A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-26 / 16. szám
n a g y f a l u sedéssel. (Erdőmet lenne utána nézni, hogy van-e olyan Jól fejlődé szövetkezetünk, ahol a munkák többségét még lovakkal végzik.) Első dolog volt, hogy megszflntettfik a növénytermelő csoportot, s komplex gépesített brigád vette át a szerepét. Mindez tiszta matematika. Kovács Ferenc, a főkönyvelőnk bebizonyította, hogy komplex gépesítéssel sokkal Olcsóbban elvégezzük a munkákat, mint kézi erővel és fogatokkal, a régi munkaszervezéssel. Ilyen egyszerűen született a Brigád. Szakszerű gondolkodás és matematika voltait a bábái, szölőanyja meg a kényszerhalyzet, amely előtt álltunk. Nyersen és spontánul Így állt előttünk a kérdés: Fiatalok nélkül, 40—50 aktívan dolgosé taggal, elkeserítő munkafegyelem mellett és megértő segíteni akarás hiányában hogyan mozgathatnánk meg egy 1700 hektáros szövetkezetei? Tudja, mennyi föld az, 1700 hektár? Ajaj . .. Egyszóval, más megoldás nem Is lett volna, csak a gépek. Ha az ember nem akar dolgozni a földdel, ma|d dolgoznak helyette a gépek. Helytállő logika és az elképzelés egészséges, elméletileg megdünthetetlen. De a gyakorlat ritkán igazodik maradéktalanul az emberi logika törvényeihez. Ehhez még valami egyéb fa kell. — Persze, hogy kell — mondta az agronémus —, minden esetben kell még valami. A ml esetünkben szakemberek kellettek. S az a szerencsénk, hogy voltak. A beszélgetés az irodában kezdődött, aztán az autéban folytatódott, mialatt kiértünk a mezőre. Barna földabrosz van előttünk, a túlsó vége enyhe domboldalba hajlik, húsz hektár lehet. Tavaszi árpát vet a Brigád. Ezt Is komplex múdon csinálja, minden mátkát egyszerre. Elöl egy lánctalpas DT tárcsázza és lesimltja az őszi szántást. Két Zetor-Major fut utána, mfitrágyaszúrékat vontatnak, apró felhőcskékbe permetez belőlük a fehér por a barna hantokra. Ezután következnek a vetőgépek, két Zetor-Super visz magával 3—3 gépet, a hatodik traktor boronákkal fut a nyomukba. Minden pontja mozogni látszik a nagy. barna táblának, úgy nyüzsögnek rajta a gépek, mint a szorgalmas bogarak. Messzi-meszszlnek tűnik az Idő, amikor Itt még lovak és komótos léptekkel ballagó kocsisok sora vonult az enyhe dombok felé . . . Mankoviczki István nemrégen még a járási pártbizottság dolgozója volt. Különben kitanult szerelő, valamikor a bajcsi Állami Gazdaságban dolgozott. Az átszervezések idején önként jött a szövetkezetbe és a Brigád mechanlzátora lett. A hadserege? Két öreg esztergapad, fúrógép, köszörű, hegesztőkészülékek, ezernyi szerszám és 14 géplakatos és szerelő. 14 szakember, a gépállomás volt dolgozói. Bárhová nézel, megállapíthatod; csupa szakember... Itt kezdődik a brigád ereje és ütőképessége, a 22 kerekes traktorból, 2 DT- ből, 6 gabonakombájnból és egy könnyű teherkocsiból álló gépi hadseregnek Itt rejlenek a vastartalékai. Erre mindenütt fokozott figyelmet kellene fordítani. .. Nézelődöm a műhelyben és a gépek korszakán gondolkodom. Nézzük csakl Egy szerelőcsoport Barusz Zoltán vezetésével kombájnmotort Javít, az aratásra készítik elő. Gondolkoznak és kezde ményeznek. Tavaly két S—4 típusú kombájn benzinmotorját, kiselejtezett magyar kombájnok Csepel dieselmotorjával cserélték ki (2000 koronáért vásárolták a Csepel motorokat). A gépek olcsóbb üzemanyaggal nagyobb teljesítményeket értek el. Tavaly, kukorica ültetéshez speciálisan átszerelték a vetőgépeket. Cj gépeket is készít a műhely (pl. a szőlőművelés számára), és Jelenleg takarmánybog' lyázó gépeket akarnak gyártani, mert ezt sehol nem kapnak. A műhely hét a szövetkezet amo lyan kis gépgyára. En a fejlődés útját valahol Itt látom. A szövetkezeteknek önálló gazdasági egységekké kell úőniök,, hogy adottságaik maximális kihasználásával fejleszteni tudják Barusz. Zoltán a kombájnmotorökat készíti elő az aratásra Varga József agronómus és a traktorosok magukat. S Így van ez a komplex brigádokkal is. Fokozatosan, a helyi lehetőségek figyelembe vételével kell gépesíteni és úgy, hogy teljes mértékben érvényesüljön az emberi szakértelem és kezdeményező készség. Emberek és gépek a tavaszi mezön Kovács Ferenc főkönyvelő hozzájárulását a Brigád sikeréhez utoljára hagytam, pedig az egyik legfontosabb tényező. Egy kalkulációs számológép, öt nő és matematika. Meg kimutatások, nyilvántartási lapok. Kicsit az elektronikus számológépek „agyára“ hasonlít az egész. Itt a Brigádra vonatkozó, minden lehetséges adatot nyilvántartanak. Tudják, hol és mennyit futottak a Zetor-Superek, ml, hogyan gazdaságosabb, mivel a célszerűbb a tavaszi szántás, DT-vel vagy kerekes traktorokkal, hol és mit lehetne megtakarítani. Olyan tökéletesen komplex ez a szellemi fegyvertár, mint maga a Brigád, amely feleslegessé tette a fogatos és kézi munkát a köbölkúti szövetkezetben. Bárkit kérdeztem, mindenki azt mondta; a Brigád sikereinek fő oka a szilárd, teljesítmény szerinti Jutalmazás és a mindenre kiterjedő nyilvántartás. A gép hasznos, de közömbös lény, neki mindegy, mikor és merre fut, de az embernek nem mindegy. Es a gépkorszak logikája úgy érzem, Ilyen vonalon mozog majd: hogyan fussanak a gépek, hogy munkájuk a leggazdaságosabb legyen ... ? PrandI Sándor felvételei 19
