A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-19 / 20. szám

Még mielőtt végleg felébredne a ter­mészet hosszú téli álmából, a mé­hek és a méhészek számára már megkezdődött a tavaszi idény. Me­legebb januári és februári napokon már kimerészkednek a méhek a szabadba. Az első gyümölcsfák s az első repce virág­zásáig a rajnak április végén vagy május elején olyan erőben kell lennie, hogy sikeresen beporozhassa a virágokat és megkezdhesse a mézgyűjtést. Minden kaptárban mintegy 15 000, sző­­lőfürtszerűen összebújt méh telel; tavasz­­szal aztán kezdődik a szaporodás. A méh­­állomány legnagyobb létszáma júniusra esik, amikor egyszerre 70 000 egyed is van a kaptárban. Ekkorra már rég elpusztul­tak az előző őszi nemzedék dolgozói, az ő feladatuk volt tavasszal elkezdeni a munkát. A kaptárt ilyenkor már az új, erejük teljében lévő, tehát serény dolgo­zó méhek lakják. A méheknek igen rövid az élete. Csak az anya (méhkirálynő) él 3—5 évig, a dolgozó méhek életkora — az utolsó őszi nemzedék tagjainak kivé­telével — mindössze 80 nap. Ezalatt né­hány fejlődési fokozaton mennek át: a petékből lárvák bújnak ki, ezek bebábo­­zódnak, majd a bábokból kikelnek a mé­hek. Ezek — fejlődésük és életkoruk sze­rint — más-más munkát látnak el. A dol­gozók között vannak dajkák és etetők, sejtépltők és virágporgyüjtők. Csak fiatal — 12—18 napos — dolgozók tudnak viaszt készíteni. Négy utolsó potrohgyűrű­/ A Méhészeti Kutatóintézet (Dél u Libéic nad Vltavou) foglalkozik nálunk tudományos alapon a méhek életkörülményeinek, egész­ségének, táplálkozásénak, szaporodásának, továbbá a méz és a viasz minőségének kérdé­seivel A méhészek a lemoshatatlan, színes jelek alapján különböztetik meg az anyákat jük hasi oldalán foglalnak helyet az ún. viasztükrök, ezekkel izzadják ki a viaszt, amelyből a legtökéletesebb építmény, a sejt készül. 1 A legnagyobb helytakarékossággal és tökéletességgel épült hatszögű sejtek a természet csodái közé tartoznak. Naivság volna a sejtet a matematikai pontosság csúcsának tartani — vannak köztük lé­nyeges eltérések —, mégis olyasmi, amit tökéletes építészeti alkotásnak szokás ne­vezni. Messzire vezetne, ha fel akarnók sorolni az egyes sejt-típusok — a leg­kisebb dolgozó-sejtek, a közepes heresej­tek és a nagy királynősejtek vagy böl­csők — közti különbségeket; elég, ha megemlítjük, hogy 10 cm hosszúságban általában 19 sejt fér el és 1 dm2 terüle­ten, a lép mindegyik oldala mentén 400 dolgozó-sejtet találunk, vagyis hogy 1 dm2 lép mézzel együtt kb. 330 g súlyú s egy 39x24 cm-es keret mézzel együtt (2,75 kg-ot nyom. Egy jó méhcsalád 10—12 lépet foglal el a költésfészekben. Említettük már, mennyi méh van a nyá­ri fejlődési időszakban a kaptárban — se tízezrek között csak egyetlenegy az anya. ö a méhállam közösségi életének ösz­­szetartója, ő adja meg a méhközösség specifikus családi szagát; erről ismerik meg egymást a méhcsalád tagjai, amelyek más méhet idegen szaguk miatt nem en­gednek be a kaptárba. De hogy ismeri meg az anyát annyi méh között a méhész? Nagysága szerint és arról a jelről, ame­lyet lemoshatatlan acetonfestékkel nyom az anyára. Ezt azért kell használni hogy megállapíthassa az anya életkorát; a mé­hészmunka szabályai megkívánják, hogy a más-más évfolyamba tartozó anyák el­térő színnel — fehér, piros, kék, zöld, sárga — legyenek megjelölve. Így ráné­zéssel meg lehet állapítani, melyik anya Fontos pillanat a kaptár életében: a kikelő mébek étrágják a sejt fedelét. A már ko­rábban kikelt fiatalok a sejteken mászkál­nak fiatal, melyik középkorú és melyik öre­gedő. Kereken 34 millió méhcsaládot tarta­nak nyilván a világon, amelyek nem­csak mézet és viaszt termelnek, de a vi­rágok beporozásáról is gondoskodnak. Ez igen nagy jelentőségű a gyümölcs- és zöldségkertészetekben, de más gazdasági növények, főként az olajosmagvak és a szemestakarmányok termelésében is. Csehszlovákiában mintegy 930 000 a méh­családok száma; egy-egy család kb. 5,6 kg mézet és 0,25 kg viaszt szolgáltat évente. Több mint 120 000 szervezett mé­hészt tartunk nyilván. Segítségükre van­nak a tudományos intézetek, de minden egyes méhész is különböző újításokra Jön rá, amint szívesen közöl másokkal — s ez nemzetközi viszonylatban is érvé­nyes. Kevés munkaterület van, ahol olyan mértékben cserélnék ki tapasztalataikat az emberek, mint éppen a méhészetben. jNemzetközl szervezetük, az Apimondia időről időre kongresszust tart, ahol tu­dósok és gyakorlati méhészek megbeszé­lik az utóbbi évek tapasztalatait. Az idén tartja meg a Apimondia immár XIX. kong­resszusát — ezúttal éppen Prágában. A csehszlovákiai méhészek az augusztus 12—17-e között megtartásra kerülő kong­resszuson mintegy 1000 külföldi vendég­gel számolnak. A kongresszus résztvevői bizonyára sok érdekes új ismeretről szá­molnak majd be, amelyeket nálunk is gyümölcsözően fel lehet használni. DR. F. D. BULÄNEK 21 A rnéh valóságos építőművész — a sejtek mindegyike pontos kis hatszög Mellső lábacskáival tisztálkodik a méh mun­ka után J. HUMPALEK felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents