A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-26 / 16. szám
Q Q © g © E Hat bemutató — hat siker 1. Februárban nagy sikerrel vendégszerepeit a Csemadok alsölánci színjátszó csoportja Hímen. Ezúttal Slposs Jenő „Bolondóra“ című vígjátékét mutatták be. A bemutató érdekessége, hogy a szereplők életkora 15—40 év között mozog. A rendezés Koscslk Anna munkája, a szereplők közül Kovács Imre, Hángácsi Béla, Demkó Ferenc, Hángácsi Bélóné és Breso Jolán érdemel dicsétet. (Bubenkó Imre, Hím) 2 Nyíren Kónya József „Senki fia“ c. drámája került bemutatásra. Hantal Lajos tapasztalt rendezőnek bizonyult. Slmko István, Gyürki Lajos és Nagy Gyula technikai rendezők segítségével — például magnetofon betéteket alkalmazva — a darabot a modern Ízlésű "néző számára is élvezhetővé tette. A szereplők közül Leviczky Lászlót, Drozdlk Istvánnét, Leviczky Lászlónét, Drozdlk Istvánt, Leviczky Istvánt, Éliás Gyulát és Belánszky Katalint kell kiemelnünk. (Veres Vilmos, Nyír) 3. Kilencszer játszotta a Csemadok Imelyl helyi szervezete Egri Viktor „Mikor a hárs virágzik“ című színművét az elmúlt év folyamán. Legutoljára Siposs Jenő „Bolondórájával“ arattak sikert. Az ötvenkét tagú csoportból a legaktívabbak Gogol Attila, Miskovics József, Lengyel Márta, Plnke Ida és Miskovics Sára. (Nagy Árpád leveléből) 4. Deákin is a „Senki fiát“ játszák. A darabot Merva Arnold rendezte. A főszerepeket Takács Mária, Kora József, Fiala Gabriella tanítónő és Pataky M. tanító játszották. (Fábry Erzsébet, Deáki) 5. A bős! műkedvelők operettel próbálkoztak. Hájas M. tanítónő tanította be Siposs Jenő „Tavaszi keringőjét“. A főszerepekben Csörgő Béla és Csóka Gertrúd arattak sikert. Kár, hogy a nézőknek fűtetlen teremben kellett végigfagyoskodniok az előadást. (Jurovszky Árpád, Vágsellye) B. Az érsekújváriak március 30-án Magyarbélen játszották negyedszer és utoljára Heddy Sinner „Egy kis bécsi kávéház“ című darabját. Az újváriak előszűr játszottak vidéken telt ház előtt. Az „Egy kis bécsi kávéház“ után a „Majd a papa“ betanulását tervezik. Jelenleg a szerep kiosztásnál tartanak. (Gábris József, Érsekújvár) Három irodalmi est A közelmúltban nagysikerű Petfifi-esteket rendeztek Nagymegyeren és Felsfiszecsén. Nagymegyeren a Petőfi-versek mellett a közönség a költű megzenésített költeményeiben Is gyönyörködhetett. Felsöszecsén a gazdag kétúrás műsort Csekel Ernő vezette be. A szavalök közűi Mester Gizellát, Tötb Évát, Csekel Tibort, és ifj. Karika Sándort kell kiemelnünk. Nagy sikert aratott Konc Lajosné Is énekszámaival. A rendezés Karika Sándor és Csekel Ernő munkája. (Vízvári Gabriella, Nagymegyer és Kúcs Gyula, Alsúszecse leveléből) A nagybalogl közönség március végén Ozsvald Árpád szlovákiai magyar költőt látta vendégül. Szabó Attila és Jankosik Iloné tanítók igyekeztek az irodalmi estet korszerűen — a színpad lehetőségeit kihasználva — megrendezni. A sikeres szavalatok után a költő beszélt életéről és helsinki élményeiről. (Pál Lászlóné leveléből, Nagybalog) Szervezeti híradó ■ Március 23-án Érsekújváron megtartották a Csemadok XII. járási konferenciáját.' A főbeszámolút száztizenöt küldött hallgatta végig, s értesült arról, hogy a járásban működő huszonhat színjátszó csoport az elmúlt évben nyolcvanhat alkalommal lépett fel. Műsoron a „Senki fia“, „Egy kis bécsi kávéház“, „Dódi“, „Házasság“, „Gedeon-ház“ című színművek szerepeltek a leggyakrabban. A járás legsikeresebb tánccsopartjai az érsekújvári (Szlgotszky Kornélia és Ponesz János vezetésével) és az udvardl. Az énekkari mozgalomban szintén az újváriak a legsikeresebbek. Énekkaruk az elmúlt évben húszszor lépett fel. A járás területén hat helyen van Csemadok-zenekar, amelyek közül a szlmői a leghíresebb. Elhangzott azonban egy elszomorító adat is: a járás dolgozóinak csak 5,3 százaléka van beszervezve a Csemadokba. A konferencián határozat született, amely szerint az 1963-as évben ezer új taggal kell emelni a Csemadok taglétszámát. (Őszi Lászlóné leveléből) ■ Hírt kaptunk a szlmői csoport életéről is. jóba Lajos leveléből az áldatlan állapotokért elsősorban a Csemadok járási titkárságát teszi felelőssé, s objektiv okként azt hozza fel, hogy a kétezer lelket számláló nagyközségnek a mai napig nincs megfelelő művelődési otthona, S félő, hogy az előbbi hírben említett nagyszerű „szlmői zenekar dübörgő ritmusaira a meglévő is összedől“ Ezért húzódozik a vezetőség az Irodalmi estek szervezésétől s a MATESZ rendszeres vendégül látásától is; hogy az ő szavaikkal éljünk: „nem maradhatnak szégyenben a viskó miatt.“ (Jóba Lajos leveléből) Molnár Zsuzsa, a „Most légy okos, Domokos“ vidám vetélkedő első helyezettje Rimaszombatból jelentik (Gál Sándor felvétele) A Csemadok rimaszombati szervezete lói dolgozott az első negyedévben. Munkájukban három rendezvény jelentette a csúcsot. 1. A „Fáklya“ nevű Irodalmi színpad I műsortervét megváltoztatva), „Most légy okos, Domokos!“ címmel ezúttal vidám vetélkedővel kedveskedett a közönségnek. A vetélkedő a szórakoztatás mellett a résztvevők Irodalmi és zenei jártasságát, valamint általános műveltségét volt hivatva fejleszteni, s ezt a feladatot teljes mértékben teljesítette. Az első helyet MOLNÁR ZSUZSA, a gazdasági iskola tanulója szerezte meg. , A szerkesztés nehéz munkáját Horváth Júlia zenetanárnő, Komlóst Zsolt mérnök, Mács Zoltán tanító és Veres János költő végezte. A technikai előkészítést tenner Egon tanító Irányította. A „Fáklya“ vezetősége elhatározta, hogy legközelebb járási vetélkedőt rendez, melyen a közeit községek legjobbjai mérik össze erejüket a rimaszombati fiatalokkal. 2. A szervezet Irodalmi köre (mely nem azonos az Irodalmi színpaddal) nemrég jól sikerült Arany János emlékestet rendezett. Ez a rendezvény is zsúfolt ház előtt zajlott le. Kosiner Imre, az est előadója, nagy felkészültséggel Ismertette Arany életét, s átfogó képet nyújtott a nagy költő' munkásságáról. A szavalök szebbnél szebb Arany-verseket szólaltattak meg, s a műsort Szántó János énekszámai tarkították. Az irodalmi kör legközelebb Tompa Mihály emlékestet szándékozik rendezni. 3. A színjátszó csoport dicséretes munkáját Kónya József „Senki fta" című darabjának bemutatója fémjelezte. A darabot Drobka Géza rendezte, s a főbb szerepeket Durda János, Suhajlk Ilona, Kamarás Imre, Rácz Ágnes és Fejes János alakították. A bemutató óta már vidéken is vendégszerepeitek, s a nemrég megtartott Járási konferencia résztvevőinek is előadták a darabot. Reméljük, hogy a kitűnő gárda a Jövőben az emlékezetes „Ejfélt miséhez“ hasonló Igényes darabot tűz műsorra. A siker zálogát jelentő lehetőségek mindenképpen indokolják, hogy keményebb fába vágják a fejszéjüket. VERES JÁNOS
