A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-30 / 39. szám
tem el, hogy az anyámat szidja, ml az ördögnek kellett veszekedniük! Aztán meg úgy jött, hogy el kellett mennem abba a Kvetnicába gyógykezelésre. Akkor aztán azt mondtam neki — tudod mit, tarts ki s ha visszajövök és egészséges leszek, legyen igazad, elvégre meg is nősülhetek. De viselkedj rendesen, nehogy kikezdj nekem valakivel. Azt szokás mondani, hogy az egyik nap úgy hasonlít a másikra, akár tojás a tojásra És ez néha igaz is. Márpedig ez nincs rendjén. Az emberi szív védekezik az egyhangúság ellen. És főként a női szív. Szerdán esik az eső. Szombatig várni? Rettenetesen Jiosszú idő! Nincs a közelben senki Nincs'a közelben egyetlen kedves ember sem. Csak szomorúság és vágy. Kezdetben leveleket írt a férfinak. Hogy mennél tovább megőrizze távollétének nyomait. Itt vagy, -ftt kell lenned, mihez kezdjek magam? Minden hiába. A lakás ásított az ürességtől. A baját tépte. Azt mondják neki: miért vagy olyan ideges, nem vagy beteg? Nem tudta elképzelni, hogy ez betegség lehetne. A keserűség és a magány betegség. A vágy betegség. Orvosságok orvosi rendeletre. Többé biztos nem kellek neki. Hazajön és elkerget. Más nótához magával. Ismerem a férfiakat. Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Nem érdemelnék meg egy rendes férfit? Menekült az üres lakásból. El, csak el. A Tizenkét apostolban naponta szól a zene. Ha a kávéházi asztal mellé ül, nincs egyedül. Ogy érzi, hogy nincs egyedül. A férfiak tüzet adnak neki, hogy rágyújthasson és kedvesek hozzá. Ott ül a másik nővel s egyre magyarázza : N Meghallottam, hogyan viselkedik. Mulatni jár, iszik. Akárkivel összeadja magát. Szóval így, én gyógykezelésen vagyok, ő meg otthon éli a világát. Mindent elhisz, amit sugdosnak neki — hogy nekem itt más nőim vannak. A rosszat mindjárt elhiszi. De majd én megmutatom neki! Ha nem tud meglenni férfi nélkül, majd leszámolok vele, majd én megmutatom neki! Rettenetesen kiabált akkor: Nem igaz, hadd magyarázzam meg, nem igaz, nem úgy volt, miért nem írtál? Nem írsz, se semmi. A haját tépte. Te mindig csak az anyádra hallgatsz, ő a legfontosabb a számodra. Ö, ne veszekedjünk, ó, Bandi, kérlek, úgyis tönkre vannak téve az idegeim. A vitába beleavatkozott a férfi anyja. Annát kiűzték az éjszakába, és becsukták utána az ajtót. Hazament a szüleihez, de ez nem volt kiút. Azt írta a férfinak, hogy vegye magához, hogy a közelében akar élni. A szülei egyre kínozták; ha el alkar venni, légy boldog, tarts ki, egy férfival sem paradicsom az élet. Várta a választ. Aztán kibékültek — még kibékülhettek, még nem volt olyan nagy a szakadék közöttük. Utána ment a férfinak Poprádra, a lakásba, amelyet talált neiki, munkába lépett. Az első vasárnap minden a legnagyobb rendben volt. Legalábbis úgy látszott, hogy minden a legnagyobb rendben van. Borús vasárnap volt, időnként eleredt az eső, de ők a szerelemről beszélgettek, akkor még tudtak a szerelemről beszélgetni. És úgy látszott, hogy minden a legnagyobb rendben van. Azt mondták nekem: ne keress ennek a kettőnek a történetében semmi szépet, kivétették a lelkiismeretüket. Te pedig azt állítod, hogy az ember lelkiismeret nélkül