A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-07 / 40. szám
fi ol van Bagdad alive? Ea azt mondanám, hogy a Tigris folyó mellett elterüld Hsaid ntcal bazárokban. Eteknek a bazároknak, tagy ahogy arabnl hívják ,,szúk“-nak a szervezete meglehetfisen bonyolelt éa sokrétű. Az dal bazárvároa keskeny sikátoraiban 'az egyes boltocskák égy tapadnak egymáshoz, akárcsak a móhsejtek. Méretük általábam nem haladj« meg * 3—4 négyzetmétert. Arainak Itt mindent: olcsó textilárut éa nehéz jMrzeaazdnyegeket, keleti papucsokat, Jablonec! blzaotérlát, üveg vázákat és rélüetdkat, csillárokat meg apró lámpákat, élelmiszert, gyufát, bélyeget, tültdtollat, könyveket ás folyóiratokat, borotvapengét, pénztárcát éa bevásárló táskát — egyszóval mindent, amire az embernek szüksége lehet. fi* mindezt nagyban és kicsiben egyaránt. , A bagdadi bazár tnlajdonképppsn az emberi ügyesség óriási kiállítása, ám egyben azlnpéd In, melyen percenként lejátszódik agy {adásvételi dráma, ez elengedhetetlen alkudozás minden kellékével. Míg a kereskedők .boltjaikban díva kötik üzleteiket, jaddig az újságárusok az utóin árusítják a különbőzé újságokat, a cipőtisztítók — szolgálataikat néha erdszakoean kínálva — lépten-nyom on megállítják a Járókelőket, hosaaú fehér Inget gyerekek Coca Colét, kivét ás limonádét kínéinak, rágógumit, nyjalékát éa különböző szerencsét hozó talizmánokat árusítanak. A bazár nemcsak a város kereskedelmének küzzőppantja. Itt van a szabók, cipészek, bádogosok. azOnyegkéazltök, kefekötdk stb. céhének főhadiszállása la ... Es Így, ha valaki rabét akar varratni magának, elég, ha elmegy a szabók negyedébe, ott a mester szánnal mértéket vesz róla, á helyszínen kiszabja az enjjagot, a térdén megvarrja, a földön klvaaalja, és eset lag eetére mér kéaz la az öltöny. A másik negyedben meg mondjak a cipész vagy a bőrdíszműves készít cipót, Illetve táskát a hozott anyagból. A rézművesek negyedében óriási la lárma. Kalapácsok százai kopognak a vékony pléh lemezeken, melybdl különböző dísztárgyakat, lábasakat, fazekakat, antik mintájú vázákat és koraókat kovácsainak. Elő ..teherautó" munka közben Néha a bazár utcáiban teherhordókat 1« láthatunk. Meggőrmyedve, lassú léptekkel cipelik óriási, néha másfél mázsát U kitevő terhüket. Akt először látja ezeket az úló ,.teherautókat“, el sem hinné, hogy a hátukon lévü óriási csomagokat néhs «gy kilométer távolságra la elviszik. Az ein bőrnek önkénytelanöl eszébe jut Ilyenkor, hogy nem lehetne-e azt a meglehetősen nehéz arankát gépesíteni? Am effajta kérdésekkel egészen az 1858-)aj Iraki forradalomig még álmában sem foglalkozott senki. Annak ellenére, hogy trak a modern gépekéi hajtó nafta tonnájának millióit adja a világnak, aa Iraki nép ez Idáig úgyszólván alig lamerte ti nehéz fizikai mánkét meg könnyítő technikai vívmányokat. Ezt különben az élet minden területén láthatjuk. Így például megfigyelhetjük a Hsaid utcai építkezéseken dolgozó munkásukat Az alapokat készei ássák, a földet kötényükben cipelik az útra. Búr a betont (gépekben keverik, az épületre már |a fejükön szállítják. Hasonló kép tárul szemünk alá, ha a váron» kívül a földműveseket figyeljük meg munka közben. A szántást agyamolyan kezdetleges ekével végzik, mint bat szar esztendővel ezelőtt a babllábiatek. A kies épalt gabonát úgy tisztítják, hogy s »agat szállal szemben egyik bolyról a másikra lapátalják. A traktorok, kombájnok éa cséplőgépek úgyszólván Ismeretlenek az Iraki földműves előtt. Bagdadi utcarészlet Teakimérés a Rastd utcában V. ROSECKT
