A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-08-26 / 34. szám

Néhány perccel mólt éjfél. Repülőgépünk ott körözött az alvő város felett Ezernyi utcai lámpa árasztotta fényét az éjszakába s festői mozaikot alkotott alattunk. Megérkeztünk utazásunk céljához, Casablancáiba, Marokkó legnagyobb városába. Ez a nagy, 750 000 lakosú város bz ország legnagyobb kikötőle. Még mindig vagy 180 000 európai lakósáé gazdagságának java része. A marokkót népire a francia gyarmati uralom nyomort hagyott Csak a függetlenség visszaszerzése után rázza le magáról az ország a francia gazdaságtól való függőség nyűgeit.

Marokkó területe 443 080 négyzetkilométer, lakosainak száma 11588 070. Fővárosa Rabat.

Az ország 1956. március 2-a őta független. II. Hasszán, Marokkó királya ügy vezeti országát, hogy kívül maradjon a blokkokon, s bű maradjon a bandungl értekezlet elveihez.

A mai Marokkó a berberek őshazája. A 7. és! 8. században arabok települtek Itt le, akik hamarosan elarabosltották és mohamedánná ‘ tették az eredeti lakosságot. A 19. században az ország a gyarmatosítás céltáblájává lett. A franciák éá a spanyolok egyre Jobban megnyirbálták az ország területét és végül a franciák 1912-bein teljesen véget vetettek Marokkó függetlenségének. Az Idegen uralom ellen számosr felkelés tört kiy közülük a legnagyobb 1920—1928 között folyt le s a közlsmtrt Abdel Krim vezette.

A modem nemzeti felszabadító mozgalom már a második világháború előtt vette kezdetét s különösen 1945 után erősödött meg. Az Istlklal nacionalista párt és a Marokkó kommunista pártja által vezetett harc 1956-ban .elérte célját. Marokkó visszanyerte függetlenségét. Ugyanebben az évben visszakap ta az ország a spanyolok által megszállt Észak-Marokkót, 1957-ben Tangert és 1858-ban Spanyol Dél-Marokkót Is.

Marokkó gazdaságilag kevéssé fejlett földművelő ország, ahol főképp gabonát termesztenek. A mezőgazdaság termékei közül meg kell még említenünk a korai zöldséget, mandulát, datolyát, fügét, olajbogyót, lent, napraforgót és parafát. Elterjedt a juh-, kecske-, öszvér- ésl tevetenyésztós.

Az ország gazdag ásványi kincsekben Is, mint a foszfát, vas- és mangánérc, kobalt, arzén, nikkel, ólom; cink; wolfram; antlmon, molibdén, szén és nafta. E gazdagsága jó előfeltétele a gazdasági fejlődésinek.

Vidáman moaolygö marokká! kislány

Az Iparból megemlíthető a szappan és cukorgyártás, bőrfeldolgozö Ipar, műtrágya, építőanyag és textilgyártás, valamint a halfeldolgoző Ipar.

Csehszlovákia 1959 szeptember 24-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Marokkóval s az első marokkői csehszlovák nagykövetet 1959 novemberében nevezték ki.

A két ország közötti kölcsönök kapcsolatok főképp gazdasági természetűek. Fr. Krajőlr csehszlovák külkereskedelemügyi miniszter marokkói látogatása alkalmával 1981-ben aláírták a gazdasági, tudományos ás műszaki együttműködésről szóló egyezményt. Hazánk elsősorban gépipari termékeket, gépjásnüveket motorkerékpárokét szállít Marokkóba, míg Marokkóból különböző nyersanyagokat ás gyümölcsöt hozunk be.