásonként egy népi együttes és egy állandó műkedvelő színpad megalakítása. Ezt a fontos tényt Központi Bizottságunk elnöksége már évek óta szem előtt tartja, sőt a VIII. országos közgyűlésünk központi beszámolója Is foglalkozott vele, amikor megállapította, hogy megszervezésük feltétlen fontos és minden egyes' járásban megvan hozzá a lehetőség. Az őszi és téli időszakra kidolgozott féléves munkatervünk figyelembe véve az adott helyzetet, egyes járásoknak feladatul adta a népi együttesek megszervezését, illetve átszervezését: Dunaszerdahely, Deáki (galántai járás), Léva, Rimaszombat és Újvárnak, valamint állandó műkedvelő színpad létrehozását az újvári, lévai, rimaszombati, rozsnyói és terebesi járásokban. A felsorolt járások részben tettek is bizonyos intézkedéseket az ügy megvalósítása érdekében, de az eredménnyel nem lehetünk megelégedve. örvendetes gazdagodást jelent kulturális életünkben az „irodalmi színpadok“ megalakítása és eredményes munkája. A jelenleg terv szerint és állandóan működő rimaszombati és király helmed (terebesi járás) irodalmi színpadok példamutató, ösztönző és színvonalas munkája nagy elismerésre és visszhangra talált országszerte. A rimaszombatiak a Zólyomban megtartott országos értekezleten nagy sikerrel szerepeltek az irodalmi színpadjukkal, mely szereplésük követőkre talált. Tervük 1983-ban négy bemutatót rendezni: Nagyvilág; Ballada-est; A világirodalom humora; A ma élő legtehetségesebb szlovák és magyar költők modern alkotásai címen. Szeretnénk, ha a meglévő irodalmi színpadok mintájára a többi járások is létrehozzák a maguk járási irodalmi színpadját. ■ Munkánk hiányosságai ellenére is nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy eredményekben gazdag félév áll mögöttünk. Színtjátszó csoportjaink munkája a szocialista dráma fesztiváljának kerületi és központi szemléjén csúcsosodik ki: tánc, ének, esztrád csoportjainkra és zenekarjainkra pedig igen nagy feladatok várnak a tavasz és a nyár folyamán. Az országos dal- és táncünnepélyt Gombaszögön 1963. VII. 6—7-én, a területit pedig 1983. VI. 15—18-án Zselízen rendezzük meg. Az énekkari kultúra fellendítése érdekében 3 helyen rendezünk dalos találkozót. Az érsekújvári lesz a legkiemelkedőbb, mert itt mintegy 12—15 kórus vesz részt. A másik a borsi (terebesi járás), ahol főleg gyermekkarok vesznek részt, a harmadik pedig Füleken lesz a középszlovákiai kerület magyar népművészeti csoportjainak kétnapos fesztiválja keretében. Az előttünk álló feladatok: a kultúrcsoportok mennyiségi és minőségi gazdagodását elősegíteni, járásonként elkészíteni egy népi együttes, egy irodalmi színpad és egy műkedvelő állandó színpad megalakítását, megszervezni a Csemadokrendezvényeken való tömeges részvételt, előkészíteni a csoportok szakmai felkészülését, odahatni, hogy kultúrcsoportjaink minél nagyobb számban vegyenek részt az ifjúsági alkotóversenyen, biztosítani a csoportvezetők nyári szakiskolázását stb. — igen nagyok. Valóban eredményes munkát csak akkor végzünk, ha azt közös erővel fogjuk megvalósítani. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése jó munkánk záloga, de záloga az őszi és téli munkánknak is. 20
