A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-12 / 19. szám
Villámgyorsan nekirugaszkodik a delfin a víz alatt, mint a torpedó kllBvl magát és utánakap ápolója lábának. Mivel (az étvágy fenntartása miatt) éppen bójtl nap van az akváriumban s ezért nincs kilátás (utalómként balra, a mutatvány nem lamétlódik meg. Szslidftett delfinek hihetetlen teljesítményre képesek: felhozzák a medencébe dobált tárgyakat, labdával Játszanak és htzzák az embert vlzlslbemutatónál. Régi tengerjárók útleírásaiban gyakran találkozhatunk a tengeralatti régiók szörnyetegeivel. Mióta jeltalálták a biztonságos merülőhajókat s a vízálló filmkamerákat, kutatók és filmesek barátságosabb képeket tártank elénk a mélytetigerek lakóinak életéről. A tengerek réme, a „szörnyeteg cápa" is sokat vesztett szörnyeteg mivoltából. A havannai óceánáriamban találkoztunk először a kétségkívül legborzalmasabb külsejű cápa-fajtá- ■ vál, a pörölycápával — igaz, hogy csak kitömött állapotban, s egy kölyökkarú kékcápát is láttunk, mely már most is tiszteletreméltó hosszúsággal rendelkezik. Egy jól megtermett példányt mutatott be nekünk az őr a macskacápák családjából, miközben mellső és hátsó uszonyainál fogva tartotta. A cápa megelégedett azzal, hogy tiltakozása jeléül tzmos farkával csapkodta a vizet. Csak amikor már teljesen kiélvezte a játékot, kezdett el vadul kapdosni éktelen nagy szájával, amivel viszavonulásra késztette tdomltóját. — Az „Acuarto Nációnál", amelyet egy korábbi feudális klub területén létesítettek, közvetlenül a tengerparton fekszik; csővezetékek látják el állandóan áramló friss vízzel a medencét; egy kis kikö<töben horgonyoznak a hajók, amelyek az etetésre szánt halakat és az újabb „kiállítási darabokat“ fogják. Csak néhány év óta áll fenn a tengeri akvárium a kubai főváros egyik elővárosában, még nem lehet a világ híres óceánárlumaihoz mérni — de már ma betekintést nyúft a Karlb-tenger állatvilágának csodálatos gazdagságába: a groteszk „Picasso-halak“-tói a kecses tengert rózsákig, a remeterákoktól a kérges teknősökig. A mindenféle fajtájú és Tengeralatti csodavilág: dfillsdt szemé sügérek bénulnak apatlkus nyugalommal, korallhalak trópusi virágok szfnpompéjával vetekednek, tengeri rákok nyéjtogatjék óvatosan soktagfi „antennáikat“. nagyságú teknősbékák — ezek jelentik a legnagyob élményt az akvárium látogatói számára. A legkisebbek alig takarnak be egy gyermekkezet, míg a leggyorsabbak (kép Jobbra) egy tizenkét személyre terített asztalról Is lelógnának. Testi felépítésükkel csodálatos ellentétben van az úszószárnyú teknősök mozgása: szinte súlytalanul lebegnek a zöldesen áttetsző vízben. A páncélos óriások egyike ápolója hívására készségesen kicammogott a szárazra és mint hűséges kutya, hagyta, hogy a nyakát simogassa. A medence szegélyén azonban ott a figyelmeztető felirat: „Atenclón .. .1 Vigyázat! El a kezekkel! Harapósak!’’ H. FORSCH \ 5
