A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-26 / 16. szám

80 évvel ezelőtt, 1,83. április 24-én született Jaroslav Hasek, a nagy cseh humorista

A

^^iekszandr M. Dunajevszkij szovjet író űjabb, eddig ismeretlen adatokat tárt fel Haäek oroszországi tartózkodásáról, mindenekelőtt a Svejk „atyjának” e német és magyar hadifoglyok közt végzett politikai munkájáról.

— Tudja ön például, hogy jaroslav Haäek nemcsak egy német nyelvű újság szerkesztője volt, nemcsak tárcákat Irt németül, ebbe a lapba, hanem mint „nemzetközi komisszárt“ is sokan ismerték? — kérdezte tőlem Dunajevszkij. Be kellett vallanom, semmit sem tudtam erről.

— Okmányokat találtam, melyekben a k. und k. hadvezetőség azt bizonyltja, hogy jaroslav Haschek őrvezető, született 1883, mydlovary Illetőségű, foglalkozása: író, 1915 szeptember 24-én a Chorupan melletti csatában eltűnt. A valóságban azonban Hasek megadta magát az oroszoknak és hadifogságba került. Mindjárt az első napokban csatlakozott az októberi forradalomhoz és teljes tudását a forradalmi propaganda szolgálatába állította.

Magának Hegeknek az élete is éppen olyan hihetetlenül kalandos volt, mint amilyennek Svejk életét festette meg világhírű regényében.

Félkegyelmű ...

I 1918-ban Hagek kénytelen volt illegalitásba vonulni és a cseh tehérgárdis'ák elől bujkálni, akik megszállták Szamarát. Biztonsági okokból ki kellett találnia egy „életrajzot“. Hagek elhatározta, hogy egy turkesztáni német kolonista félkegyelmű fiának adja ki magát, gyengeelméjűt fog játszani.

„Miért kell éppen németnek kiadnod magadat?’ — kérdezte tőle egy elvtárs.

Hasek, a rá oly jellemző furfanggal válaszolt: Ha csehnek vallom magam, az

első jobb fára felkötnek. Ha azt állítom, hogy orosz vagyok, elárul a kiejtésem. Németül azonban legalább olyan jól tudok. mint csehül. Olykor még álmomban is németül beszélek.”

„De mért éppen turkesztáni németnek kell kiadnod magadat?” — faggatták tovább

„Mert ott a szovjetek kezében ven a hatalom Próbáljanak csak ott nyomozni utánam . . .”

Nyilvánvalóan már e napokban megszületett Svejk. a derék katona alakja.

... vagy komisszár ?

Abban az időben, amikor kitört Péteri Várott a forradalom és Lenin kihirdette o Szmolnijban a békedekrétumot, az líraion túl, főleg a Szibériában több mint

Hasek, a derék katona kalandjai

Grigorij

fél millió osztrák-magyar hadifogoly élt a különböző táborokban. Voltak köztük osztrákok és németek, magyarok és csehek, románok és lengyelek — mundérba bújtatott munkások, kézművesek, parasz-' tok, Természetes volt, hogy termékeny talajra talált lelkűkben a forradalom eszméje.

Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a hadifoglyok közti politikai munkának. Kiküldött egy komisszárt, hogy világítsa meg előttük az orosz ■ forradalom jellegét, céljait és feladatait. Lenin azt akarta, hogy mindazok, akiket haza készültek engedni, helyes képet tudjanak alkotni maguknak az Oroszországban történtekről. Azt akarta, hogy az elbocsá’ott hadifoglyok tisztán lássák a kialakulóban lévő eseményeket és majd hazakerülve tovább adhassák mindazt, amit a fiatal szovjet államban láttak és tapasztaltak, így lett Jaroslav Haäek vörös komisszár, a szocialista forradalom lánglelkű propagátora. Nem bízhattak volna meg megfelelőbb embert ezzel a feladattal. Hasek nem Ismert fáradságot, a hadifogoly öszszejöveteleken a németekhez németül, á magyaiokhoz magyarul, a románokhoz románul, a lengyelekhez lengyelül, orosz barátaival és tanácsadóival oroszul beszélt.

