A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-24 / 8. szám
qp&fori&f Nyikoláj Szemjonov Nobel-díjas szovjet tudósnak egy nemzetközi értekezleten elmondott beszédét így kommentálta a TASZSZ: Ha a dobogón nem egy tudományos sikereiért kitüntetett, kiváló tudós állt volna, némely szavát talán ez elszabadult írói fantázia túlkapásaiként könyvelnénk el... Szemjonov tanár szerint 2000-ig sikerül megoldani az Irányított magreakció problémáját, amely döntő hatással lesz az emberiség békés életére. Miről is van itt szó tulajdonképpen...? Energiatermelés ... A Szovjetunióban Trubnyikov és Kudriatyev professzorok vezetik a hidrogénbomba robbanásakor felszabaduló energiák békés célokra való felhasználására irányuló kísérleteket. A hidrogénbomba robbanásakor a deutérium — a nehézvízben levő hidrogén Izotóp — héliumgázzá alakul át, közben pedig óriási mennyiségű energia szabadul fel. Ezt úgy érik el, hogy a deutérium hőfokét oly magasra emelik, hogy mindegyik atommag elválik a körülötte keringő elektrontól, majd az atommagok nagy erővel összeütközve fuzionálnak — és hélium 3 képződése közben leadnak egy elektront, s közben tömegük egy része energiává alakul át. A folyamat elindításánál merült fel az első és legnehezebb probléma. Ahhoz, hogy a deutérium héliumgázzá alakuljon át, mintegy százmillió Celsius fokot kell elérnünk, Így indul csak meg a magreakció folyamata. A hidrogénbombában ezt a hőfokot atomrobbantással valósítják meg. Békés célokat szolgáló, az ún. hidrogénfúziós reaktorban ez a módszer természetesen nem használható, ide robbanás nélküli eljárást kell kidolgozni. Az első számú probléma tehát: hogyan állítsuk elő a szinte hihetetlen, százmillió fokos hőmérsékletet. A hidrogénfúziós reaktor tervezőinek nem kisebb gondot okoz magának a reaktornak a védelme az óriási hőség ellen. Ez a két akadály éveken keresztül hátráltatta a tervezési és építési munkálatokat. Angiiéban abba is hagyták a kísérletezést, mert a kívánt hőmérséklet helyett „mldössze csak“ ötszázezer fokos hőt tudtak elérni. S akkor a két szovjet mérnöknek sikerült... Az elektromágneses tér pokla Trubnyikov és Kudriatyev professzorok berendezésében, bár csak a másodperc milliomod részéig is, de sikerült megvalósítani a hidrogénfúziós folyamatot. A reakció egy 300 miliméteres csőben folyt le, amely köré elektromágneses teret létrehozó tekercseket helyeztek. A csövet megtöltötték felhevített, ionizált deuterium plazmával — tengervízben található gázhalmazállapotú hidrogénnel —, ennek atomos szerkezete szétesett, ionizálódott. A berendezésbe húszezer voltos áramlmpulzusokat vezettek, amely a plazmát heves mozgásra kényszeritette, s ezáltal felmelegítette. A mágneses tér ezalatt összepréseli a csőben lévő plazmát és megakadályozza, hogy a berendezés falával érintkezve, lehűljön. A cső két végét mágneses „tükrök“ zárták le, amelyek megakadályozták, hogy a távozni készülő részecskék kiszökhessenek. Ezzel az eljárással sikerült tiz mikroszekundumlg 20—30 millió Celsius fokos hőmérsékletet elérni, tehát a másodperc századrészéig megfigyelhették a hidrogénfúziós folyamatot. Ez természetesen nem jelenti még a probléma megoldását, mert az elért hőmérséklet még így is alacsony, de a kísérletek már így is sokat ígérőek ... Egy példa a hidrogénfúziós reakció jelentőségére! A tengervízben határtalan mennyiségben állnak rendelkezésünkre a hídrogónizotópok. Egy vödörnyi tengervízben 1130 liter benzin energiájának megfelelő nehézhidrogén található. S ha ezzel az adattal számolni kezdünk, csillagászati számokat kapunk. Kiderül, hogy a tengerekben rejtőző energiaforrásokból ezermilliószor több energiát tudunk felszabadítani, mint amennyi Földünk teljes szénkészletének elégetésével keletkezne...! Vigyázat!... Szemjonov akadémikus kiszámította, hogy a jövő hldrogénfúziós reaktorainak összteljesítménye azonban nem haladhatja meg a Földet érő napsugárzás energiaértékének öt százalékát. Ha ugyanis az erőművek összteljesítménye elérné a Földet érő napsugárzást energia tíz százalékát, a Föld átlagos hőmérséklete mintegy hat fokkal emelkedne és ez többek között a sarkvidéki hó- és jégtömegek gyors olvadását vonhatná maga után. Ám a megengedett öt százaléknyi szint is azt jelentené, hogy a hldrogénfúziós erőművek tizenkétezerötszázszor annyi energiát szolgáltatnának, mint a jelenlegi erőművek. S ha a Föld népessége a tízszeresére növekedne, még akkor is 125 kilowatt energia jutna minden egyes lakosára, ami a jelenlegi menynyiségnek több mint ezerszerese! Mit mondott még Szavai szerint (beszédét „Az emberiség 2000-ben“ címmel tartotta meg) még évszázadunkban megoldódik a nap energiája közvetlen elektromos energiává való átalakításának a kérdése. Az új fotocellák és hőelemek már 30—40 százalékos hatásfokkal alakítják át a napsugarakat elektromos energiává. Gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrások rejtőznek a földkéreg 30 kilométeres mélységben fekvő, mágneses rétegeinek melegében. Itt a fő probléma a mélyfúrások módszerének kidolgozásában van. A jövőben a mélyfúrásokat nem fúrjuk majd, hanem elektromos úton ,.átolvasztjuk“ a föld kérgét. Az elektromos energia vezetésének is új módszerei keletkeznek. Megtanuljuk az elektromagnetikus sugarak útján, vagy ultrarövid rádióhullámok segítségével továbbítani az elektromos energiát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az embernek a föld bármely részén és bármilyen mennyiségben elektromos energia áll majd a rendelkezésére. Csupán ezen óriási lehetőségeket látva tudjuk egész jelentőségében megérteni Lenin klasszikus meghatározásának helyességét és nagyságát: Szovjethatalom és villamosítás = kommunizmus! S ha majd az emberiségnek ilyen óriási mennyiségben áll elektromos energia a rendelkezésére, saját szükségletei szerint irányíthatja az időjárást, és a naprendszer többi bolygóit — mindenekelőtt a Marsot — is hatalmába kerítheti. Gyakorlatilag kihasználhatja például a Holdat. Ha a Hold felületét sikerülne befedni félvezetőkkel és fotocellákkal, ez az égitest Földünk sok billió kW teljesítményű villamos erőművévé válhatná. Ugyanitt atomerőműveket és termonukleáris berendezéseket is üzembe lehetne helyezni, hogy légkörünket megkíméljük a rádioaktlv hulladékok sugárzásétól. Ilyen nagyszerű örökséget hagyhatunk fiainkra, unokáinkra és dédunokáinkra, ha Földünk összes nemzetei hozzájárulnak a tudomány és technika békés fejlődéséhez. —d— Az újvoronyezsi atomerőmű géptermét a harkovi Kirov Tnrbinagyér turbináival és a leningrédi „Elektroszila“ gyér 70 ezer kilowatt kapacitású generátoraival szerelték fel
