A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-31 / 13. szám
r í r e m i4 - Jöjjön a Boweryre! New York öt nagyobb negyedből áll, ezek: Manhattan a híres felhőkarcolókkal, a Bronx és Brooklyn munkásnegyedek, a Queens (Long Island) villanegyed és Richmond (Staten Island). Hozzátartozik azonkívül néhány tucat további város, városka és falu New York, New Yersey és Connecticut államokban. Mindezeknek öszszesen körülbelül annyi a lakossága, mint Csehszlovákiának, és nagyobb területen fekszik, mint a fél Csehország. Aki hajón érkezik, csak felhőkarcolókat lát. Ezek nyújtják a képeslapokról és filmekből ismert panorámát. A legmagasabb felhőkarcoló, az Empire State Building (a világ legnagyobb építménye — 380 m magas) 102 emeletes irdatlan kőtömeg, 15 gyors- és közönséges felvonó közlekedik benne. Közelről a felhőkarcolók eltűnnek. Elenyésző részét képezik ugyanis a többi háznak, még a Hudson folyó és a csatornák határolta Manhattan-szlgeten is, ahol pedig a legtöbb van belőlük. Ha az utcákon sétálsz, mint bármely más városban, alig veszed észre őket. Csupán házakat látsz, akárcsak itthon nálunk, csak kissé csúnyábbakat, minthogy az Egyesült Államokban nem alakult ki sajátos, egyéni épitőstllus. Ha azonban néha felemeled a tekintetedet, tiszteletet és egyben félelmet érzel, mikor látod, hogy az utcákat szegélyező házak az égbe törnek s tetejük valóban a felhők közt vész el. A legtöbb New York-i lakos azonban nem ér rá fölfelé bámészkodni, mert állandóan rohan. Az itteniek tulajdonképpen Sex-apeal — az amerikai kommerc filmek központi motívuma nem' is járnak, hanem autón közlekednek,, s a kocsiból aztán végképp nem látni semmit. Az autó egyáltalán nem luxus az Államokban. Az autó életszükséglet, megszokás, konvenciói Hogy nincs mindenkinek rá készpénze? Nem számít, az amerikai néha élete végéig fizeti a részleteket (időközben mindenesetre néhányszor kicseréli a kocsiját). Az autó azonban már teherré vált. Túlságosan sok van belőle. Nincs hol parkolni, és sokszor az átkelés is lehetetlen az avenuekön. Ha valaki például Manhattanban dolgozik és más negyedben lakik, hiába van autója, nem ér el idejében munkába, noha a munkaidő fél tízkor kezdődik. Nincs más megoldás, a kocsit ott kell hagyni valamelyik hatalmas parkolóhelyen, a külvárosi vasútállomásnál, vagy a földalatti megállónál. De állandóan új és újfajta autókat eladni, mégpedig tömegével — ez gazdasági szükségszerűség, mert különben leáll az Ipar. Ezért aztán parkolnak a házak lapos tetején, az épitkezőhelyeken, kettős sorban a járdán, (ezért büntetés jár). A városban a legtöbb autótulajdonos taxit vagy földalattit használ, a saját kocsiját pedig otthon hagyja, mert nem tudja megfizetni a méregdrága parkolási vagy garázshasználati dijat. Sokan két autót tartanak, egy drága túrakocsit s egy fürge kiskocsit — városi közlekedésre. Ezért van olyan nagy keletje újabban az európai kiskocsiknak az Államokban. Vannak azonban olyanok is New Yorkban, akiknek nemcsak hogy autóra s a modern technika egyéb vívmányaira, de megélhetésre sem telik. Nem kell őket sokáig keresnünk. Elég átvergődni a tőzsde mellett a hires Wall Street felhőkarcolói között, átmenni az egzotikus kínai városon, és ott vagyunk a Boweryn. Ez nemcsak egy széles utca neve a Manhattan-sziget alsó végén, hanem fogalom Is. „Átmenni a Bowerybe“ New York-i slangben többet jelent, mint tönkre menni. Ez a vég. Utolsó állomás az életpályán. Igaz, nyomor van éppen elég amúgy is a New York-i fényűzés közepette. Brooklyn füstös-kormos gyári negyedeiben, a néger lakosságú Haarlemben. A hírhedt portoricól West Slde-on, a kikötői csapszékek környékén, a Wall Street-i felhőkarcolók árnyékában. A Bowerybe azonban azok kerülnek, akik nemcsak az egzisztenciájukat vesztették el, hanem az utolsó reményt is. Ide költöznek a talajvesztett elemek nemcsak New Yorkból, hanem egész Amerikából. Itt minden ezeket a nyomorultakat szolgálja: az olcsó kocsmák, az ócskásboltok, a jótékonysági egyesületek, az Üdvhadsereg éjjeli menedékhelyei, a piszkos konyhák, ahol levest főznek. De főként a kocsmák — hiszen az alkohol az, amit a legjobban kívánnak az amerikai életforma e kitaszítottjai, akik éjjel-nappal ott hevernek a nyílt utcán. Az alkohol az, mely ldeig-óráig feledést nyújt. Ezért veszik körül csapatostul a járókelőket alamizsnáért könyörögve, ezért állják körül az autókat, s nyitnak udvariasan ajtót, Fényreklámok tömkelegé, végtelen autésorok — ez jellemzi az avenneket New Yorkban A New York-i utca őre