Ezért nevezték őt el soknyelvű komisszárnak. 1919. augusztus 28-án Haäek fellépett egy hadifogoly-gyűlésen Cseljabínszkban, az Ural déli részén. Fegyverbe szólította a németeket és a magyarokat, a cseheket, a románokat és a lengyeleket, az Orosz Szocialista Köztársaság védelmére.

„Meg vagyok győződve róla — mondta Hasek, hogy a legjobban ezzel támogatjátok hazátokban élő proletár-testvéreiteket a burzsoázia véres diktatúrájával szemben.”

Személyes fellépése meggyőzően hatott, az emberek hittek neki 720 külföldi lépett be azonnal mint önkéntes a vörös hadsereg soraiba, 468 specialista dolgozott a hadifoglyok közül az Ural déli részén lévő gyárakban és üzemekben.

A Hasek szerkesztette „Vörös Európa“, Hasek egyik verővel — orosz, magyar és német nyelven

Weiss

A nemzetközi szolidaritás remek példája!

Valamivel később, már Szibériában, Cseljabinszkban Haäek egy, a hadifoglyoknak szánt színdarabon dolgozott. „Nach Hause, in die Heimat!’ (Vissza a hazánkba!) volt a darab címe. A cselekményt egy orosz elvtárs dolgozta ki, csehül mondták el, majd német nyelven írták le. Magyarra is lefordították és a krasznojarszki Budapest Színház színpa-: dán mutatták be.

A „Vörös Európa”

Hasek több, az oroszországi hadifoglyok számára kiadott lap szerkesztője is volr és szoros kapcsolatban állt a német és magyar elvtársaikkal.

1919-ben megalakult Ufóban a külföldi kommunisták egy pártbizottsága, melynek vezetőjévé egy Peisner nevű német kommunistát neveztek ki. A. titkár Jaroslav Hasek volt. Ebben az időben az „Unser Weg” (Utunk) című lapnak, melyet az 5. hadsereg politikai osztálya adott ki, megjelentette Hasek egy cikkét „Két lövés” címen. Mély felháborodással és megrendüléssel számolt be Hasek ebben a cikkben Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolásáról.

Ebből az időből származó egyik levelében így ír Haäek: „...Szerkesztője és kiadója vagyok három újságnak — a. német »Sturm«-nak, amelybe magam írom a cikikeket, a magyar »Roham«-nak, amelynél egy munkatársam van és a burját-mongol »Ur«-nak, amely részére minden cikket én írok... de ne ijedj meg, nem mongolul, hanem oroszul — van ugyanis egy mongol tolmácsom.”

Hasek szerénységből nem említi, hogy még egy kínai újságnak is szerkesztője volt. Valamivel később a „Vörös Európa” című lapot szerkesztette Hasek, amely egyszerre három nyelven: oroszul, magyarul és németül jelent meg. E lap iránt hosszabb ideje érdeklődnek nőmet és magyar történészek, akik többször kérték már szovjet kollégáikat, hogy kíséreljék meg legalább egyetlenegy példányát ennek az érdekes újságnak megtalálni. Eddig azonban minden fáradság hiábavalónak bizonyult.

— De aztán nekem mégis csak sikerült — jelentette ki örömmel Dunajevszkij. — Rábukkantam a „Vörös Európa” 1919. február 21. számára. Az első oldalon ott áll: „Ezt a számot a legyőzhetetlen vörös hadseregnek ajánljuk, amelynek soraiban külföldi kommunisták harcoltak.” És alatta orosz, magyar és német nyelven az ismert forradalmi dal: „Elvtársak elő-: rel Erősítsétek a lépést!”

Haäek 1920-ban Észtországon keresztül a német zászló alatt vitorlázó „Kapros” nevű hajón tért haza. A hajő egész le-: génysége német matrózokból állt.

— És tudták, hogy kt utazik a hajón?

— Olvassa el a „Haäek nyomain” című könyvet és sok más érdekes dolgot is megtud — tanácsolta búcsúzóul Dunajevszkij. Egy tanács, amit szívesén adok to-i vább az olvasóknak.

Fordította: Tarjáni Andor

10