A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-12-23 / 51. szám
A magyar főneveket helyragokkal elütni, hogy Jlra Tamás nyelvtanárnak la tetsszen — nem kis dolog. Ügy látszik az asztalfőn Illő Tiickelt Michalnak la ez a véleménye. Xosztyi, kosztye], Kosztjára! — Űt perc és kezdődik az orosz őrá. Az ntolső perceket is ki kell használni az ismétlésre. Vlera Nyikolajevna Krnkovszkaja szigoré tanár. Középen L. Stefanlk tudományos kntatö. vagy váradból, a szlovák nyelv tudása nélkül nem boldogul. A fiatalok már az iskolában elsajátítják, de mit csináljanak az Idősebbek? A feleletet Varga János, a Csemadok KB titkára adja: — Szlovákia magyarlakta vidékein 170 szlovák nyelvtanfolyam működik. Legsikeresebben a lévai járásban — nevezetesen a csatéi, a zselizi, a ladányi csoportok — dolgoznak. Hogy miért tanulnak a szlovákiai magyarok szlovákul az érthető, de miért tanul pl. Olga Mamatayová tizenhat éves prágai kislány magyarul, s vele együtt még 1050 prágai — ez már érdekesebb, izgatébb kérdés. A naponta hat csoportban folyó oktatást a prágai Magyar Kultúra szervezi. A hallgatók azonkívül, hogy megtanulnak magyarul, megismerik a magyar történelmet is, fllmelőadásokon vesznek részt, ismerkednek a magyar klasszikus és népi zenével és a magyar irodalommal. Egy-két év után tűrhetően beszélnek magyarul. De mi az a közvetlen ok, ami Ide hozza őket? A válaszok itt is változatosak. Olga pl. Petőfit szeretné eredetiben olvas-, ni. Szlovák fordításban már ismeri. A tizenhét éves Fekete Blankának a rokonságá-Esoi llbros lot acaba ... Spanyolul tanulni ko' mény dió, da axép munka. ban sok a magyar, s magyarul szeretne velük beszélgetni. S ha mér ő itt van, nem maradhat el tőle barátja, a huszonegy éves Töckelt Michal sem, aki mára már úgy olvas magyarul, mint a vízfolyás, s ő tanltgatja a kemény magyar szóval nehezebben barátkozó Blankát is. A koromhajú Loublová Mária nyári szabadságát Magyarországon töltötte. A Balaton egész életére szóló élménye lett. Csak az bosszantotta, hogy nem értette a magyarok nyelvét. A jövő nyáron már biztosan megérti. — NemeSkalová Hanának Komáromban katonáskodik a vőlegénye. Már nemegyszer volt Komáromban nála, s a Jókai szobor A kenyai Pafrice egy év alatt nagyszerűen megtanult szlovákul. Most másodéves bölcsé** • Koraensky egyetemen. alatt jött a gondolatra, hogy megtanul magyarul. Egyszóval: a tudatos vagy tudatalatti ok mindig a közeledni akarás, a barátság, a vágy az „önmagunk egymásban való felismerésére.“ S napjainkban ez a vágy nagyon nagy dolog, ez a széltében-hosszában terjedő nyelvtanulási mozgalom a békeharc jelentős tényezője. A nyelv a nemzet emlékezete, történelme és múltja. Ha egy Idegen nyelvet megtanulunk — megtanuljuk a nemzet múltját, megtanulunk becsülni és szeretni egy idegen népet. A kölcsönös megbecsülés pedig a béke útja. •o TŐZSÉR ARPÄD 3 millió tonna étolaj: egyéb élelmicikkhlány pedig 29 millió tonna búza egyenórtékének felel meg. E hiányok megszüntetése nem egyszerű dolog és rövid idd alatt el sem érhető. Annál is inkább, mivel a probléma nemcsak a jelenlegi élelmiszerhiány megszüntetésén, hanem a világ nOvekvű lakosságának szükségleteit szolgáló élelmiszertermelés lehetőségeinek előkészítésén is múlik. Az élelmiszertermelésnek a lgközelebbi 40 év alatt — a számítások szerint — meg kell háromszoroződnla. Mennyibe kerülne? A feladat csak abban az esetben oldható meg, ha: 1. Kibővítik a szántóterületet (jelenleg a világ szántóföld-területének alig tiz százalékát — 1,3 milliárd hektárt — művelnek •neg); 2. Korszerűsítik a mezőgazdaságot, növelik a hektérhozamot (ennek érdekében a műtrágya felhasználását); 3. Jobban kihasználják a tengerek készleteit. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaság gépesítésére és kemizálására irányuló összes erőfeszítés eredménytelen marad, ha az elmaradott országok parasztjai nem tanniják meg a tudomány korszerű vívmányait alkalmazni. Kiszámították, hogy abban az esetben, ha a következő évtizedben a gazdaságilag elmaradott országok mezőgazdasági lakossága részére ki akarják építeni a szükséges iskolahálózatot, úgy az minimálisan 40 milliárd dollárba kerül. Ezen országok ipar- és mezőgazdaságfejlesztési beruházási szükségleteinek kielégítése ugyanaoen időre 70 milliárd dollárt igényel. Világos, hogy a gazdaságilag elmaradott országok képtelenek ilyen óriási eszközöket saját erejükből mozgósítani. Ahhoz tehát, hogy elengedő élelmiszert biztosítsunk a világ növekvő lakossága számára, a fejlett országoknak óriási eszközöket kell biztosítaniok, komplett ipari berendezések, készgyártmányok és műszaki segítség formájában. < Egy puska, két eke Minden szónál fényesebben tanúskodnak a kimeríthetetlen fejlesztési eszközükről a különböző országok hadiköltségvotései. A világ jelenleg évente nem kevesebb mint 130—170 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. A haditermelés óriási termelési és magas képzettségű kádereket köt le. Ha csak 10 százalékkal korlátoznák a fegyverkezési hajszát, bőven jutna pénz a gazdaságilag elmaradott országok szükségleteinek kielégítésére. Egy-egy személyre a világon körülbelül évi 80 dollár fegyverkezési költség jut. Egy puska árából két vasekét, egy nehéz harckocsi előállítási költségeiből 3—S traktort gyárthatnának, egy torpedó árán felszerelhetnének egy kis mezőgazdasági iskolát... Éppen ezért küzd a Szovjetunió oly állhatatosan az általános ás teljes leszerelésért, amely századunkban felszámolná az éhezést Is — 500 millió ember mindennapi gondját. S. T.
