A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-08-12 / 32. szám
Folyékony bazaltkő Not« bafta melle«, ahol ax Inovec és a Selmeci-hegyek utoljára szorítják a Garamot keskeny »«gybe, «11 agy kBiepea nagy«*gtt hegy — a Pütlkcnr. Évezredeik teltek el axöta, mióta ax utolsó izzó xAha] elhagyta mellét. A hegy belse|«ben tttxealéva tört a felszínre, lassan lefolyt a lejtőn és a Garamot lékétől valamivel tavibb tolta. Astán Ismét nyugalom lett úrrá a tájon. A kiömlött lávára tűzött a lorré aap, esett az eső és a (agyaik okozta repedésekbe apré magoetkékat sodort a szél, melyek Idővel, termő talajra lelvén ki Is keltek. Ex ma Ide járnak a szakemberek, hogy a vulkanikus tevékenység kőbe dermedt nyoméit tanulmányozzék. Nővé Bajiéban ma hazaltteldolgoza-llzem működik. — Így nevextk ugyanis a követ, mely a megkeményedett lávából keletkezeit. A laboratóriumi kísérletek során megállapították, bogy a bazaltot blzoynos körülmények közöt meg lehet olvezztant és homokformákba önteni. Ezerb&rowaziahűaz C (okos hő hatására megváltozik a kő moleknla szerkezete s a szilárd szürke kő folyni kezd, akár a tőrré nyárt napon a vaj. Különböző tormákba öntik homokkal szúrják be, hogy lassabban hűljön. Az Így nyert bazalt-lapok ranklvűl szilárdak. Egy négyzotoenllméteren hatezer kilogrammos nyomást is kibírnak. Az Így nyert bazaltlapokal őrlődobokban alkalmazzák, gumigyárakban padlózatot készítenek belőlük, árctartályok borítására használják ■ a belőlük készített csővezetékek sokkal tárté Egymásután megtelnek a homokbél készült tormák A bazaltot modern rakodógépek segítségével szállítják el a Pútik hegyről Az üzemben üvegvattát Is gyártanak sabbak mint az acélbél gyártót, lak. A Pétik begyből nyert hasalt sok értékes lémet takarít meg nemzetgazdaságunknak. Például a naftaiűrélejeket eddig külföldről kellett behoznánk. Darabjáért 320 koronát fizettünk. E fúrótejek élettartama általában száz éra. A bazaltfúré-fsjek teljesítménye ugyan ennek osak harmadrésze, de darabja csapén tíz koronába kerül. A megtakarítás a tárán egy esztendő alatt egymillió-kétszázötven ezer koronát tett. A szénbányászatban addig használt speciális aoélfűvécsövekat a harminc atmoszféra nyomású víz hamar elkoptatja. A bazalt Itt 1* megfelelőnek és tőként olcsóbb- - nak bizonyait. fis ez még csupán a kezdet. A bazaltkő megkezdte pályafutását i rövidesen a tervező technikusok elismerését vívta ki magénak, fis nem mint pötanyag, hanem mini kiváló tulajdonságokkal rendelkező üj anyag. (Vf) BABONÁK A CIPÓ KÖRÜL A lábbelivel összefüggő babonák is érdekesek és sokfélék. Angliában még ma Is élő népi hagyomány az esküvőre Induló pár után cipőt hajítani — ez állítólag boldogságot és bő gyermekáldást biztosít... Sok országban hittek abban, ha egy nő a cipőjéből Itatja meg a férfit, örökké magához láncolja — másutt cipő nélkül temették el a halottat, hogy lelke vissza ne járhasson kísérteni. Lengyelországban, Angliában régente az a hit járta, hogy meg kell őrizni a kisgyermek első cipőjét, mert addig él, ameddig első cipőcskéje megvan. Ezért a szülők bronzba öntették az első pár lábbelit, amikor a gyermek mér nem hordta, hogy örökké tartson. Számos ókori keleti népnél — Így például a zsidónál — a hatalom jelképe volt a cipő. Ha valaki birtokot vásárolt, cipőjével véglgtaposta, — mert csak akkor volt érvényes a birtokbavétel. . MIÉRT KERÜL A FÉRJ „PAPUCS ALÁ“? A cipőre, mbit a hatalom jelképése utal az a kifejezés Is, amelyet a plpogya férjre mondanak. „Papucs alá kerül“, — hiszen az asszonynak van hatalma fölötte. Maga a kifejezés keletről származik, mivel a papucs is keleti, török eredetű. Magyarországon csak a török hódoltság kora öta viselik. Kényelmes volta miatt honosodott meg nálunk a XVI. század után, de csak a házban jártak benne. Szeged egyetlen vársounk, ahol a népviselet annyira magába olvasztotta a papucsot, hogy a lányok, menyecskék az utcán is azt hordják. Ennek oka — érdekes módon — a város civilizációjának fejlődésével függ össze. Eleinte Szegeden Is csak házi jellegű volt a papucs. A sáros, latyakos utcákon télen csizmában, nyáron városi cipőben jártak az aszszonyok, 1879-ben, a nagy szegedi árvíz után kikövezték a város utcáit. Megszűnt a sár, — s ettől kezdve a szegedi fehérnép szívesebben viselt papucsot, amely jobban Illett a paraszti viselethez, mint a városi cipő, és kényelmesebb volt, mint a csizma. A „papucs alá kerülni“ másik jelentésére egy szegedi legenda utal. Papucs alá került, — de nagyon megjárta! — Hóblárt basa, a török megszállás Idején, amikor tül sokat legyeskadett a szegedi menyecskék körül. A harcias asszonyok közrefogták a basát és papucsuk sarkával verték agyon, hogy becsületüket megvédelmezzék. Ez Idő óta ad a szegedi vőlegény a Jegygyűrű mailé fehér selyem jegypapucsot ajándékba a mátkájának — mert szívesen kerül papucs alá férj korában, ha a ház körül ólálkodót úgy kapja a papucs sarka alá a felesége, mint valaha rég Hőblárt basát a férjükhöz hü szegedi aszszonyok. MAGLŐDI MAGDA 8
