A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-08 / 27. szám
Pöstyéni ff Fesztivál 1962 Befejezéséhez közeledik Daphnls és Chloé antik-szerelmi története, még néhány kecses mozdulat a színpadon, aztán elhalnak Ravel vérbö, érzéki muzsikájának utolsö akkordjai. Pár pillanatnyi csend áll be, hogy aztán annál nagyobb erővel dübörögjön lel közel nyolcezer tenyér fergeteges tapsa. A bratíslavai Nemzeti Színház balettkara és szólótáncosai még ott vannak a színpadon, a megerőltető teljesítménytől kissé kifulladva, de csillogó szemmel, jóleső érzéssel fogadják a megérdemelt tapsot, a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítását. De nincs idő a sok bajlongásra, sietni kell, mert a szünet után Bartók Csodálatos mandarinját adják elő, ami szintén nem mindennapi feladatokat ró a táncosokra. Kigyulladnak a reflektorok, megelevenedik a nézőtér. Csaknem négyezer színház- és zenekedvelő jött Itt ma össze, a pöstyéni park évszázados nyárfái alatt, „bennszülöttek“ és környékbeliek, hazaiak és külföldiek Európa minden részéből, de a tengeren túlról Is, egészségesek és mankóval járó betegek, akik tudják, hogy Pöstyón nemcsak egészségüket, munkaképességüket adja vissza, nemcsak fizikai, de egyedülálló zenei élményeket nyújtva — szellemi felüdülésükről Is gondoskodik. Az Idén június 3-tól Július 27-lg tart a zenei fesztivál, melyen élvonalbeli zenekarok, világhírű hazai és külföldi karmesterek, muzsikusok, operaénekesek és balett-táncosok nyújtják tudásuk legjavát. A hagyomány kötelez, tartja a fesztivál rendezősége, s az Idén Is Igényes programot állított össze. A zenekari hangversenyek műsorán Beethoven, Sibelius, Weber, Sosztakovics, Haydn, Martlnú, Suchoft, Prokofjev, Csajkovszkij, Richard Strauss, Mozart, Corelli müvek, az operairodalom gyöngyszemei közül Bizet Carmenja, Smetana Llbuéeja, Rossini, Donizetti, Verdi, Puccini, Gounod, Leoncavallo áriák szerepelnek, s a balett kedvelőit Is kielégítheti Ravel Daphnls és Chloéjának, Bartók Csodálatos mandarinjának brllliáns előadása, a szófiai Opera magántáncosainak kimagasló teljesítményei. A gyermek — a Jövő. A gyermekek esztétikai nevelése, érdeklődésük felébresztése az élet nemes szépségei, az igazi, örök értékű művészi alkotások Iránt kulturális forradalmunk egyik legfontosabb célkitűzése. A Pöstyénl Fesztivál erről a feladatról sem feledkezett meg: június 14-én balett-matinét és -délutánt rendezett a jövő művészeikedvelő nemzedékének. A jó szervezés bizonyítéka, hogy a két előadást — Prokofjev Peti és a farkas és J. Pauer Lassú csigabigája szerepelt a műsoron a besztercebányai színház balett-együttesének előadásában — közel nyolcezer gyerek nézte végig, akik közül sokan meleghangú levelekben, színes rajzokban számolnak be benyomásaikról, élményeikről. Az elvetett mag termékeny talajra talált a fogékony gyermeklelkekbenl Az lntimebb légkörű, kevésbé látványos produkciók, a hangversenyek lránt Is évről évre nagyobb az érdeklődés. Jellemző a pöstyéni közönség Ízlésének fejlettségére, jó muzsika iránti rajongására, hogy valamennyi koncertjegy még elővételben elfogyott. A Slovan jruetu/iu—ututttv vuuu Mussurusuyvi u/uval nyitották meg az idei Pöstyéni Fesztivált hangversenyterme minden alkalommal zsúfolásig megtelik, de még Így Is sok zenebarát elesik a várva várt zenei élménytől, mert a hangversenyterem