A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-17 / 7. szám

k l M a M (Gyalog, vonaton, autóbuizon VII.) A mat délmorvaországi kerület, amelynek területe IS 019 négyzetkilométert tesz kt, az egykori brnól, gottwaldovl, fihlavai és részben az olomouct kerületek Összevoná­sával IOtt létre. Tizennégy tárásnak egymllUO-nyolcszázhetvenezernyl lakosával hazánk legnépesebb kerületévé lett. Legtelentékenyebb hegysége a Cseh-Morva-fennsik, két legnagyobb folyója, a Dyje és a Morava. Székvárosa: Brno. A kerület \ellege: tparl­­mezőgazdasági. Termőföldjeinek tObb mint 50 %-dn gabona-féléket (búzát, árpát, rozsot és zabot) termelnek, de nagyban termelik Itt a krumplit, cukorrépát és a kukoricát Is, no meg az Ipart növények közül a repcét és a lent. A kerület legdélibb csücskeiben (Znofmo, Mtkulov stb.f megterem a szőlő, barack, valamint a dohány. Máskülönben a dél-morvaországl kerületben a nehéz, és a textilipar dominál. De van Itt számos cukor- és konzervgyár 1st A vranovt és a knlnt völgyzárógátak romantikus tengerei és amacochal mesebeli cseppköbarlang a kerületet a turisták és az üdülők paradicsomává változtatták. 8816 mamut ruhakomblnát, amely a Nehe­­ra, Rolny és Sbor üzemek fúziójából szü­letett meg, vagy ott van Ilhlava, az egy­kori bányaváros Modeta üzeme, amelynek divat és textiláruiét egész Közép-Európá­­ban Ismerik. Azonban a textiliparnak is Brno á központja, ez a régi kereskedő vá­ros, amelyet a múlt században Ausztria Ma­­chesterének neveztek. A Mosllana, Vlnéna és Kras cégek gyártmányainak híre a tá­voli ázsiai és afrikai országokba is elju­tott. És megtalálhatjuk a textilipar üzemeit Svltavyban, Mór. Tfebován, Letovlcén és .Tfeblöben, ahol különben hatalmas cipő­gyár van. Ha azonban cipőkről beszélünk, föltétle­nül szólnom keH Gottwaldovról, amely nem­csak a kerület, de hazánk egyik legjellegze­tesebb városa. A gottwaldovl Svlt üzem, amelyben körülbelül 30—40 ezer ember dol­gozik, naponta egymaga több cipőt termel, mint amennyit Jónéhány európai állam egüttvéve. Igaz, hogy a hazaáruló Bafá-k egykori ZUnJe sok viszontagságon ment ke­resztül amíg a mai hatlmas cipővár ős szép kertváros lett belőle. A kapitalista kizsákmányolás bástyája volt, ahonnan a Bata-testvérek a haladásnak még a gon­dolatát Is messzire akarták száműzni. Ez viszont nem csoda, hiszen mindketten hét­­próbás fasiszták voltak és az utolsó Bafa ivadék Hitlernek azt az aljas ajánlatot tet­te, hogy a cseheket mind egy szálig kite­lepíti — Patagónlábal Negyvenöt tavasza, majd negyvennyolc győzedelmes februárja aztán végérvényesen elűzte ZUnből a kapi­talista kizsákmányolás kísérteiét, és azóta Gottwaldov—Zlln a munkásosztályt, a szo­cializmust szolgálja. Am a dél-morvaországl kerület nemcsak Iparáról nevezetes. Természeti szépséget (Vranov, Macocha) s nem utolsósorban bűbájos és történelmi nevezetességű váro­sai a turisták százezreit vonzzák! Érdekes, hogy mint mindenben, az Ide­genforgalomban Is Brno viszi el a pálmát. Ez e vásár-város, ahová csupán a nem­zetközi gépipari-vásár alkalmából tíz és tízezrek látogatnak el Európából és az óceánon túlról, valamikor inkább erőd volt, mint város, mégpedig erőd a legjavá­ból. Korvin Mátyás hadvezére Magyar Ba­lázs hosszú kilenc hónapon át ostromolta, míg falai közé jutott. Bevehetetlen maradt a harmincéves háború svéd hadai, valamint Nagy Frigyes seregei számára Isi Csupán Napóleon vette be és rombolta le falait, aminek végül Is a város vállalkozó szel­lemű lakói örülhettek Is, mivel Így a vá­ros terjeszkedhetett, főleg délre és keletre. Brno különben Is a szabadságszertő népek közös múltjának egyik emlékköve. Most nem Slavkovra (Austerlltzre) gondolok, ahová a hófúvások miatt nem juthattam el, hanem a Splelbesgre, a splelbergi földa­latti kazamatákra, ahol nemcsak Jókai re­­gényhőse, a pandúr Trenk raboskodott, ha­nem Drouet Is, a varannesi postamester, aki felismerte és feltartóztatta a me­nekülő XVI. Lajos francia királyt. Itt szenvedtek a lengyel szabadságharcosok, az olasz carbonárik, Confalonlerl Pelllco Silvio, Befálla as elet a bél A Cseh-Morva-fennsik talaeskáinak lakéi így késlekedtek esőkben a kegyetlen Januári napokban A fehér Télé árkádjel a költő és három magyar: Kazinczy Ferenc, Verseghy és Bacsányl János, majd másfél évszázad múlva a cseh hazafiak, akiket a Gestapo a splelbergi purgatórlumban klnzott halálra. Ezen a zlmankós januári napon, hófúvás­ban és fagyban, amikor minden utat be­fújt a hó, Spielberg tornyáról nézem a hó­­fedővel takaródzó tájat, gondolatban Strál­­nlcén Járok, Znojmön, és a Fehér Telőben, Közép -Európa legszebb város rezerváclójá­­ban, ahol az árkádok alatt dideregve bujdos szép telöl nyár emléke. Ilyenkor felvételei) 7

Next

/
Thumbnails
Contents