A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-28 / 17. szám
A festői rizsföldek terméséből még kivitelre is jut Bal1 szépség ... A pokollá változott paradicsom Báli szigete Indonézia gyöngye. Csupán vagy kétszar akkora, mint Luxemburg; rombusz «lakú, nyugatról keletre vulkanikus eredetű hegygerinc vonul rajta végig, melynek legnagyobb tűzhényél; Batur, Bratan, Tavznan és a hírhedt Agnng; az ntébbl katasztrofális kitörése a nemrégiben felkeltette az egész világ figyelmét. Az említett hegylánctól délre termékeny síkság teröl el, melyet buja és tarka trópust vegetáció borit. A rizsföldek felett, amelyeken gyakorta egyldöben láthatjuk a rizst minden vegetációs stádiumában: a vllágoszöld hajtásokat, a nekizarjadt sötétzöld rlzsföldet. a súlyos sárga kalászokat s az épp learatott földet, merészen nyúlnak égnek a karcsú pálmatörzsek. A szigetről teát, kókuszdiót és cukornádat szállítanak ki. A rizsföldek tükrei kávé, kakaó és bors filtetvényekkel váltakoznak, termelnek még Balta dohányt, földimogyorót és Indigót. A trópusi természet szépségét meghatványozza még a narancsszínű, feketesárga, feketezöld és blborszln-szárnyú óriási pillangók tarkasága, amelyek óriási élő virágokként vitorláznak növényről növényre. Jóllehet Ballt Jávától csupán egy keskeny tengerszoros választja el, a szigetnek mégis egész sajátos kultúrája van. A hinduizmust, amelyet Időszámításunk kezdetén vittek el Indonéziába a hindu tengerészek, a XV. században az egész szigetcsoporton kiszorítotté az 4yab kereskedők terjesztette izlám. Csodálatosképpen egyedül Balta tartotta fenn magát a hinduista enklávé, amely ellenállt a szigetet körülvevő minden kulturális befolyásnak. Noha a sziget területe apró királyságokra oszlott, a melyek egymás között szünet nélkül hadakoztak, és e kis államok szociális struktúrája a hinduizmus szellemében négy áthathatatlan kasztban rétegeződött, a sziget lakossága kifelé egyöntetűen lépett fel, s megvédte magát minden megtzálláa elő). Csupán a hollandoknak sikerült erőszakkal meghódítaniuk a szigetet a lakosság minden elkeseredett ellenállása ellenére, melynek során számos család Inkább az önkéntes halált válasstotta, mint a gyarmati rabszolgaságot. Ball szigetének lakói híresek a kézművességben tanúsított ügyességükről és képzőművészeti tehetségükről. Hires ezüstmfives Iparuk, fafaragásuk, fazekasságuk, s párjukat ritkítják maguk szőtte tarka szöveteik. Építészeti alkotásaikat a buja trúpusi természettel vetekedő szobrok díszítik. Két váro-Tengerl rák-halászat sokat — Szingarádzsát, a sziget északnyugati részének fővárosát és Dempasszart, a délkeleti rész fővárosát pormentes aszfaltút köti össze. Az út sok tucat deszának nevezett beli falun halad át, amelyeket gyakorta egész három méter magas fal övez. Minden falának legalább három templomának kell lennie: a púra puszlhnak — a falu nemzetsége őseredeti tmplomának, amely köré a falu épült —, a púra deszának — a mindennapi kultikus szertartások színhelyének — és a púra dalamnak — a holtak emlékének szentelt templomnak. Ezen kívül minden háznak megvan a maga családi oltára, ahol a szigetlakos a maga választotta Isteneknek áldozik, amelyeket azonban minden további nélkül elhajít, ha áldozataiért nem jutalmazzák megfelelő haszonnal. Ugyancsak van áldozóhelye minden szántóföldnek, keresztútnak, hegyoldalnak, forrásnak és ligetnek Is. Ezekhez az áldozó helyekhez gyakorta mérföldnyl bosszú utakon zarándokolnak el a sziget bájos asszonyai és lányai; fejükön viszik áldozatul a bőkezű természet adta, trópusi virágokkal díszített ajándékokat. Az áldozat sokszor 25 sőt 80 kilót is nyom, a nők azonban hihetetlen könnyedséggel viszik a dzsungel ösvényein és a rizsföldek keskeny gátjain. Minden falunak megvan a maga tánc