A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-29 / 30. szám

AftotL tmHdmnaffí eset Egy. szőkehajú kislányról, kétszázötven koronáról és ... egy sáintlkáló emberről, aki egy fényes napon eltűnik a városból két­százötvenezer koronával és motorkerékpá­ron száguld búzatáblák között, folyók men­téd, erdőkön át nyolcvan kilométeres se­bességgel. Az esetbe belekeveredik egy Ide­gen, autóján nyomába szegül a tettesnek, s addig követi, míg csak meg nem tudja, ml lesz a pénzzel. S amikor már gondolja, hogy fényt derített az ügyre; egy féléves kisgyerek, halászbot, háromezer csirke, Fu­­rlnda Karcsi, egy pálinkás üveg s a fél falu népe keveredik az esetbe. S mindez a véletlen müve. Ugyanis egy szép napon útrakelt három ember, egy sofőr, egy fényképész és a figyelő, hogy lefényképezzék a vidéket. A város még aludt, amikor elindultak, siettek, gondol­ván a parasztember koráin kel, már kint találják a földeken. A fényképezőgép len­cséje beállítva, papír és ceruza a figyelő kezében, Így robognak végig a vidéken. Már megtettek vagy kétszáz kilométert, de em­bert csak nem láttak a mezőben. — Micso­da dolog ez, kérem, július 12-e és önök még ölhetett kézzel nézik a sárguló mezőt — nyitnak be fölindultán a járási hiva­taliba. — Ja], kérem, az Időjárás nem enged dolgozni — válaszol egy pocakos kis em­ber elégedetten. — Ugye, Furlnda elvtérs — szólítja a mellette ülőt. — Ml már jól Ismerjük az ilyen beszé­det — válaszol a figyelő. „Ahol nincs, ott az isten sem vehet". Ugye, ezt fújják ma­guk is, mint öregapám fújta. A tojásbe­adást nem lehet teljesíteni, mert nem toj­nak a tyúkok, fejecske sincs, hisz oly rossz volt a tavasz. Ugye, Furlnda elvtérs, Így beszélik ki magukat. De maga Isme­rős nekem, ha jól emlékszem, szövetkezeti elnök. Mondja, maguk sem aratnak? — Minek, ha Így Is megél az ember. Annyi pénzünk van, hogy sok. Nem hiszi? Ide nézzen. Kétszázötvenezer van ebben a kis táskában, simogatja meg hóna alatt aktatáskáját. — S mit csinálnak azzal a tömérdek sok pénzzel? — Hogy mit? Jöjjön és nézza meg — veti oda az elnök fejbóllntással és szó nél­kül elsiet. Az Idegen meg utána iramodik, gondol­ván, kár volna elszalasztani az ily jó al­kalmat. Mivel ügy hallotta, hogy dicsekvő természetű ember az elnök, megállt az útba eső szövetkezetekben, hogy a tőrelekről ér­deklődjön. (Ugyanis Furlnda 'ennek a szö­vetkezetnek az elnöke.) Mindenütt elisme­rő szót hallott az idegen. Biztonság ked­véért bekopogott még a Töret Helyi Nem­zeti Bizottságra Is, mert mégis csak jobb, ha ké.szer mér az ember. Itt tudta meg, hogy 778 hektár földje van a szövetkezet­nek, 140 hektár kukorica, 110 hektár lucer­na, 150 hektár gabona stb. — Nem sok az egész, de zsírosán terem ez a föld, ha jól megműveli az ember — magyarázza Lévák Béla. — Lucernából annyit termett, hogy nem tudja hova lenni a szövetkezet. Kuko­ricából 50 mázsa szamestermést várunk hektáronként, s 44 vagon gabonát adunk le az idei termésből. A munkára nem panaszkodhatunk, az em­berek jól dolgoznak, az egész falu a szö­vetkezetben van. — S a fiatalok? — Meglepődik, ha azt mondom, hogy egy sincs falun kívül, mind itthon dolgozik a szö­vetkezetben. De nem Is tudom, hogy len­nénk meg nélkülük, mert ők a kezdemé­nyezői minden újdonságnak szövetkezetünk­ben. Itt van például az ifj. Furlnda Károly, a CSISZ elnöke. Az ő kezdeményezéséből 34 hektár kukoricát dolgoznak meg a fia­talok négyzetes módszerrel. 