A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-07 / 40. szám
Négy kérdés - négy felelet 1982. szeptember 9-én a Csemadok komaromi járási titkársága nagysikerű dal- és táncűnnepélyt rendezett Naszvedon. Az ünnepség előkészítésében részt vett Szarka Béla elvtárs, a Csetnadok Központi Bizottságának dolgozója. Felkerestük SzaTka elvtársat, s feltettünk neki néhány kérdést a dal- éls táncünepéllyel kapcsolatban: — Miért Naazvndcn rendezte meg a Csemadok járási bizottsága a Járási dal- és táncűnnepélyt? — Sokszor beszélgettünk a Csetnadok járási titkárságán Naszvadról ás arról is, hogy bár hazánk legnagyobb községei közé tartozik, kulturális élete mégis meglehetősen gyenge. A községben vegyes nemzetiségű lakosság él s a felekeletek összetétele Is sokrétű. Ennek ellenére a Csemadok járási bizottsága úgy döntött, hogy 1982. szeptember 9-én Naszvedon járási dal- és táncünnepélyt rendez. A Csemadok Központi Bizottsága azzal a feladattal bízott meg, hogy utazzak le Komáromba, és segítsek a naszvadl dal- és táncünnepély előkészítésében. Megindult a szervezési munka. A járási pártbizottság helyeselte a kezdeményezést. Méjd utána útnak indultam Naszvadra. Az Igazat megvallva nem sok reménnyel, miután több alkalommal ezt hallottam, nehéz ott valamit rendezni, mert a helyi nemzeti bizottság, a pártszervezet meg az egységes földműves szövetkezet vezetősége nem nyújt kellő támogatást. — Hogyan fcgadták az elgondolást a község vezetői? — Kellemes meglepetés őrt első kiutazásom alkalmával. A helyi nemzeti bizottság elnöke ós titkára, az EFSZ vezetői örömmel fogadták, hogy a járási dal- és táncünnepélyt Naszvadon rendezzük meg. Hasonlóképpen nyilatkozott a helyi pártszervezet elnöke, Hanzellk elvtérs és a Csemadok hely! szervezetének elnöke, Kelemen elvtárs Is. Méri elvtárs ezekkel a szavakkal fogadott: — Az idén Is ágy lesz, mint tavaly? Akkor is ígértétek, hogy a járási dal- és láncünnepélyt nálunk rendezitek meg, és nem lett belö’s semmi. Megalakítottuk az előkészítő bizottságot, szétosztottuk a feladatokat. Az előkészítő bizottság elnöke Kelemen Sándor elvtárs lett. — Milyen volt az ünnepség? — Szombat reggel a falu képe kezdett átformálódni. Nagy sürgés-forgás volt mindenütt, főképpen a íutball-pálya körül, ahol az ünnepélyt rendezték. Vasárnap reggel ügyeskezü pionírok rakták ki a transzparenseket, ünnepi hangulat uralkodott a faluban. Kellemes meglepetés volt ez számomra. Milyen erő és akarat van Naszvad község dolgozóiban 1 Köszönjük a szorgalmas munkátokatI Tizennégy órakor háromszázötven népviseletbe öltözött szereplő sorakozott fel a magyar tannyelvű iskola előtt. A menet élén két pionír a csehszlovák- és a pártzészlót, majd tizenkét pionír a vörös zászlót vitte. A naszvadl fiatalok náhány pároatáncot matattak ba A Caamadok martost kaltfircsoportta a Martost csárdással aratott nagy sikert [Asztalos Árpád felvételei) A helyi nemzeti bizottság titkárának megnyitója után Farkas elvtárs szlovák, Beke elvtérs pedig magyar nyelven mondott b3szédet. Az újvári Csemadok-énekkar a Béke-daléval kezdte meg e műsort. Az egyes számokkal a naszvadl EFSZ kiváló dolgozóit köszöntötték, Ez úton köszönjük meg az újvári ének- zene- és táncegyüttesnek, az udwardl, lzsai, martosí, fonal, gútai bátorkeszli, naszvadl tánccsoportoknak, a komáromi mezőgazdasági iskola és a hajógyár üzemi klubjának, és a Duna] szlovák együttesnek, hogy három órán keresztül szórakoztatták (Naszvad dolgozóit. — A fentebb elmondottakból ml a tanulság? — A tanulság az, hogy ne féljünk a falu dolgozóitól, bátran forduljunk hozzájuk segítségért. Bízzunk az emberekbenI Pártunk nagy súlyt fektet arra, hogy városainkban és falvalnkban egyaránt kulturáltabb életet éljenek dolgozóink, s ez a szlovák és magyar dolgozók között az őszinte barátság elmélyítéséhez vezet. .TYtfary—■- - —r jj ---Try-rr-TT---- »■ r — Felsőkemencei tevéi öt éve alakult meg a Jelsökmencel szövetkezet. A gazdák egytől egyl$ megértették az Idő szavát. Mindnyájan beléptek a közösbe. Ml veit az oka tehát, hogy a szövetkezei gyengén működött? Hisz a •lehetőségek talán jobbak voltak, mint bárhol másuttl A kezdeti időszakban sehogy sem tudták a tagság véleményét összehangolni. Mindenki mást akart, nem értették meg egymást az emberek. A vezetőség és a tagság között ts hatalmas űr tátongott. Röviden: könnyen kiküszöbölhető szervezési fogyatékosságok folytán nem ment a gazdálkodás úgy, ahogyan várták. Tavaly például a szövetkezet mindössze 45 sertést adott be. A termelés többi ágazatában sem voltak az eredmények kielégítők. Télen nem volt sok munka. A helyt pártszervezet, a nemzeti bizottság s nem utolsó sorban, a szövetkezet tagsága nekilátott a szervezésnek. Meg kell szüntetni már ezt az egy helyben tapogástl — mondták hl az emberek egyöntetű akaratukat. Hol kezdték? Tetterős vezetőséget választottak a szövetkezet élére. A nem egyszer éjfélig tartö gyűléseken meghánytdk—vetették a dolgot, mit ts akarnak, hogyan ts akarják. Ml lett az átszervezés eredménye? — E rövid Idő alatt nagy utat tettünk meg — mondja Németh József elvtárs, a szövetkezet fiatal elnöke —, jóval túlszárnyaltuk a tavalyi eredményeket. Fentebb a múlt évi sertésbeadásról szóltunk. Nos, nézzük csak meg a felsőkemencel szövetkezet ez évi kimutatását. Az első félévben 56 sertést adtak be, s az év végéig beadásuk meghaladja a 108 darabot. Példásan tiszta sertéslstáltóban találtam Bacsó Istvánt és Lakatos József bácsit. A sertések körül sürögtek-forogtak. Mindketten kitettek magukért. Ai előbb említett teljesítmény az 0 munkájukból született. Az eredmény azonban, mint ahogyan azt szavaikból kléretztik, még jobb is lehetne. Mit kellene tenni? Bizonyára rájöttek már. Az elért eredményekért kellene őket fizetni. Tehát be kellene vezetni az úl bérezést rendszert, amelynek serkentő hatása mindenütt JÓI érvényesül. Végül vállalták, hogy négy év alatt teljesítik a harmadik ötéves terv Irányszámait. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelés összes ágazatában még tovább fokozzák az eredményeket. $ ez, hisszük, meg is valósul. RADÖCZKY JÖZSEF, Bódvavendégl 20