és muzsikus csoportja. A táncok vallásos tárgyúak, vagy egy óra hosszat tartanak és csupán 8—12 éves gyermekek adják elő őket. A táncszertartásokat a gamelan nevű zeneegyüttes stfátságos muzsikája kiséri, dobokon, sípokon és xilofonra emlékeztető ütőhangszereken. Ball szigetén a legkedvesebb szórakozás a kakasviadal. A több győzelmet aratott kakas tulajdonosa meg is gazdagodhat rajta. Egész napi foglalkozása aztán nem áll egyébből, mint hogy ellenfelet keressen kakasa számára. Az álet-halálra menő véres viadalt gyakorta több száz néző Izgulja végig, akik egymás között fogadásokat kötnek. Ball szigetének lakói tökéletes öntözőrendszert létesítettek, amelyen az európai mérnökök ! sem javíthattak semmit. A «fagazdaság vált társadalmi szervezetük ökonómiai alapjává, mivel a kezdetleges eszközökkel épített csatornákat csupán a összlakosság kollektiv munkája hozhatta létre, amely aztán megválasztotta azokat a funkcionáriusokat is, akik a csatornarendszerre és az életadó víz igazságos elosztására ügyelték. Ball lakói kiváló fesxészetl iskolának vetették meg az alapjait. Autodidaktáik művei díszére válnának bármelyik európai képtárnak, s a Puelangban épült sajátságos ham busz-galériában csodálhatók meg. Nem lephet meg bennünket, hogy a rejtelmes természettel körülvett lakosság fantáziája az alpesi magasságú hegyek csúcsait is istenségekkel népesítette be, s ezért elképzelhetjük a szerencsétlen szigetlakók apokaliptikus rémületét, mikor néhány hét*" tel ezelőtt kitört a már kihunytnak tartott Agung tűzhányó. MIROSLAV KUBlN Beszélő Az asztal rossz, szák rossz, ágy rossz, szekrény nincs, függöny nincs, mosdó nincs, kályha nincs, levegő nincs, a fal koszos, a padló koszos, ágynemű koszos, másnak hat szobát súrol és kefél, sajátja koszosam gubbaszt. Egy atomi, kát elemi sir ezekben a lyukakban, sokszor gazdájuk Is velük zokog, ne sírjatok, cselédszobák, fogtok ti még fejkendősen egyetemre Is járni. (Pernekl Mihály: Cselédszoba) M ■ ■ it lehet még a cselédszobákról, a cselédsorsról Illyés Gyula és Darvas lélegzetelállító vallomásai után Írni? Mit lehet Illyés Gyula döbbeneté után, aki megleste, hogyan vágott pofon a jóval fiatalabb uraság egy öreg bérest, s hogyan tűrte az el az ütést szó nélkül. Pernekl József „verse“ Is ezekkel az Írásokkal egy idős. Művészi értékéhez, illetve értéktelenségéhez nem fér kétség, de naplónak, jegyzőkönyvnek megrendítő. S a szerző a befejező sorban a népköltő találékonyságával, fordulatával és képötletével jósolja meg a cselédszoba jövőjét: „Fogtok ti még fejkendősen egyetemre is járni“. A béres, a cseléd ezer éves ösztönferdülések, sorsnyomorltások eredménye. Egyetemet jósolni neki olyan nagy bátorság volt, amely szinte megszépíti a formailag gyenge versikét. A verset az 1938-as A magyar nép naptárá-ból másoltuk ki. 1938 — ma már történelem előtti kornak, ősállapotnak tűnnek a síró cselédszobák. Pedig még nem egy áll belőlük. Sőt nem egyben még laknak is. Mint például Runyán a Soldos-féle volt cselédlakásokban. Sofrankó Sámuel 1937-ben lett runyal lakos, s ha eszébe jutott volna a versírás Pernek! Mihály versét ő Is megírhatta volna. Az egykori cselédlakás, amelyben a tizenkét Sofrankó-gyerek született és nevelkedett, még ma Is áll. Most özvegy Szabó Lászlóné lakik benne két lányával és fiával. Harmadik lányát már férjhez adta. — Sofrankóék úgy Jöttek ide, de nekem már az apám is ebben a. házban született, s itt születtek a gyermekeim Is, azzal a különbséggel, hogy most már mind a két szoba a miénk. A Soldos-ldejőben még minden házban két család lakott. Ez a „pitar“ közös volt, s ebből nyílott egy-egy szoba, s ha összevesztünk a szomszéddal, akkor elfeleztük krétával a pltart, s mázolta, Az uradalmi kastélyban most a Gazdaság székal