nem lehet meg. Azt mondták nekem: kivételes eset, nem érdemes foglalkozni vele, nem szabad érzelgősnek lenni, mi értelme sincs. És megítélték azt a kettőt s az esetüket. Túl könnyen ítélkezünk, nem lenne szabad így ítélkeznünk, az embert nem Is ismerjük jól és ítélünk felette, s menynyivel vagyunk nála jobbak, hogy egy kézlegyintéssel el merjük ítélni? Miért feledkezzünk meg a jóságról és szépségről? Ha már élünk, miért ne éljünk jól. De nem hagyták annyiban : milyen jogon szólsz bele ennek a két embernek a történetébe? Az ő dolguk; milyen jogon nyúlsz az életükbe? Milyen jpgon? Azt akarom kifejezni, hogy az embernek ma már ilyesmit nem lenne szabad megélnie. Valamennyiünk dolga ez, senkinek nem szabad magára maradnia a Szerencsétlenségben. Miért akarta megmérgezni magát? — érvelnek. Nehéz erre felelni egy szóval. Semmi köze ennek a lelkiismerethez, mondják, csak gesztus volt. Hát majd én elmondom, hogy történhetett meg. Az év utolsó napja. Anna nyugtalan. Meg akar élni valami szépet, joga van rá. Körülötte mindenki örvendezik, jogán túl is, s neki mi sem jut ki az örömből? Értsék meg, már nem Poprádon laknak, ismét Kassán vannak, a férfi anyja visszahívta őket, fájt a szíve a fia után, az egyetlen fia után I Hívta őket: míg lakást kaptok, ellehettek nálam, gyere haza fiam, nincs senkim. Anna beleegyezett: Rendben van, mit lehet tenni, s a félreértések boszorkányköre újra bezárult. Az újévi ebéd alkalmával robbant ki a dolog, s éjszakáig tartott Ne akarják hallani a szavakat, amelyek elhangzottak. A rád’óbó! folyamként árad a jő hangulatot keltő zene, az asztal mellett meg veszekednek Felállnak az asztal mellől és tovább veszekednek, már este van, és ők még mindig veszekednek Ogy végződik most is, mint már egynéhányszor — Anna mögött bezáródik az ajtó. Az első éjszakán az állomáson hált. A másik éjszakát az utcán töltötte A neőnok fénye visszaverődött a felhők világtalan szeméről, a kirakatok ünneplések voltak, ám süketek elutasítóak. Ha segítségért kiáltott volna, meghallotta-e volna egyáltalán valaki? Az emberek álmodnak. Alusznak és álmodnak. Még álmaikban sem olyan boldogtalanok, mint Anna Isten veletek, itt már vége mindennek, feküdjem le a kapu alatt és fagyjak meg? Az utcán tél van és éjszaka. A hó olyan rémületesen fehér. S az anyósa azt mondta, hogy soha meg nem engedi neki, hogy elvegye Az utcák üresek hány óra lehet? De azt nem mondta, hogy tüdőbajt kaphatok tőle Dehát nekem már mindet mindegy. / Lépteket hallott, nem tért ki előlük. Férfiléptek voltak, hirtelen megkönnyebbülést érzett. Így is lehet, ha az ember egyedül marad. A Tizenkét apostolban most is szólt a zene. Mikor megtudta, hogy a nőt mentőautóval vitték el. Ijedten bizonygatta, nem kívánta a halálát. K^t doboz Dinyli evett meg, nem hal bele az ember. Az anyós igyekezett kedves lenni. Félt a hatósági szervektől. Bíróság elé kerülne? Megállapították, hogy nem. S a súrlódások tovább folytatódtak. Ne foltozzátok az elvetnivalő régi rongyot. Igen. Ha nem emberről lenne szó, sokkal egyszerűbb lenne a dolog. Másodszor is megkísérelte, hogy öngyilkos legyen. Nem azt, hogy másképpen éljen, hanem, hogy öngyilkos legyen. Gesz-Folytatás a IS. oldalon 11
