A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-12-09 / 49. szám

Udvardy Anna, Ferenczy Anna, Király De­zső). dráma tíz éve kerttltebb alkotásokat. A néző bizalmatlan votlt a sokszor sematikus szovjet dráma Iránt. Mi az „Orosz kérdéssel” kezdtük — véleményem szerint nagyon jó darab volt — és bizony a siker, a szovjet dráma hite­lének hiányában elmaradt. De nem csüg­gedtünk. Következett a harc kezdete: A „Nem magánügy”, már sikeresebb volt, bár a kritika elmarasztalta; szemünkre ve­tették, hogy miért mutatunk be szovjet embereket groteszk helyzetben. Nem tö­rődve ezzel, sikerrel játszottunk s a vidám jeleneteken keresztül szerettettük meg a nézővel a szovjet embert, a melegszívű Ba­burin apón és a mindig segíteni akaró Klr­­plcsnyikov elvtárson keresztül. És utána jött Ra'hmanov: Viharos alkonyata — sikerI Majd Afinogenov: Klsunakám című színmű­vét mutattuk be — nagy sikerrel. És így — lépésről lépésre férkőztünk hozzá az emberek szívéhez, loptuk beléjük a bizal­mat a szovjet dráma Iránt, és az egyszerű emberek ábrázolásával szerettettük meg velük az eddig bizalmatlanul kezelt kitűnő drámairodalmat. És ez a harc nemcsak a Magyar Területi Színházban, hanem a Fa­luszínház magyar együttesében is folyt. Úgy gondoljuk, hogy a szovjet dráma­irodalommal együtt orosz klasszikusok be­mutatásának színiházi sikeréről is meg kell emlékeznünk. Hisz Gogolt Is, Gsehovot is a szovjet haza magáénak vallja, saját írő­la, Ferenczy Anna, Király Dezső, Bottka Zsu­zsa, Horváth Ilona) Afinogenov: Kisunokám: (jelenet a 3. felvonásból) — Tarics János, Lelkes Magda, Király Dezső, Bartha Erzsi a MATESZ színpadán Arbuzov: Egy szerelem története c. legsike­resebb bemutatónk egyik Jelenete. (Turner Zsigmond, Bugár Béla, Rozsár József, Faze­kas Imre és Kovács József). Rozov: Boldogság merre vagy? (Nádasdy Ká­roly, Gyurkovics Mihály, Dréfl Mátyás) Podhorsky felvételei jaként értékeli. És az orosz klasszikus da­rabok, a „Leánynéző” és az 1959/60-as színházi évad legnagyobb szakmai sikeré­nek elismert „Ványa bácsi” is harcunk si­kerét bizonyítja. És ma, mikor sorozatos előadásokban és nagy sikerrel játsszuk mindenhol Arbuzov: Egy szerelem története című színművét, boldogan nézhetünk vissza ennek a tíz évnek minden küzdelmére, melyet a szov­jet dráma érdekében folytattunk. Nincs boldogabb érzés színházi dolgozónak, mint a siker tudata, a közönség szeretetének ér­zése. Üres nézőtér előtt játszott szovjet dráma akkor, táblás ház Arbuzov darabjá­nak bemutatóján — ma egy része színhá­zunk történetének. Az „Egy szerelem törté­nete” előadása, Mun'k István rendezésében (és különösen Ferenczy Anna Válja alakí­tása) az elmúlt tíz évad elismerten legna­gyobb művészi teljesítménye volt. Példánk nyomán a műkedvelő színjátszó csoportok Is játsszák ma szovjet szerzők darabjait és a szovjet drámairodalom, melynek hiteléért tíz évvel ezelőtt harcot Indítottunk, elnyerte a néző tetszését, sze­­retetét — színházi nyelven: siker lett 1 Siker! — Ám tíz esztendei szívós művé­szi munka ‘és nemes törekvések eredménye­képpen. (S) Katájev: Bolondos vasárnap c. vígjátékában Siposs Jenő és Nagy Eszter az egyik mulat­ságos jelenetben

Next

/
Thumbnails
Contents