A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-10 / 10. szám
MM görög nap valóban szikrázva süt, az ^^Lég még kékebb, mint a legszebb prof W spektuson, vagy képeslevelezőlapon. Negyven—negyvenöt fokos meleg perzselt barnára a füvet, aszalja a ponyvákra terített mazsolaszemeket, érlelt a mézédes görögdinnyét. Es különös módon ez a meleg könnyen elviselhető, mert száraz. Csak a fejet kell szalmakalappal, vagy akár fehér kendővel védeni a napszúrástól, a szemet a szikrázó fénytől. De mozogni, lélegzent könnyű, és a levegőnek palzsamos, mézes, varázslatos Ize van. Aki ma végigutazik Görögországon, megérti a mitológiák és a történelem Görögországát Is. Kopár Izzó, vörös sziklák között, félelmes hegyrengeteg között meredeken kapaszkodik a peloponnézoszt-félszlgeten a szerpentlnút. Egyszerre csak lombos, smaragdzöld ligetbe ér: Itt van Olümpla — szebb, derűsebb, édesebb levegőjű tájat nem Is álmodhat az ember. Mintha a jókedvű istenek azért teremtették volna ezt a völgyet, hogy legyen hol megtartani az Ifjúság, az ügyesség, a szépség nagy vetélkedőit. Vagy az az utas, akt valaha járt Epldauroszban és megcsodálta a színházat (ahol egyébként ma ts rendszeresen tartanak színházi előadást! — egyszóval az utas, akt Epldaurosz fenyő- és babérltgetetben tár, megérti, hogy csak Itt lehetett valaha a gyógyító Eszkuláptusz temploma... Tegnap, ma, holnap egy helyen. Ezt érzi az utas a görög hegyi utakon. Ezer méteres magasságba kapaszkodik, aztán újra a tengersztnt mélységébe ereszkedik, A kisebb «ligeteken is nagy llxlet ax Idegenforgalom, Aeglna sxlgel A ma és a tegnapelőtt keveredik Athénben lakói felnyergelt szamarakkal várják a kikötőben a turistahalé érkezését Ax ékorl építésiét remeke: ax epldauroszl szfnháx csak hogy újra magasba emelkedjék az út. A fő turista utak igen jó minőségűek, de nagyon keskenyek. A veszélyes szerpettneken óvatosan, lassan kellene vezetni az autókat és autóbuszokat... Meredek lejtők, váratlanul felbukkanó szakadékok, omló hegyoldalak és — a legelő nyájak. Sovány hegyi kecskék, vékonypénzü birkák rágják a száraz füvet, fiatal lányok, gyerekek őrzik az állatokat, sok kislány kezében rokka és fon, fon, amíg körülötte a nyáj legel. Akárcsak Homérosz Idejében ... Az autóforgalom nagy része Idegenforgalom. Turista társaságok autóbuszai, külföldi rendszámú kocsik járnak a hegyekben. A falvak lakossága gyalogszerrel, vagy szamárháton közlekedik. Es a legelő nyájak, az öszvéren, szamáron kocogó, rőzsét, takarmányt cipelő emberek között ezen az évezredek Óta mozdulatlannak tűnő tájon hirtelen benzinkutak tűnnek fel és óriási markoló és kotrógépek, modern útépítések ... Ugyanúgy, mint a városokban a háromezer éves oszlopok templom-maradványai, a mükénéi korszak, vagy a geometrikus korszak kultúrájából fennmaradt szobrok és kancsók ott állnak a városok utcáin, terein, parkjaiban — és köröttük neonfény, autóforgalom, zaj, nyüzsgés, modern házak és moztreklámok... Athénben az Akropoltsz a város szívében van — autóbusz vezet fel szinte a tetejéig. Tövében a régi piacteret, az Agarát most gondosan kiássák és rekonstruálják. Az elmúlt évtizedekig a görög kultúra kincset szabad préda voltak. Német, francia, angol pénzen kiásták a szobrokat meg ékszereket és szét ts hordták a világ szinte minden múzeumába. Most szigorú törvény mondja ki, hogy a kiásott kincseknek Görögországban kell maradnlok. A turista, akt Hellasz napsütötte földjén jár, megkóstolja nemzett ételeit, a roston sült birkahúst, salátáit, a mézzel, Illatos fűszerekkel készült nagyszerű süteményeket, a görög kávénak nevezett, és nálunk török kávénak Ismert erős feketekávét, megkóstolja a gyantával kezelt fanyar bort és tisztelt azt a jó szokást, hogy a kis vedéglők nyitott ablakaiban nagy tálcákon sok tucat pohár jégbehütött víz áll. Es akt arra jár, a nagy melegben megállhat, ihat egy pohárral, anélkül, hogy kérnie, köszönnie, vagy fizetnie kellene érte ... Megismert a forró délutánokon, kihalt utcákat, az alvó városokat — amelyek este, a hűvös, sötétkék este beálltával vidámakká és elevenekké válnak. Asztalok, székek kerülnek a terekre, színes neonfény szikrázik mindenütt, lepénysütök és nyársforgatók kínálják portékájukat, a kávéházakban az öregek még nargtlét — vízíptpát — szívnak, a fiatalok moziba mennek és táncolni. S egy Ilyen turlsta-út elég arra, hogy jobban értse, jobban szeresse az emberiség évezredes kultúráját és hogy a „garantáltan háromszáz napsütéses nap* földjére egész életében vlsszavágyjon... F. M 5
