A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-01 / 26. szám
„niEJEAur Földgolyónknak ez a teteje" bizony meglehetősen magas. Cserepek helyett hegy óriások égbenyúló csúcsai borítják. Ebből a hatalmas kiterjedésű hegyvonulatból ágaznak szét a Himaljíja, Hindúkus, Karakorum és a Tyany-Sasny hegyei. Ám jó öreg Földünk „tetejéről’' nemigen beszélhetünk anélkül, hogy említést ne tennénk Pornóról. A lexikonok, szakszótárak és útleírások szűkszavúan ezt írják róla: „Pamir magashegyvidéki terület Közép-Ázsia délkeleti részében. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és Afganisztán területén fekszik." Azonban mi annál igényesebbek vagyunk, hogy beérjük ezzel a még iskolai meghatározásnak sem meg felelő felvilágosítással. Ezért még hozti/á kell fűznünk a következőket: Az úgyszólván megközelíthetetlen hegycsúcsok között, a zúgva rohanó folyók és patakok mentén és a csillogó hátú tavak partján terül el a Tadzsik SZSZK-hoz tartozó Felső Badahsán-l autonóm terület. E vidék lakóinak ősei évszázadokon keresztül e kőrengeteg foglyai voltak. Egyedüli közlekedést eszközük a sivatag hajófa, a teve volt. Ma e valóságos hegyi börtön falait játvdgta a szovjet ember ereje, beengedvén rajta a tudás világosságát, a bőséget, örömet és szerencsét. Hisz csupán e terület első útja, a keletpamlrl útszakasz ma már több mint hatszáz kilométer hosszú. A szovjet ember azonban nem elégedett meg csupán a hegyóriások legyőzésével. Meghódította a kéklő magasságokat, s fehér szalagokkal ékesítette, melyeket a legmodernebb turbolégcsavaros repülőgépek hagynak maguk után. A szovjet ember megnyitotta a hegyeket és megzabolázta a vizeket, melyeknek értékes energiája ma új vízierőmüveket táplál. Az első, Lenin nevét viselő erőA múltban a pamiriak kizárólag teveháton közlekedtek mű, a Gunt folyón épült. A hegyek méhében gazdag színesfém lelőhelyeket tárt fel, s a nagy mennyiségben kitermelt érc feldolgozására hatalmas kohómüveket épített. Es így Pamir lakói, akik azelőtt azt sem tudták, ml az a gép, most kénytelenek voltak számos új foglalkozást elsajátítani. A volt ii/ísztorokból egyszeriben sofőrök, talafgyálu- és kotrógépkezelők, valamint gépészek lettek. Az örökké éhes és elmaradott felsötadzsikl nincstelenekből bőségben élő földművesek, jóllehet apáik nemigen ismerték még a búzát sem. Pamirban ugyanis — ugyanazokon a vidékeken, ahol a kolhozok ma hektáronként harminchat mázsa búzát termelnek — valaha az emberek az eperfa termését őrölték meg lisztnek. Pamirban tehát ma már épp úgy zúg nak a gépek, autók és repülőgépek, akárcsak a világ többi tóján. Villany nemcsak e terület fővárosának, Horognak utcáin világit, hanem a legtávolabbi havasi pásztorgazdaság kunyhóiban is. A hatalmas juh- és kecskenyájak nagy mennyiségű és kiváló minőségű tejet, gyapjút és ízletes húst biztosítanak a lakosság számára. A mezőkön magashegyvidéki feltételek között kitermelt aranyló búzatenger hullámzik, meghonosült a zöldségtermelés és az egész vidéken gondosan ápolt eperfaligetek virágzanak. Az emberek modern textílgyárakban, kohómüvekben dolgoznak — és fejlődnek.- jk -Ma a legelterjedtebb közlekedést eszköz a repülő A havast pásztorgazdaságokon virágzó állattenyésztés folyik A pamlri nók a múltban rosszabbul éltek, mint az ókori rabszolgák. Ma Narszlngul Adzsamsajeva a falutanács elnöke, községének legmegbecsültebb polgára
