A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-14 / 15. szám

A hosszú, Kemény tél után teljes ütem­ben megindult a tavaszt szántás, hogy mielőbb behozzuk a lemaradást (Spácsll felv.) Eseménynaptár Aprllla 14 — A harcoló demokratikus spa­nyol Ifjúsággal valö szolidaritás napja. Április 18 — 20 évvel ezelőtt, 1843-ban Otakar Jaro* kapitányt, mint az első kül­földit a „Szovjetunió Hőse“ címmel tüntet­ték ki. Április 18 — 40 évvel ezelőtt, 1923-ban alakult meg a Vörös Segély, amely hatható­san segítette a börtönbe vetett kommunista harcosokat. Mai számunk tartalmából: Erőt öklök a Kilimandzsáró alatt...................................... , 5 Alap-diagnózis — klinikai halál 6 Tavaszi távhitek ás babonák - - 8 B. Traven: Vár-szegény história (elbeszélés).................................10 Paletta és kor.................................17 A Manettói a robogóig...................18 Hogy a szavak na fájjanak ... 20 A dolgozó né segítségére ... 22 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KultóregyasniotAoek hetilapja. Megjalenlk minden vasárnap. Főazarkeaztó Major Ágoston Szerkeszt óbizottság: Egri Viktor, Oály ivón, Gyarcalk József, Lőrlncz Gyula, Mása József. Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezed. Szerkesztőség: Bratislava, Jeseaskóho 8. Postafiók C-398, telefon 833-04 Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálaia, előfiz# téseket elfogad minden postahivatal és la­vólkózbesftő. Klltóldra szóló elfflzaMaaknt elintéz: Vei­­tavat aovlaov? ófad, vjvez Maka, JindM- skó al. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bra­tislava, Stórova 4. * Előfizetési dl) negyed óvra 18,80 K8s, tói óvro 38.- KBs, agóss óvra 78.— Kós. Kéziratokat asm érzünk meg és asm küldünk vissza. K-08*31250 ' \ V , .- . r Tavasai levél a% olvasóhoz Kedves olvasói Nem tudom, falun lakol-e, vagy váro­son, üzemi dolgozó vagy-e, szövetkezeti paraszt vagy értelmiségi dolgozó, de bi­zonyos vagyok benne, hogy velünk együtt Te Is nagyon vártad már a ta­vaszt. Furcsa Időjárás ez manapság, hoz­zá voltunk szokva a rövid és enyhe te­lekhez, most meg egyszerre mintha meg­bokrosodott volna a tél, alig bírtuk ki­várni a fagyok végét. A hó ugyan elol­vadt már, országszerte elég bajt csinál­tak a hóvlzek, de valahogy nagyon nehe­zen érkezik a verőfényes, derűs tavaszt napsütés. Ilyenkor aztán persze minden­ki a falu felé néz; hogy állunk a tavaszi munkákkal? A szerkesztőségből sokat járjuk a vidé­ket, én magam is több helyen voltam a múlt hetekben. Jártam Tanyban, Kö­­bölkúton, Cstcsón, Hontfüzesgyarmaton — és mtndenüt ugyanazt tapasztaltam. A gépek elkészítve, kijavítva várták, hogy kifuthassanak a mezőre, csakhát a fa­luk felet ólomszürke esőfelhők ülnek és a határban ottragadnának a traktorok a puha földeken. Mindenütt megkérdez­tem: hogyan lesz, mt lesz a tavaszt ve­téssel? Cslcsón azt mondták: „Ha el­kezdhetjük a munkát, egy hét alatt vég­­günk veleI (Azóta már bizonyára el ts végezték.) Köbölkúton is öt-hat napra ter­vezték a tavaszt vetést. Mondom, ez két-három héttel ezelőtt, volt, azóta már valamennyire megjavult az tdő és a határ megtelt gépzúgással. Néha elgondolkozom, tudják vajon a traktorosok, hogy most Ok állnak az or­szág érdeklődése középpontjában? Így változik a világ. Azelőtt az Időjárás, a jó vagy rossz termés mutatkozása, az országos esők és a gabona növése a pa­raszt magánügye volt, ma pedig közügy leit belőle. A szocialista társadalom el­sőrendű fontosságú problémája. Róla cik­keznek az újságok, a mezőgazdasági munkák folyosóról beszél a rádió, a tele­vízió készülékek képernyőjén gépek za­katolnak. S mindez egy nagy törekvés­ben csúcsosodik kt, a mezőgazdasági ter­melés színvonalát az Ipar színvonalára akarjuk emelni. Mindezt jó ilyenkor, tavasz kezdetén összegezni és tudatosítani, még akkor ts .jó, kedves olvasó, ha talán városon élsz, vagy üzemben dolgozol és a mezőgazda­sághoz csak annyi közöd van, hogy tőle kapod az élelmiszereket. Most, amikor talán a Duna partján sétálsz és felöltő­det széttárva, fütyörészve nézed a höm­pölygő méla folyót, gondolj arra, hogy falun minden erejüket megfeszítve igye­keznek valamin az emberek, amt a te ügyed is. A Dunaparton... A minap jártam kint én Is a sétányon, aztán nekldöltem a zöld vaskorlátnak és bámultam a vizet. A zöld fapadokon emberek ültek, öregek és fia­talok, felszabadultan nevető emberek. Elgondolkoztál már a tavasz varázsos erején? Nemcsak a rügyeket pattantja meg és a zöld fűszálakat ösztökéli nö­vésre, az emberből Is jókedvű, komoly­­falán lényt csinál. Nemhiába a szerel­mesek évszaka. Valahogy a fiatalságot, az élet kezdetét jelenti, a testi-lelki meg­újulást, Régóta érzi az ember a tavasz varázsát, hiszen az érkezését Ősidők óta megünnépll. Az Ókor népet vidám, dalos­táncos meneteket rendeztek a tisztele­tére, s ez öröklődött évezredről évezred­re. Lassan kihaló úépszokásaink között, se szert se száma a tavaszt köszöntő, vi­dám népünnepélyeknek! Husvét napján mt 1$ a tavasz érkezését ünnepeljük és napi gondjaink között már előre Időt szakí­tunk, hogy Illően felkészüljünk rá. Falun, de városon ts ez a készülés mondhat­nánk szinte tradíclós. Folynak a nagy­­takarítások, ha jó Idő van, a meszelés, sül a kalács és a sütemény. Gondoktól fő a háziasszony feje, mert a vendégek, a locsolók bőséges és jó ellátásáért 0 felel. Tavasszal hát kijut a gondokból min­denkinek. S a dolgunk most már csak egy: hogy mindenki becsülettel elvégezze a munkáját a traktorostól a házlasz­­szonylg, hogy az Idei húsvétunk Igazi tavaszköszöntő ünnep legyen. DUBA GYULA Tavaszi könyvvásár a bratislaval Nemzeti Színház elüti (Prandl Sándor felv.l

Next

/
Thumbnails
Contents