A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-14 / 41. szám
a kaucsuk és az ón országában MALA7A Az angolok kiszolgálói«: Andu! Rahman miniszterelnök (balra) Az angolok kizsákményoltja: ma ifijl munkás Aki a sxúrakoztartó iparból ál: taxl-görl Koala Lumpur üzleti negyede MALAYA Terület: 131 287 km* Lakosság: 6,9 ml Illő (1960) 50 % maláj, 35 % kínai, 12 % ind ás pakisztáni Közigazgatási h »osztás: 11 áLlam: Dzsohor, Malakka, Negri Szembllan, Szelangor, Pahang, Trengganu, Kelamtam, Perak, Penang, Kedah, Perlisz Főváros: Kuala Lumpur —-316 000 lakos (1957) Gazdáéig: agrárállam Jelentős bft nyászattal Fontosabb kiviteli cikkek: kaucsuk,/ ön, kökusz- ás pálmaolaj Behozatal: élelmiszerek (rizs) ásványolaj-termékek, iparcikkek Este, amikor a „Happy Cabaret“, a „Blue Dragon“ és Singapore számtalan többi éjjeli mulatójának homlokzatán kigyulladnak a színes neonreklámok, itt, kereken százötven kilométernyire az egyenlítőtől még mindig olyan nagy a hűség, hogy az ember a legkönynyebb trópusa ruhát is terhesnek találja. A bennszülöttek azonban alig veszik észre a fojtogató meleget. Maguk a táncoló lányok magasan, nyakban zárt, kínai szabása kartonruhét viselnek, ami csak a combjukon van felhajtva, hogy mozogni tudjanak benne. Erre azért is szükség van, hogy rockot vagy twistet táncolhassanak, A vendég 30 centért jegyet vált a pénztárnál, aztán vár, míg kért zenszém közt rövid időre bekapcsolják a világítást a teremben, hogy választhasson egy taxi-táncosnőt magának. Jól teszi azonban, ha siet, mert néhány pillanat múlva újra kialszanak a hatalmas lámpák, s a vendég taszlgáló, lökdösődő párok közt találja magát, akik a ködös félhomályban vörösen pislogó lamiptónok alatt rángatóznak. A lányok számára ez a kenyérkereset. ‘A kikötői munkások és a riksavezetők, a kézmúiparosok és a dzsunkahajősok, egyszóval a dolgozó malájok meglehetősen kevéssé vannak érdekelve a délkelet-ázsiai metropolis szórakoztató iparában. Singaporet nagyrészt idevaló kínaiak lakiák, a maláj és tamil lakosság száma elenyésző, és Singapore 1946 óta politikailag nem tartozik többé a Maláj Államszövetséghez. Malaya változó történelmi múltra tekinthet vissza. A XV. században létezett egy maláj királyság, Malacca székhellyel. Az országot elfoglalták a portugálok. 1641 6ta azonban egyre jobban kiszorították őket a hollandok, akik viszont a XVII. és XIX. században kénytelenek voltak vlszszavanutai az angolok elől, és Malaya a brit gyarmatbirodalom szerves része lett. Ugyanakkor megindult a gazdag önérclelőihelyek kiaknázása, amit angol tőkeérdekeltségek vettek a kezükbe. Malaya ma az óntermelés és kivitel terén első helyen áll a világon. 1900 körüli megindult a kaucsukültevények telepítése is. A malaya! kaucsuk rövidesen letörte a brazil kaucsukmonopóliumot. Ma az egész világ természetes nyersgumltermelésének egyharmadát ez a kis ország szolgáltatja. A megművelt területek több mint kétharmadát kaucsukültertvények foglalják el. gumit,- a megvert brit gyarmati hadsereg helyett a maláj rizstermelő parasztok és ónbányászok, a halászok és a kaucsuikül tetvények munkásai ragadták kezükbe a fegyvert, hogy kiűzzék a betolakodókat. A háború végén a maláj nép ura volt országának. Az angol gyarmatosítók azonban visszatértek, é-s megfosztották a lakosságot kivívott szabadságától. Három évvel ké sőbb véres gyarmati háború robbant ki. De hiába voltak napalmbombák és fejvadászok, vegyiharc és tömegmészérlásök, a dzsungel-háborúban végül is a maláj nép győzött: Nagy-Britannla 1957-ben kénytelen volt elismerni az ország függetlenségét. Az új állam élére mint miniszterelnök. Tuanku Abdul Rahman lbnl Al-Marhum Tuanku Muhammad (röviden Abdul Rahman) került. A Malakka-íélszlget déli csücskében fekszik Singapore, ez a mintegy 800 km2 nagyságú sziget, amely valamikor a Malájföldhöz tartozott, de 1946-ban leválasztották az angolok, noha az ország egész kivitele és behozatala Singapore kikötőjén keresztül bonyolódik le. Slngaipore 1959-ben szintén korlátozott függetlenséget kapott a Commonwealth keretében — Anglia megtartotta magárnak a döntés jogát külpolitikai és honvédelmi kérdésekben, minthogy a délkelet-ázslad térségben itt van Nagy- Brltannia legfontosabb tengerlés légitámaszpontja. — ta — 1941-ben, amikor a japánok megtámadták a gyarmatot, hogy kezükbe kaparintsák a hadviselés száméra oly fontos Cint és
