A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-10-21 / 42. szám

Csehszlovák tudósok világraszóló kísérletei Ma a sebészeti laboratóriumokban vi­lágszerte rengeteg kísérletet végeznek kutyákon, hézlnyulakon vagy macskákon, amikor kioperálják a vesét, pajzsimlrl­­gyet, végtagokat, hogy utána a test egy másik részébe beoperálják őket. Ha a szerv beilleszkedik, to­vább élhet s betöltheti funk­cióját Ha- azonban hasonló beavat­kozást hajtanak végre kőt azo­nos fajtájú egyed, sót külön­böző fajtájú egyed között, a kísérletek többsége eredmény­telen lesz. Az átültetett sejt­szövet új '„lakóhelyén“ csak tiszavirág életű és hamarosan elhal. A sejtszövetek vagy egész szervek egyik egyedból má­sikba való eredményes átülte­tésének legnagyobb akadályát a befogadó szervezet védőreak­ciója képezi, amellyel éppen úgy védekezik az idegen sejt­szövet, mint a fertőzés ellen. Az átültetett sejtszövet hívat­lan vendég és a befogadó egyed sejtreakcióval vagy el­­lenananyagok révén Igyekszik öt kivetni testéből. Egyedüli kivétel az oltás átvitele egyipetefészkü Ikerről a másikra, amikor tökéletesen azonos egyedekről van szó. Az egyedek sejtszövetei között hejszál­­flnom vegyi eltérések vannak, amelyeket néha még normális laboratóriumi kuta­tással sem lehet megállapítani. Vala­mennyi meleg vérű és egyes hideg vérű állatok azonban képesek az eltérés meg­különböztetésére és hevesen reagálnak rá. Az átültetett vese .például az új testben bizonyos ideig elláthatja lunkclóját, de a boncoláskor megállapítást nyer, hogy az utolsó stádiumban már csak kapacitá­sának egy negyedével vagy egy harmadá­val működött. Az átültetett bőr. az első héten szépen gyógyul, a befogadó vére élteti, úgy tűnik, minden rendben van.. A következő napokban az átültetett sejt­szöveten gyuladások s vérümlések mutat­koznak, s a sejtszövet hamarosan elhal. A szervezet felismerte és védőreakcióval megsemmisítette az Idegen sejtszövetet. Már 1953. előtt úgy festett a helyzet, hogy sikerülni fog e védöreakclót leküz-A tojásokat a nyíléinál egymás mellé he­lyei! éi ahol árintik egymáit, egy harmadik magkeidemény csiraszövstét helyezi el Az Immunológiai Bsizeférés alapján utódokat lehet izereznl olyan távoli tajtájá állatok keresztezésével, mint a kakas és a gyöngytyúk. Ax eredmény egy magtalan egfed, amely a pulyká­ra emlékestet Miien Haáek, as orvostudományok doktora a tatáshéj lékelésé­vel készíti eld a magkezdeményt tartalmazó tojást a parabloti­­kns társulásra Az immunológiai reakclé csökkentésének egy másik módszere az egész test besugár­zása és vérképző zzövet étöltetése. Hogy valamennyi állat azonos adagú sugárzást kapjon, köralakú skatynléban helyezik el őket deni. Angliában Me da war professzor eb­ben az évben szert tett olyan kísérleti állatoikra, amelyek összefértek Idegen sejt­­.szövettel. Ettől függetlenül a csehszlovák kísérleti biológiai és származástani Inté­zet egy csoportja, Dr. Milan Haáek do­cens vezetésével ugyanebben az évben hasonló felfedezést tett. felfedezésük el­méleti és gyakorlati fontosságát fémje­lezte, hogy Medawar professzort 1980- ban Nóbel-dljjal tüntették ki. Korábban is ismeretes volt, hogy a ma­darak és.az emlősök magkezdeményei, a felnőtt állatoktól eltérően, megbarátkoz­nak a tőlük elütő, átültetett sejtszövettel, nem termelnek ellenanyagot. Haáek do­censnek sikerült klklsérleteznl az immu­­lológiai összeférés létrehozásának legelő­nyösebb módját. Kidolgozta a madármag­­kezdemények vérkeringése összekapcsolá­sának technikáját s a vércserével a csí­raélet folyamán sikerült leküzdenle a szer­vezet védekezését. Az így megbarátkozott egyedek között lehetővé vált a vér kicse­rélése, tekintet nélkül a vércsoportra, s a bőroltások átültetése. A Haáek docens vezette kutatócsoport ma az egész világon nagy tekintélynek ör­vend. Dr. J. Hraba és dr. ]. Hort tudomá­nyos dolgozóké a világelsőség az átülte­tett sejtszövetek teljes összetörésében, különböző fajtájú madaraknál Sikerült bóroltásokat átpántélnluk pulykáról tyúk­ra és fajtaközi hibridet nyerni a két egyed tartós vérmozalkJávái. Dr. M. Voj­­tíőková a toleráns egyedek nemi kereszte­zésével elsőként keresztezett életképes egyedeket egymástól távoli fajtájú szülők­től, például gyöngytyúktól és házi kakas­tól nyert utódot. Dr. A. Langrová elsőként alkalmazta ez immunológiai tolerancia elvét halálos su­gárzás érte szervezet gyógyításában — Idegen vérképző sejtek átültetésére révén. V, Haákovénak sikerült az Immunológiai összeféréshez hasonló állapotot létrehoznia, Ismételt transzfúzlóval röviddel a szüle­tés után. Férjével, Haáek docenssal első­ként sikerült előidéznie az ún. pollvelens toleranciát, amely lehetővé teszi a sejt­szövetek cserélését nagyabb számú befo­gadó és ajándékozó között, aminek elvi jelentősége van a sebészeti gyakorlat problémáinak megoldása szempontjából. Ezt az elvet érvényesítette a rosszindula­tú daganat sejtek tanulmányozásában dr. J. Svoboda is, és figyelemre méltó ered­ményeket mutatott fel. E kutatóközösség említett és további eredményei — melyekért 1961-ben Kle­­menit Gottwald díjjal jutalmazták őket — nagy fontossággal bírnak elsősorban a plasztikai sebészetben, a sugárzás elleni biológiai védekezésben s a rosszindula­tú daganatok kutatásában és gyógyításá­ban. ZDENKA VEJVODOVA

Next

/
Thumbnails
Contents