A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-12-30 / 52. szám

»eresztül-kasul utazni Olaszországot, I ß nem csodáint meg a pisai ferde­­tornyot, nem etetni a galambokat I ^ a velencei Piazza san Morcán, nem dobat pénzt a római Trevt szökökút­­ba, nem látni Nápolyt, ezek szerint te­hát nem meghalni — mind ez természe­tesen nagyon érdekesen hangzik. Most azonban nem így történt, mtvel nem turis­tákról van szó, hanem zenészekről, még­pedig cseh zenészekről, akik nemrég tértek vissza Palestrina és Verdi hazáid­ból, elOadóművészetük és muzsikánk győ­zelmi pálmafával. A Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekarának tagjai három­hetes olaszországi kőrútjuk alkalmával, valóban nem tekintették meg az említett nevezetességeket. Viszont Játszották Sme­tana és Dvoták művelt olasz közönség­nek, a ml fülünkben kevésbé IsmerOs — Ascoll Ptceno, Aqllla, Perugia, Arezzo — városokban. Játsszottak Bresctában.amesés szépségű Alpok árnyékában, az Abruzzok lejtőin, a Rómánál ezer évvel IdOsebb To­rontóban, s végül Palermóban, harminc­­fokos melegben. A közönség túlnyomó részét hálás fia­talság alkotta, fOleg diákság: a milánói „Sala granda del Conservatorln"-ban meg­rendezett hangversenyünkön kizárólag csak a helybeli Ifjúság vett részt (a terem több mint 3000 férőhelyest). Általában a közönség az ún. középrétegből tevOdOtt Össze, olyanokból, akiknek Jellk ilyes­mire' Is. A 7000 lírás legolcsóbb légy ugyanis meglehetősen nagy kiadás egy munkásnak! Sok pompát, de talán még több nyomort láttunk. Ml volt többségben? A tengerrel körülzárt Ősrégi Tranto ut­cácskát keserűséggel töltik el az embert, nyomorúság, bűz, rongyos gyerekek. De láttunk modern, elkápráztató terme­ket (Veronának színháza — 25 000 sze­mélyt befogadó amfiteátruma vonj, sport-Népoljr, ■ Visa* is s tsngsr panorámái» l'Aquills — régi erfld ss Ábrásaikban csarnokokat. A aglllal úszómedencét mél­tán Irigyelhetik az egész világon. Láttuk Taranto Ősrégi vízvezetékét, a tengerpar­ton meredezO Castella S. Angelo erődít­ményt (a XI. században építették!I szö­kőkutakat és Dante házát Veronában. A Via Capellon levő erkélyes Capulet­­ház várja a turistákat és fúlla sírját 50 líráért mutogatják az Idegeneknek. A vá­rost körülvevő Ősrégi falakat a mat napig sem bontották le, úgy látszik Júlia törté­netével együtt Örökre megmarad a külföl­diek örömére. A vonat Olaszországban száz kilométe­res — néha még nagyobb — Óránkénti sebességgel halad, ezért nincs Időd meg­csodálni az Adriai-tenger csodás zöld színét, Nápolyt, Gran Sassot, az Abruzzok legmagasabb hegycsoportját. Megtörténik, hogy a fék megcslkordul, tán még a vonatkerék sincs ilyen Óriási sebességhez szokva, egy kis riadalom támad, a vonat menetideje megváltozik, s másnap szenzációs hírt olvashatsz az újságban: Veszélyben a zenekar! J. Hadrbolec, K. Flek Julia a

Next

/
Thumbnails
Contents