15 hektáron 85 mázsa szemestermést szeretnének el­érni. S ml vonzza ezeket a fiatalokat így a •községhez? — kérdezi tovább a figyelő. • — Hogy ml? Menjenek csak a szövetke­zetbe, majd ott megtudják. — Na kérem itt van a további titok — méltatlankodik az idegen. Még azt sem tud­ja, ml lett a kétszázötvenezerrel, s ráadá­sul kutassa, bogy mi vonzza a községhez a fiatalokat. Jő félórát kereste az elnököt, míg végre a tyúkfarmon megtalálta. — De most már komolyan szeretném tudni, mi lett a két­százötvenezerrel — ront egyenesen az el­nöknek. — Ha annyira érdekli, megmagyarázha­tom, kölcsönözzön papírt és ceruzát. — Micsoda elnök az, akinek papírja sin­csen —■ jegyzi meg tréfásan az Idegen. — Nekem itt van ni, veregeti meg hom­lokát az öreg. Figyeljen csak Ide. 263 kg húst kell leadnunk hektáronként. A beteg­ség elpusztított 480 db sertést, a húsbeadást mégis teljesíti a szövetkezet. 150 db tehe­nünk van és 7 Vi liter napi állagot fejünk. Leadtunk ezer kacsát, ezerötszáz csirkét, s még ván a szövetkezetnek hatezer tyúk­­állománya. Ebben van a pénze a szövetke­zetnek, meg az új tyúkfarmban, melyet sa­ját erőnkből építünk 308 000 korona érték­ben — dicsekedik az elnök. 3500 tyúk lesz itt elhelyezve, s oly modem berendezés, hogy nincs párja a környéken, örül is en­nek Slmkóné meg Tormámé, ők ugyanis a tyúkfarm gondnokai. Ketten felelősek 8000 tyúk ellátásáért. Igaz, van Itt mit ten­niük egész nap, de meg is van az értelme. Irigyjésrsméltó kereste van a kőt asszony­nak. De nincs ez rosszabbul a mezei cso­portnál, sem a fogatosokná'. Am a legjob­ban a tehnészeknek megy, annyi a takar-Ahol vitamin terem Idánként úgy sütött a nap, ahogyan csak júliusban tud sütni, aztán elbújt az esőt ígé­rd ólomsztnü felhők mögé. A förévi szövetkezett tagok az Időjárás­nak megfelelően Öltözködtek. He meleg, na­pot tz idő, lekerül a szvetter, « kendő, a kabát ez asszonyokról, ba viszont lekül a levegő, akkor telőltik a ruhadarabokat. — Ás Idén pachünk van — sóhajt fel Stefan TrenCtk, a zöldséges csoport vezetője. — A munka a kedvezőtlen időjárás ellenére Is terv szerint folyik, hlezan a dolgozók vár­ják a Mse zöldséget. A főrév! EFSZ már évek óta a legjobb szövetkezeteink közé tartozik. A Jó munka­­fegyelem, a munka ügyes szervezése, s nem utolsó sorban a szakmai hozzáértés jó irány­ban befolyásolja a szövetkezet fejlődését. Persze, e jó eredményhez jelentősen hoz­zájárulnak a kertészeti csoport tagjai Is. Evemként másfél millió korona értékű zöld­séget termelnek 30 hektárnyi területen, Tren- Clk István kertész s az „0“ nagyven asz­­szonya mindenféle korai züldsíget termel. Nagyon büszkék arra, hogy az Idén Is ők voltak az elsők, akik piacon árultak sárga-Pavllna Kochanová ás Bari Margit Pavlina Kochanová répát, petrezselymet, karfiolt, uborkát, pap­rikát és tököt... Azon a napon Pavlina Kochanová ée Bari Margit a melegágyban termesztett uborkát, tököt fis paprikát szedte. Gajdos Ferenc traktorlsta meg a-karfiolt, káposztát, petre­zselymet rakta lel a pótkocsira, hogy a bra­­tlslaval fogyasztók minél hamarabb hozzá­juthassanak az új zöldséghez. Trenötk István kertész vezetésével az asszonyok eddig már több mint négyszázezer korona értékű zöld­séget termeltek. Persze, azon a napon, amikor a kertészeti csoport tagjai a legjobban kiteltek magukért, ej förévl szövetkezetesekek más munkahelyeken Is megtalálhattuk, pl. a korai krumpli szedé­sénél. Tizenegy hektárról gyorsan fölszed­ték egyeoro8 ásógépükkel az új krumplit. S miközben ók a gép után jártak, Lengyel Anton, ill. Maglov Vaszll, a szövetkezet me­­cbanlz&tore Idegesen járt-kelt JavltómúhelyA- ben, hogy vajon az egysoros ásúgép hibátla­nul müködtk-e? Tizenöt asszony szedte föl az ásógáp után a krumplit. Gyorson megteltek a vödrök, a kosarak, az előkészített zsákok, a teher­autó, amely azon a napon háromszor futott be a felvásárló raktárba. A fórévi szövetkezet kertészeti csoportja igazán megérdemli a dicséretet. De azok mellett sem lehet elmenni szó nélkül, akik oly gyorsan végeztéik az újkrumpll betaka­rításával. Talán azért Is Igyekeznek annyira, mert a levegőben már jócskán benne van az aratásra váró mezők szaga. Aratás Idején pedig illetlen lenne a kapásnövényekkel fog­lalkozni. SLUKA JOZSBB

Next

/
Thumbnails
Contents