A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-08 / 27. szám
Sant tag óban, a vfims centrumúban sétálgatok. Nézem a 10—12 emeletes házákat, az eleven, vidám embereket, a színek, hangok csodálatos kavalkádját. Parkok, parkok gyors egymásutánban, aztán gépkocsik kígyója éjjel-nappal, meg háznagyságú reklámok. A 76 oldalas napilap háromnegyed része hirdetés. A mozikat többnyire a föld alá építik, a földrengések ellent védekezésül. Úgyis lehetne mondani, hogy Santlagondk dupla utcát vannak: egyik a föld felett, a másik a föld alatt. A föld alatti labirintusban egymást követik a remek, hatalmas kiállítási termek. A legkülönfélébb Irányzatok békésen megférnek itt egymás mellett. Két arca van a városnak. Az üzleti arc, meg a fáradt arc. Az üzletek arca rágyogő, mindig korszerű, az árukínálat megdöbbentően nagy. A reklámok mindent felülmúlóan nagyok. Délutánonként még helikopterekről Is agitálják az embert Rinzó mosópor vagy Coca-Cola vásárlásra. Érdekes, hogy az üzletek tulajdonosainak Java része „grlngó', azaz európai anyanyelvét még jól beszélő európai. Sok a német, de sok a magyar Is. Az üzletek ilyen neveket viselnek: Budapest, Prága, Vilié de. Nice. Es ez egyben mutatja a tulajdonos nemzetiségét Is. Igen udvariasak a vendéghez, de nem tolakoddak. A villanegyedben Chilei arcok Santiago, a vidámság és a furcsaságok városa Santiago 10—12 emeletes, modern centruma meleg és benzlnbüzös. Ezért érthető, hogy a város melletti területeken egy egész villanegyed alakult ki, amelyet 8 soros betonút köt össze a Város központi részeivel. Itt tgen praktikus rendszer alakult ki: reggel 7-tői 9-ig, amikor a villanegyedből a város felé Igyekeznék az emberek, egyirányú a közlekedés mind a 8 sávon. Délután viszont munka után 16- és 18 óra között egy Irányú visszafelé. De azért van közlékedésl baleset, főleg gyorshajtás miatt. A villák egészen a Cordillerák lábáig húzódnak és valami csodálatos ízléssel összeválogatott szlnesvlrágú kertek veszik körül őket. Itt ebben az egészséges környezetben épültek fel javarészt az iskolák ts. Aránylag kevés állami iskola van, de annál több magániskola. Korszerűen, nagy parkkal, sportlétesítményekkel. 1962. farmár 9-én nyílt meg az első Nyári Egyetem, mert itt most van a nyári — és ezen két héten keresztül a leghíresebb professzorok, szlnésiek, művészek tartanak különféle kérdésekről előadásokat. Közöttük olyan nagynevű ts, mint Margót Loyola, a két évvel ezelőtt a Szovjetunióban Is fárt gitározó — énekesnő, a chilei népzenei művészet legnagyobb kutatója, művelője. Igyunk egy „Aquitét" Minden santiagói presszóban kapható és szinte amolyan nemzett itallá vált indián eredetű Ital, amelyet úgy készítenek el, hogy forró vízzel öntenek le valami speciális füfélét. De nagyon Üdítő és ízletes. Egyébként Itt, a presszóban lehet csak Igazán látni, hogy mennyire a salát, chilei ízlésük után alakították ki a divatot a santiagói nők. Színes, mélytüzű ruhák, mély kivágások, sok aranyozás, ragyogó fékete hafkororiák és fehér (!) rúzs a divat. Es milyen jól illik nekik! A szemük ragyogását pedig nagyon elősegíti a szemfestés egészen sajátos, Itt kialakult chilei technikája. Esti szieszta — szúnyogok nélkül Óriási meglepetés volt számomra, hogy esti pihenés Időszakában nem hallottam a — szúnyog nótáját. Ugyanis itt teljesen Ismeretlen ez a kényelmetlen kis ,vadállat". Ültünk a csodálatos estében, néztük a a város fényeit. Az utaskon a kocsik fény szóról világítottak, a hegyek felől hűvös szél borzolta a fák koronáját. Modem, divatos nádbútorok voltak a kis teraszszem, a völgyből gttárszó szállott a Cordillerák felé. Egyik Ismerősöm érdekes, spárgából készült kötött táskát mutatott. Ez az új divat. Indtános motívumokkal díszítik. Es olcsó ts. Mert a pénz nagyon-nagyon számit errefelé. Es még egy: ebben a kellemes éghajlatú országban a legnagyobb ritkaság nyáron az eső. Nem véletlen tehát, hogy az Inkák idejében külön eső-istenük volt, akinek áldozatokat mutattak be a száraz időszakban. A régi indián főnökök, ha a pusztaság helyén, az egykori wigwamok helyén látnák ezt az élettől lüktető, hatalmas világvárost, látnák az eleven, munkába siető embereket, látnák a vásárok vidám forgatagát, bizonyára elcsodálkoznának. Láthatná Diego de Almagro, a véreskezü spanyol hódító ts, hogy mennyire nem az arany teszi ma már az élet gerincét, mint annak idején, hanem a becsületes munka. —MF— Santiagói utcarészlet A chilei komtóny palotája 19