csak 500 személyt tud befogadni, pedig Jóval nagyobb az érdeklődés. Ez a fesztivál rendezőségének s a pöstyéni közönségnek nagy fájdalma. Évek óta harcolnak a megfelelő koncertteremmel is rendelkező művészetek házáért, de az álom, úgy látszik, néhány évig még álom marad. A tervek már megvannak, de a megvalósítás késik. A zenei fesztivál hovatovább egyre jobban túlnő Pöstyén fürdőváros keretein. Az európai fesztiválok zürichi központja ugyanúgy számon tartja, mint ahogy nem feledkezik meg róla az európai zenei élet kimagasló lapja, a berlini „Musik und Gesellschaft“ sem, amely tavaly elismerő hangon nyilatkozott a Pöstyéni Fesztivál színvonaláról. De nem Is a hivatalos elismerés a leglényegesebb. Az élő, emberi kapcsolatok talán még ennél is fontosabbak, mert a sok-sok gyógyulást kereső Idegen, hazánk szépségeiben gyönyörködő turista nemcsak a pöstyéni gyógyvíz és Iszap csodás hatásának, a hagyományos vendégszeretetnek hírét viszi el közeli vagy távoli hazájába, de tanúságot tesz szocializmust, kommunizmust építő népünk tudásszomjáról, a kultúra, a művészetek iránti rajongásáról is.-ta-Hmius 10-én Iosif Conta román karmester vezényelte a Szlovák Filharmóniát. A hangversenyen Nyina Be/ltna szovjet hegedűmüvésznD Is fellépett Ki hol nyaral az idén? fisuk közhelyet mondunk, ha azt állít juk, hogy emelkednek az emberek igényei. Pedig ez tény, s van egy terület, altul a legszembetűnőbben megnyilvánul. Nem a ív-antennák erdejére, nem a színházak, mozik látogatottságára, nem is az öltözködéskultúra állandóan emelkedő színvonalára gondolunk itt, hanem a soha nem látott méreteket öllö utazási lázra. Nem mondunk nagyút, ha azt állítjuk, hogy minden harmadik ember utazik nálunk Szlovákiában — hazai vagy külföldi társasutazáson, üdülésen, fiírilógyógykezeléseii vesz részt. íme ne hány adat: a szlovákiai Turista utazási iroda kimutatásai szerint az utóbbi evek ben átlag négyszázütvenezer szlovákiai iskolásgyerek és kileneszázezer felnőtt veti reszt kisehh-nagyohh autókaros társasutazáson, a Turista szállóiban hal százötvenezer, nyári idényszállásain |sátortáborok, weekendház telepek | pedig százhúszezer vendég szállt meg ; s a Turista vendéglátó üzemei tavaly például bániul és fél millió ebédet, illetve vacsorát szolgáltattak ki! Az elmúlt évben hetvenhétezer külföldi vendeg látogatta meg Szlovákiát. Természetesen nemcsak külföldiek Iá lógatják hazánkat, hanem honfitársaink közül is sokan külföldön töltik szabadságukat. Az idén Szlovákiából mintegy harmineezren vesznek részt külföldi társasutazásokon, nyaralásokon. Sokan ke resik fel a Szovjetunió fekete-tengeri üdülőhelyeit, Szűcsit, Botumit, a Krim félszigetet, Bulgáriát, Romániát, a ma gyár Balatont, a német és a lengyel keleti tengeri strandokat, de távoli földrészeket. Kínát, Vietnamot, Egyij. t unó’, Tuniszt és Kubát is! Emelkednek az igények, s mi utazunk, egész évi munkánk fáradalmait idegen környezetben pihenjük ki ; idegen tája kát és idegen embereket ismerünk, szeretünk meg, ii| barátságokat kötünk aztán kipihenve, emlékekkel, új henyomá sokkal gazdagon hazaterünk a gépekhez a gyáresarnokokba, az elárusító pulink hoz, az íróasztalokhoz ahol vár a megszokott elet, vár a munka S talán már szövögetjük is a terveket, hogy hol is nyaralunk majd jövőre-Ui SZjiacsil 1' felvétele Müller Rudolf felvételei
