A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-12 / 19. szám

Nem Is olyan régen még az „elektronika" kifejezés csupán az elektronoknak a vákuumban való szabályozott haladására vonatkozott. Akkoriban csak a rádiócsö és a katódsugárcső volt általánosan Ismeretes. Azóta a tudomány vizsgálja, a technika pedig felhasználja az elektronoknak a plazmában, félvezetőkben, szilárd testekben való mozgását. Megszületett a molekuláris, a kvantum plazma-elektronika, mindegyikük rohamosan fejlődik, és egyre újabb kutatási és műszaki alkalmazási irányokat nyit meg. A szovjet tudósoknak a különböző tudományágak, a fizika, a kémia, a biológta, a mechanika érintkezést pontjain összehangolt és állami méretekben koordinált tevékenysége meggyorsítja ezt a folyamatot.

Ml e gyors folyamat előidézője, és' melyek jellemzőt? Egy korszerű elektronikus számítógép például több szobát foglal el, több tonna súlyú, és működéséhez rengeteg energia szükséges. Egy tlyen gépet nem lehet akármelyik Intézetben vagy tervezőirodában felállítani, nem lehet űrhajóba vagy repülőgépbe beépíteni. Ennek ellenére a tudomány és technika további fejlesztése elképzelhetetlen egyre újabb, sűrített, könnyű, gazdaságos és különféle rendeltetésű elektronikus készülékek nélkül. Ez az Igény tökéletesen új Irányzatot teremtett az elektrotechnikában: a mikroelektronikát, mely több Irányban fejlődik.

Ezek közül az egyik a mikromodulok fejlődése. A mtkromodul kisméretű egység, valamelyest a miniatűr, töltött ostyára emlékeztet. Mlndegytk rétege vékony, kis érme nagyságú alaplemez, amely szigetelőanyagból készül. Ezekre a lemezekre vannak erősítve a mikroszkopikusan kicsiny rádióalkatrészek: ellenállások

vagy kondenzátorok, önindukciós tekercsek vagy félvezető elemek, transzformátorok, szűrők stb. Különleges berendezés szerelt ‘össze az előirt sorrendben és kött össze ezeket a lemezeket a vezetőkkel. Ezáltal kicsiny, bonbon nagyságú egységeket kapunk, amelyekből csak az áramkör többi részével való csatlakozáshoz szükséges vékony huzalok állnak ki. Ezekből az „ostyalapokból” a tervezők külön egységeket és teljes rüdtóelektronlkus berendezéseket szerelhetnek össze. Nyilvánvaló, hogy méretük, súlyuk és energiaszükségletük a szokásosnál lényegesen kisebb.

Ezt a nagy batótávolságfl adó-vevö rádióállomást mikromodulokból szereltók Ossza.

Világos alaplemezre szerelt parányi transzformátorok, ellenállások és tranzisztorok.

kuij/boe/e/tfrffH/ifa

Az elektronika fejlődésének másik iránya a vékony hártyák, filmek használatával függ össze. A nyomtatott áramköröket mintegy „rárajzolják” az üvegre, műanyagra vagy más szigetelőanyagra. Különleges berendezések egymás után különböző anyagokból készült vékony hártyákat visznek ezekre az anyagokra. így szokatlanul lapos elemeket és áramkörökat kapnak, amelyek tulajdonságai a közönséges, térbeli berendezésekhez hasonlóak. Előnyük nyilvánvaló. Amíg ugyanis egy mtkromodul szerelőlapon néhány mikroalkatrészt lehet elhelyezni, addig nyomtatott technológiában ugyanezen a lemezen annyi alkatrészt tudunk elhelyezni, amennyi az egész mtkromodul egységben van. Így tehát az alaplemez maga alakul mtkromodullá, és az Ilyen lemezekből összeszerelt új modul már rádtóelektronlkus mlkroblokk lesz. Így érhető el — mondjuk — a postabélyeg nagyságú rádióvevő.

A mikroelektronika még egy fejlődési Irányáról „a szilárd elektronikus áramkörök’’-röl szeretnénk szólni.

A „szilárd áramkör” félvezető kristály (germántum vagy szilícium], amelybe pontosan adagolt, „porszem" nagyságú Idegen anyagot, bőrt, galliumot, alumíniumot, foszfort stb. vezetnek be. Segítségükkel a kristályban különféle elektromos

Kbzünsóges töltőtollba szerelt mlkrorádióvevó, tápegységgel és antennával.

tulajdonságú részek alakulnak kt, amelyek különböző rádtóalkatrészek — ellenállások, kondenzátorok, tranzisztorok és egyéb részek — szerepét töltik be. Végeredményben együttesen teljes rádtóelektrontkus kapcsolásként dolgoznak, amely egy egységnyi kristályban van benne. Ez hát a „legfantasztikusabb”, de ugyanakkor a legtöbbet tgérő út a legkülönfélébb elektronikus készülékek és berendezések megalkotásához.

(A Szovjetunió c. folyóirat nyomén) —pl—