A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-24 / 8. szám
J. VUch felvételei ka plakátokat ragasztottunk a falakra ás reggel kajánul figyeltük a hatást, röpcédulákst tettünk az irodákban az asztalokra... Mindez csupa izgalom volt, ás Snbizalmat adó hősiesség. Fiatalok voltunk... S most egyszerre át kellett térnünk egy más munkamódszerre. Fel kellett építenünk azt a világot, amelyet megálmodtunk... Meg kellett tanulnunk bánni az emberekkel. Nincs ettül fontosabb és nehezebb tudomány... A gépeket beszereltük, de nem tudtuk megindítani, mert nem volt szenünk. Samovolsk? elvtárs — kiváló szervezőnk — brigádot szervezett Handlovára. Hetekig dolgoztunk, fejtettük a szenet, hogy megindulhasson az üzem. De megindult 1346-ban, a munka lendületbe jtttt és az idő lassan elmosta a kezdeti nehézségeket, ma már csak az emlékük él még néhányukban ... — 1948-ban egyszerre nagyon forró lett a helyzet. Addig' nem sikerült államosítanunk az üzemet, mert a dolgozóink száma nem haladta meg a százütvenet. Negyvennyolc elején megszerveztük és készenlétbe helyeztük a milíciát. Február végére pattanásig feszült a helyzet. Jóformán alig aludtunk. Nappal munka, éjjel szolgálat, őrség ... és ez Így ment napokon, heteken keresztül. Ma már tudom, hogy bírtuk ki mindezt, évtizedes harcaink és munkánk eredményét védtük. Mert a ml életünk értelme akkor mar az üzem volt.. . Tlzenüt méter magasságban, nyitott, szellös teraszon forgátják ki és Indítják vissza a bányába az üzembe érkező teli csilléket. Keskeny vaslépcsőn másztunk IbI Turcsányl elvtárssal a magas teraszra. A pártelnök pirosképű, magas ember, kissé nehézkesen jár, de a vaslépcsőn olyan biztosan kapaszkodik fel, mintha naponta felmászna a teraszra. Férfinak való munka ez idefent. Szél és fagy dermeszt! a kezet, az arcot, a csillék meg jönnek, egyre jönnek megállíthatatlanul. A pártelnök bölényül az egyik érkező csillébe és kivesz belőle egy magnezit rögöt. Részletesen elmagyarázza, hogy az üzemben milyen folyamatokon megy keresztül, amíg öntésre kész magnézium lesz belőle. Redukció, mosás, pörkölés, szennyesztő anyagok . . . a vegyi folyamatok részletei és a szakkifejezések könnyedén perdülnek elő nyelvéről. Pedig a pártelnöknek csak hat elemije van... I Igaz, ez relatív dolog, mert az élet iskolájában viszont egyetemi színvonalon végzet. Cs emberül élni a gyakorlat tanít meg, az élet iskolája adja a leglgazabb tudást. Erre van is egy története: — Nemrégen egy újdonsült mérnök jött az üzemünkbe. Megkérdeztük, hogy milyen munkakört szeretne. Bármilyet, de legszivesebbeu tervezői Irodában dolgozna, Iréasztal és rajztábla mellett, jól megnéztem őt. Fiatalember, teli életerővel és energiával, s márts a kényelem, és a meleg Iroda után vágyik. Te, hát olyan „úri“ mérnök vagy, elvtárs, mondtam neki, ejnye, ejnye ... Jobb lesz neked egy-két évig a pörkölő csarnokban, a kemencék mellett. Rád bízunk három kemencét, vigyázol rájuk. Legalább a gyakorlattal ellenőrződ, hogy igazat tanltottak-e az iskolában ... 1 Most ugyanolyan poros mint a fűtők, de már mosolyog rám és tudom, hogy ember lesz belőle, jó szakember ... Ojra a földön vagyunk. A lépcsők alatt fiatal szerelő javít egy diesel motoros kompreszszort. Mi az fiú, kérdezi Turcsányl, nem jár a motor. .. ? Öreg krakszll ez már, morog a fiú, ócskavasba való... £n is öreg vagyok, nevet Turcsányl elvtárs, mégis járok, dolgozok és eszembe sincs a lomtárba kerülni! — Ilyenek ezek a fiatalok — mondja aztán —, nem megy, hát écskavasba vele. Kevés bennük a lelkesedés és a kitartás ... 1 Már a forgókemencék között beszélgetünk. A tíz fokos fagyban is olyan itt, a szabadban a hőmérséklet, hogy akár Ingujjra vetkőzhetnénk, mialatt húpelyhek hullanának a homlokunkra. A kemencékre egy másik öreg harcos. TISne elvtárs ügyel. Az üzemnek mintegy negyven öreg dolgozója van — közülük sok kitüntetett — a róglekből ... A mai fiatalokról beszélgetünk Turcsánylval, érdeke! ety öreg kommunista véleménye a fiatalságról. — A lányommal sokat vlatkozom. Egyre azt mondja: Apu, ma már más világ van. Ti akkor, régen harcoltatok, sztrájkoltatok, a börtönök sem törtek meg benneteket, és mindig egy jobb világban reménykedtetek. Ml mások vagyunk. Azt a világot, amelyről ti álmodta tok, mi már örököltük tőletek. Miért harcoljunk tovább? Ml kényelmet akarunk, jól akarunk élni és autót akarunk... Ez csak nem baj talán. .. ? Igen, mondom, ez mind helyes, hogy jól akartok élni, kényelemben és jómódban, mi Is ezért dolgoztunk, hogy Így éljetek. De ez nektek elég? S valóban nincs már más tennivaló, csak elvégezni a munkátokat és jól élni? £s ha egyszer megkérdeznek majd, hogy mit csináltatok, amíg fiatalok és erősek voltatok, mit mondotok? Vagy valóban nincs már emberi viszonylat és maján Turcsányi az aknakemence előtt Szélben, fagyban dolgoznak a cslllekezelűk. gatártás, erkölcsi maradvány, amely nem a mi világunkba való? Nincs már nemes cél és elképzelés, amelyért harcolni érdemes, minden megoldódott. .. ?! Az üreg kommunista megdöbbentett. Szórakozottan búcsúztam el tőle és a beszélgetés után tövis maradt a lelkemben. Az embernek 4 természettel vívott harca lassan megszűnik, ez igaz, nem alattvalói, de urai leszünk a természetnek. Bankárok és gyárosok sincsenek már, hogy jogtalanul kisajátítsák a társadul mi javakat. De éppen ezért... 1 Vagy minket már valóban kielégít a kényelem, az autó és a külföldi nyaralás, a szép ruhák és a futballmeccsek izgalma? A modern életben, a nemes emberi Ideálok tényleg nem jelentenének lelki szükségletet? Es komolyan ... Ml történne, ha egyszer tényleg megkérdeznék, hogy mit csináltunk, az elmúlt évek alatt, és csak ezt tudnánk mondani. .. bit, éltünk ... Es mást semmit...? .Summit...) Kellemetlen lenné,'* fiatal kortársaim ... 1 1
