A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
Niemec Antal (balról), a Munka Érdemrenddel kitüntetett gyorsvágathajtó brigád vezetője Krskó Gyulával, a második műszak vezetőjével A feltárás alatt álló Clgel bánya első negyedévi kimagasló eredményeiért elnyerte a bányaipari minisztérium és a szakszervezet vándorzászlaját Teljesen mechanikus módon folyik a panelos tolyosóbtxtosftás a Clgel bányában dolgoznak, a szenet. Ezután következik a munka neheze, a kitisztított folyosószelvény biztosítása, a tárók És keresztvágatok biztosítása. Ez a munkafolyamat is talj'Sstn gépesített, gépekkel állítják be a 350 kilogramm súlyú, panelnkolosszusokat. A kollektíva, amely már két éve elnyerte a szocialista munkabrigád elmet s ma a CSKP XII. kongresszusa brigádjának címéért versenyez, a panelbiztosításos gyorsvágafhajtásban már három csehszlovák rekordot állított fel, amelyek közül az utolsó nemihivatalos európai rekordnak számít! Az állandó tervtúltelJesltSsért s az említett rekordokért a köztársasági elnök a Niemec-brigádot Munka Érdemrenddel tüntette ki az idén május elsején. Niemec Antal „vyehodnyár", egy Hornonna melletti faluból származik, s tanult szakmája - üvegcsiszoló. Igaz, lényegében sohasem dolgozott a szakmáiéban, mert már negyvenöt Óta bányász, s ma mindössze hanmindhat éves. De Így Is a „legöregebb" a brigádban, mert a többiek átlagos életkora alig haladja meg a huszonnégy évet. Niemec, az öreg bányász — szőkehajú, mosolygósképű fiatalember. Szerényen beszél az országos rekordokról, a sikereket elsősorban a jó politikai előkészítő munkának tudja be. — Tudni kell beszélni az emberekkel — mondja. — Ez a sikerek titka. És szeretni kell a munkát a föld alatt. A gépet, mely megszabadítja az embert a megerőltető fizikai munkától. Felhasználni a gépesítés nyújtotta előnyöket. Ha az ember s a gép harmonikusan összeolvad a munkában, ha nincs fölösleges mozdulat, minden jól átgondolt terv szerint történik, nem maradhat el a siker. Rekordjaink, nem kell azt hinni, hogy túlhajtott munkával, túlórákkal születtek. Rendes nyolcórás műszakokban értük el őket, legfeljebb ha nem hagytuk veszendőbe menni a váltások közti Időt. Niemec Antal az új dolgozó ember típusa, azé az emberé, aki hivatásának él, politikailag és szakmailag fejlődni akar, aki nem kényszerű rossznak, hanem élete tartalmának tekinti a közös:ég s a saját érdekében végzett munkát. S ilyenek brigádjának tagjai Is: Jesztrebszky, Remeck?, Skécel s a többiek, akik nép munkájuk után még esti ipariskolát végeznek, szabadidejükben a csernyáni földművesszövetkezetnek segítenek, gépeit javítják. S ilyenek lesznek a fiatalok, a Privlgyén szeptemberben megnyíló bányásztanoncískola növendékei, az új, kommunista társadalom tagjai. TARJAM ANDOR Fázósan didereg a nyárelejl nap a felhők mögött. Aztán meggondolja magát s ki-ktkukucskál, megnézi, ugyan mit csinál a novembernek la beillő hidegben a dolgos ember. Ügy látszik, megelégedéssel veszi tudomásul, > hogy a föld népe nélküle Is ott van a mezőn s végzi a kissé megkésett munkákat. A Felső-Nyltra széles völgyében csakúgy, mint más években Ilyentájt, haragos zöld színben pompázik a gabona, ágasokra rakva szárad a here s a széna. Mégis más valahogy a táj képe, mint mondjuk tíz esztendővel ezelőtt. Bányák nyíltak, hőerőművek, hatalmas ipartelepek, új városok és városnegyedek nőtték ki a földiből a Jobb jövőt építő szorgos emberek munkája nyomán. Topolőany, Chynorany, Partizánoké, (Hendlová, Nováky, Prlevldza — csupa ú| üzem, csupa új lakótelep. A bajmóci vár jellegezetes sziluettjével átél lenben, a vasúti töltés másik oldalán, a Sebedraile község fölött húzódó ■alacsony .hegyvonulat erdeinek üdezöldjét is friss téglapiros foltok tarkítják. Hatalmas csarnokok, kész és félig kész épületek, egy új iparvágány kékesen csillogó sínél, merész Ívelésű vadonatúj betonút s egy karcsú gyárkémény — minden arra mutat, hegy egy újabb üzem zárkózik fel a Felső-Nyitra vidék már működő iparvállalatai mellé. Az új üzem — bánya, ha hiányzik is legfőbb jellegezetessége, a másutt megszokott, messzelátszó aknatorony. A prlvigyei Clgel bányának, az ország legfiatalabb barnaszénbámyájának 1958-ban kezdődtek meg a feltárási munkálatai. A bányát az a szükségszerűség hívta életre, hogy a környék Iparát és háztartási fogyasztóit függetleníteni lehessen a cseh barnaszónbányáktól, tehermentesítsék a vasutat s megtakarítsák a tetemes szállítási költségeket. Az ú] bánya termelésének 40 százalékát az épülő nováki III. számú hőerőmű veszi majd át. Mint ahogy azt már minden nagyobb építkezésen megszoktuk, itt Is az ország minden részéből érkezett szakemberek, munkások dolgoznak, hogy az új üzemet minél hamarabb be lehessen kapcsolni a köztársaság gazdasági vérkeringéséibe. Dolgoznak itt pilzentek és opavaiak, bratislavai szerelők, csallóközi, mátyusföldl, kelet-szlovákiai munkások, handlovaí bányaépítők : csehek, szlovákok, magyarok. S ahogy az már a szocialista ember sajátossága, nem elégszenek meg azzal, hogy idejében teljesítsék feladataikat, a tervet, ami itt nem bolt számok halmaza csupán, hanem élő valóság : lejtösaknák, tárók (bányafolyosók), fejtőfrontok, szállítószalagok, bányavasúti pálya ezer méterei, üzemi épületek légköbméterei, villamos berendezések, gépek, betonút és iparvágány. Igen a terv, amely kimondja, hogy az építkezés hatodik évében meg kell kezdeni a fejtést, a termelést. S a valóság? Már az idén, vagyis az építkezés negyedik évében megindult a termelés. Mert a terv mögött emberek állnak, akik a szocialista társadalomban élnek — de már a kommunizmust építik. A huszonnégy tagú Nlemec-brtgád a lejtősaknákat és a tárókat építi, biztosítja. Munkájuk a legkorszerűbb módszerrel, gymovágathajtással folyik, A komplex brigád maga végzi a fúrást, a robbantást, rakodógépekkel felrakja és kiszállítja a meádő kőzetet, illetve, ahol szénfalban Felvételek: Gonda Péter (X), CTK (1), arch. (1).
