A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-17 / 7. szám

Erőmű a sztratoszférában Ac ember, aki a természet minden Jelenségéből hasznot akar húzni a maga száméra, régóta, foglalkozik a szél energiája hasznosításának gondolatával. A gondolat csábitő. Mert milyen őrlési energia rejtőzhet az órán­ként 150 kilométeres sebeséggel rohanó orkánban, és mennyi munkát lenne képes elvégezni a napokon keresztül fújó, erős tavaszi szél, ha szolgálatunkba tudnánk állítani. A Szovjet­unióban az utóbbi Időben többféle, kis teljesítményű szélkere­ket szerkesztettek olyan vidékek számára, ahová a nagy erőmű­vek vülamosáraiha nem Juthat el. De ez még nem minden... A sztratoszféra azelel iránt kezdett érdeklődni két szovjet repülőmérnök, J. Szptcl és R. Gohman, és ezzel kapcsolatban a kisteljesítményű szélerő­­művek iránt Így gondolkoztak: a szél erejét nem ott kell ki­használni, ahol aránylag gyenge — tehát a föld felszínén —, ha­nem a nagy magasságokban. A tudósok és meteorológusok tud­ják, hogy a troposzféra és a sztratoszféra határán, tehát 10—12 kilométer magasságban, van egy aránylag vékony {1,5—2 kUo­­«• méteres) levegőréteg, amelyben állandóan fúj a szél, és sebes­sége másodpercenként eléri a 25—30 métert, energiája pedig egy-kétezemer nagyobb, mint a földkéreg közelében. Hogy el ae repttljőnt... A szovjet mérnökök terve szerint a troposzféra erőmű éppen úgy a szél energiáját alakítaná át villamos energiává, mint az egyszerű szélkerekek. De Itt felmerül egy fontos és tegyük mindjárt hozzá, nehezen megoldható probléma. Míg a szélkere­kek a földön állnak szilárd alapokra építve, addig a troposz­féra erőművet 10—12 kilométer magasságba bocsátják fel óriá­si, földhöz rögzített léggömbök és gázzal töltött aerosztatok segítségévet Es éppen itt a fő problémai Az aerosztat súlya a rászerelt szélkerékkel együtt mintegy harminc tonna, a hosz­­szúsága mintegy száz méter. Ilyen óriási testet a legerősebb drótkötél sem bírna megtartani és a földhöz rögzíteni, amikor közben földi méretekben szinte elképzelhetetlen orkán ostro­molja. Nem beszélve arról, hogy ilyen hosszúságú drótkötél a saját súlya alatt elszakadna! Ám a tervezők ezt a problémát Is megoldották. Az erőmű rögzítéséhez a korszerű műanyago­kat hívják segítségül; megállapították, hogy polipropilénből és más szintetikus anyagokból lehet olyan „kötelet1* készíteni, amely még ezt az óriási megterhelést is kibírja, mert a szakí­tószilárdsága jóval nagyobb, mint az acélkötélé. Másik nagy probléma lenne a tartókötél rögzítése a földön. Ha elképzeljük, hogy odafönn a magasban milyen óriási erővel nehezedik az erőműre és az aerosztatra a szél nyomása, belát­hatjuk, hogy az egész gondolat kivitelezésének alapvető feltétele ar erőmű földhöz való rögzítése. A tervezők szerint a drótkötél rögzítéséhez több méter vastag betonalapzatba ágyazott hor­gonyokra van szükség. A horgonyok mellett a földön helyez­nék el a transzformátorokat és az erőmű automatikus vezérlő berendezését Televíziós közvetítő állomás De hogyan juttatjuk az erőművet a magasba? Éppen ez lesz az aerosztatok egyik feladata: a magasba emelni a földön ősz­­szeszereit erőművet, ahol aztán repülőgéppel a helyére vontat-. ]ák. Másik feladatuk az erőmű nagy magasságban tartása lesz. Minden ÚJ technikai vívmánynál nagyon fontos a szerkezet felhasználhatóságának ős gazdaságosságának a kérdése. A szov­jet mérnökök troposzféra-erőműveit különösen a magasfeszültsé­gű távvezetékektől távol eső szibériai építkezéseken, és a szűz­­földi szovhozokban lehet majd felhasználni. Előzetes számítás sok szerint a teljesítményűk elérheti majd az 1500—2000 kilo­wattot, ami jelentősen több, mint a mai szovjet falusi erőmű­veké. S mindehhez hozzájárul még az a tény is, hogy ezek az: erőművek egy kilowattóra áramot olyan olcsón állítanak elő,, amely legfeljebb egyötöde a modern kis erőművek üzemelteté­sének. Sokféle előnyei közül, Íme, még egy: ha az adott körzetben, {az építkezés befejezése miatt pl.) nincs már rá szükség, minden nehézség nélkül egy másik körzetbe szállítható. Sőt a tervezők szerint e magasban lebegő erőműveket eredeti rendeltetésük mellett rádlő- és televízió közvetítő állomásokként ie fel lehet­­majd használni. Mindez a laikus számára talán eléggé fantasztikusnak tűnik, de az elgondolás konkrét tormába öntől hisznek terveik va­lóra váltásában. S a Szovjetunió Minisztertanácsa Automatizá­lási és Gépipari Bizottságának műszaki-gazdasági tanácsa is megállapította, hogy a merész, eredeti terv kétségtelenül érde­kes, kidolgozásával és megvalósításával érdemes foglalkozni, s erre a jövőben minden bizonnyal sor is kerül Átdolgozta: —doha— >v' ."■"■'f'My- •/-, vCv-y • v.c ’.’•’*! , '• -

Next

/
Thumbnails
Contents