A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-23 / 38. szám
A diadalmas Vosztok-eredmónyek után a gyakorlati megvalósítás útjára került Fél évszázaddal ezelőtt merült fel először az ötlet, hogy tudományos megfigyelő- és kutafőállomásokat létesítsenek a világűrben, amelyek a Föld körül keringve végezhetnék el feladatukat. Ezt az elképzelést akkor még fantasztikusnak lehetett elkönyvelni. Napjainkban ezek a „látnok" elképzelések a megvalósulás szakaszába léptek. A négy „Vosztok" űrhajó feljuttatása lényegében ugyanarra a röppályára azt bizonyítja, hogy a szovjet irányítástechnika képes annak a feladatnak a megoldására, hogy az Ilyen nagyméretű, 20—60 vagy ennél Is több személyes űrállomás alkatrészeit kükSn-külön szállítérakétákkal a világűr előre meghatározott pontjára, illetve ugyanarra a röppályéra vigye. Ezekből ez alkatrészekből azután az odaérkező és az űrhajón kívül mozgó szerelők az űrállomást már könnyen összeállíthatják. Energiaforrás — atomerőmű Az űrállomás energiaellátását kezdetben a Földről szállított vegyi áramforrások szolgáltatnák. 'Később az állomás összeszerelése után működésbe lépne a sok ezernyi napelem, de az energiaellá tásnak ezek csak egy kis részét tudnék szolgáltatni. A nagyobb energiamennyiség előállítására néhány évvel ezelőtt az alábbi módszert ajánlották. Nagyméretű tükrökkel a Nap sugarait egy víztartályba összpontosítják, a meleg hatáséra a vízből gőzpára keletkezne, amely a teljesen zárt rendszerben áramot termelő dinamót hajtana meg, lehűlése után pedig visszakerülne a víztartályba. Ezt a megoldást néhány év múlva valószínűleg olyan atomreaktorokkal helyettesítik majd, amelyek közvetlenül állítanak elő hőelektromosságot. Az űrállomás alakjáról már sok elképzelés született, a legtöbb javaslat egy óriási kocsikerékhez hasonló szerkezetet ajánl. A lakó- és dolgozószobákat az abroncsnak megfelelő gyűrűben helyeznék el, míg a raktárakat, áramforrásokat és egyéb gép! berendezéseket a központban. A súlytalanság állapotát azzal küszöbölnék ki, hogy az űrállomást a tengelye körül mozgásba hoznák úgy, hogy másodpercenként egy fordulatot tegyen. A centrifugális erő ez esetben teljesen kiküszöbölné a súlytalanságot, ne természeteden csak az űrállomás külső részén. A központ felé haladva a centrifugális erő hatása természetesen egyre csökkenne és így az ember Ismét a súlytalanság állapotába kerülne. De ez, mint a Vosztok 3 és 4 utasainak tapasztalatai bizonyítják, nem okoz majd súlyosabb problémákat. Az űrállomáson bplül nem lehet szükség védőöltözék viselésére, mert a túlnyomásos fülkékbe a földéhez hasonló összetételű és páratartalmú levegőt szivattyúznának és ennek állandó frissítéséről önműködő berendezések gondoskodnának. Nyilvánvaló, hogy azért az űrállomás valamennyi utasának kezeügyébe kell, hogy essen a védőfelszerelés, mert ha valamilyen esemény következtében — pl. meteorittel való összeütközés — az űrállomás megsérülne, a termekben levő levegő pillanatok alatt elillanna. Ebből következik, hogy az űrállomás borításét olyan fémből és olyan vastagra kell készíteni, hogy az Ilyen veszéllyel szemben megvédje lakóit. Az űrállomás egyes részeit légmentesen záródó ajtókkal kell elválasztani, hogy az esetleges sérülés hatása ne legyen nagyfokú. Híradástechnikai támaszpont A Földdel való összeköttetés ma már semmi problémát sem jelent, hiszen a kapcsolatfelvétel a Föld körül keringő űrhajókkal az eddigiek során csaknem kifogástalan volt. Az űrállomás fellövésének idejére kidolgozzák majd a zörejmentesabb rádióforgalmazás és a zavarásmentes tv adás-vétel módszereit is. Szükség esetén a kapcsolattartásra felhasználhatók a fentebb említett óriási tükrök is, amelyekkel fényjelzések adhatók. Az ürájlomások első és legfontosabb feladatát a különböző megfigyelések képezik. Ismeretes, hogy a Föld erősen szennyezett légköre milyen nagy mértékben zavarja például a csillagászati megfigyeléseket. A több száz kilométer magasságban keringő űrállomás fedélzetéről egy közepes méretű távcsővel is részletesebb megfigyeléseiket lehet végezni, vagy élesebb fényképfelvételeket lehet készíteni, mint a legnagyobb méretű földi távcsővel. Ez nagyban elősegíti majd a távolabbi világok részletes megismerését. Nyikolajev őrnagy filmfel vétele a Holdról már jelzi, hogy milyen értékes megfigyelések származnak majd az űrállomásokról. Felhasználhatók az űrállomások a földi hírösszeköttetés megjavítására. Az űrállomásokkal megteremthető a nemzetközi televíziós műsorok a Telstar adásainál is megbízhatóbb eljuttatása a világ bármely részébe. A u t oma ta -bere n de zése k pontos navigációs adatokat közölhetnek a tengeren haladó hajóikkal, vagy a kontinensek között közlekedő utasszállító repülőgépekkel és ezzel biztonságosabbá tehetik a földi közlekedést Is. Pályaudvar a világűrben Nem lebecsülendő az űrállomások jelentősége a béke fenntartásában: hiszen az általános és világméretű leszerelés esetén az űrállomások a legalkalmasabbak az ellenőrzés végrehajtására. Erre a célra sem kell különleges eszközöket kifejleszteni, hiszen a jelenlegi optikai rendszerek segítségével 240 km magasságból már a gépkocsi nagyságú földi tárgyak is megkülönböztethetők. Az űrállomások másik szintén Igen fontos feladata a távolabbi űrutazások elősegítése lesz. Megfelelő üzemanyag raktárkészletek felhalmozásával biztosítható, hogy a Hold vagy a távolabbi bolygók felé induló űrhajóik itt töltsék fel üzemanyagkészleteiket, vagy egyszerűen az űrállomás a bolygóközi utazások pályaudvara lehet. Az Innen induló és ide érkező űrutasokat kis méretű űrhajók vagy repülőgépek hordják, viszik majd a Földre, az űrállomás
