A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-14 / 15. szám

Ápolónő a telefonnál

runk, mindent lássunk. Ha valaki azt mondja: kórház, az embernek végig lúdbörzik a háta, ez azonban a trnavai kórház pavilonjára sehogysem áll. Ügy érezzük, hogy nagyon kellemes sőt otthonos ez a pavilon, annak ellenére is, hogy nem tudunk megfeledkezni az injekciós tökről, az orvosságokról és a műtő csillogó műszereiről.

Azt kérdezik, miért van ez Így?

Elsősorban azért, mert nem fogadtak bennünket fehér kórházi folyosón. A finom pasztellszínű falak és a ajtók az otthonra emlékeztetik az embert. A betegszobák ajtajai rózsaszínűek, a személyzet helyiségeinek ajtajai pedig zöldek és sárgák.

A műtő falait nem hagyományosan fehér, hanem vílágoszöld csempével fedték be.

A szobákat Závarská főnővér mutatja meg.

— A pavilont a múlt év november 30-án nyitották meg. Még nincs itt minden olyan rendben, ahogy lennie kellene, azonban, rövidesen úgy lesz.

— Ha már kórházban kellene feküdnöm, akkor itt szeretnék feküdni — gondolom magamban. Nem mint hogyha más kórházakban rossz dolguk lenne a pácienseknek, azonban egy napfényes, erkélyes, rózsa- és krém- pasztellszínű bútorral berendezett összkomfortos szobában feküdni nem is olyan kellemetlen.

Konzern sterilizáló berendezés

Műtét közben

Példás a rend, a tisztaság és a nyugalom a szobákban és a folyosókon

Végigjártuk a kórház szobáit. A páciensek a példás környezeten kívül dlcsérőleg szóltak a betegekről valő gondoskodásról is. Bekukkantottunk a modernül felszerelt konyhába, valamint a személyezet egyszerűen, de< elegánsan berendezett szobáiba is.

Szép és jó itt minden, de azért jobb egészségesnek lenni. A kórházban sok olyan pácienssel találkozunk, akik csupán azért kerülnek ide, mert kockára tették egészségüket.

Ha segítségre van szükségünk, nem szabad riadtan elkerülnünk a kórházat, azonban mindenekelőtt azon legyünk, hogy idejében elkerüljük a bajt.

J. MICHALKOVA Havran felvételei