A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-06-17 / 24. szám
A ke let-csehországi ker Ulet, amely északon és keleten Lengyelországgal (azelőtt Németországgal), délen és délkeleten az észak- meg a délmorvaországi, nyugaton és délnyugaton pedig a közép- és észak-csehországi kerülettel határos, 11232 km2 terttleten terül el, lakosainak száma 1 218 415. Legnagyobb folyó! az Elba és az Orlice, nevezetes hegységei Krkonoáe meg az Orllcei hegyek. Székhelye Hradec Králové. ros az Elba folyó partján, az Orlice torkolatánál fekszik. Előnyős stratégiai fekvése miatt II. József leromboltatta a fél várost és a megmaradt közepét erőddé építette át. így aztán Hradec Králové fejlődése 130 éven át lehetetlenné volt téve és csupán az elvesztett osztrák-porosz háború után épült újjá, amikor a várfalakat ledöntötték. Mivel a város úgyszólván az összes telkeket birtokolta az első köztársaság éveiben, a Hradec Krélové-i városépítés páratlan is volt a maga nemében. A tanács pontosan megszabta az utcák, terek, középületek és a közlekedés elhelyezését, úgy hogy Hradec Králové a modern város prototípusa lett. Hradec Králové orvosi fakultása, Iskolai és kerületi intézményei mellett komoly ipari központ is. A város szélén terül el a Győzedelmes Február Gépipari Üzem, ahol cukorgyárak és szeszgyárak teljes berendezését gyártják, vannak itt továbbá vegyipari üzemek (Fotochema), hangszer- és bútorgyárak is, Hradec után nagyságban mindjárt Pardubice következik hatalmas vegyiparával és Tesla gyárával. A további városok közül még Trutnovot, Turnovot, LitomySlt és Vrchlabit meg Ryohnovot kell megemlíteni, melynek képtárában több híres cseh és németalföldi festő alkotása mellett meglelhetjük a magyar Id. Marko Károly három festményét is. Nem szabad elfeledkeznünk Náchodról sem, amely nemcsak ipari és kulturális központja a tájnak, hanem idegenforgalmi gócpont is. Hegyekbe és völgyekbe, valamint a cseh nép olyan zarándok helyeire lehet e városból kirándulni, mint Hronov, Ceská Skalice, és Ratlbofice. A náchodí Italie szálló előtt ültem be az autóbuszba, amely percek alatt eléri Bélovec fürdőcskét. Azután már Hronov következik, ez a Hron lovag által alapított nagy textil- és gépipari üzemekkel rendelkező ősrégi kisváros. És már egy bogárhátú kis ház, Alois Jirásek, a nagy cseh író szülőháza előtt állok. A házat múzeumnak rendezték be, amelyet évente tízezrek látogatnak meg. Szinte megható, hogy a cseh nép: az egyszerű földműves, a gyári munkás és diák, mennyire tiszteli a cseh kultúra haladó ha gyományait. Hronov jellegzetes cseh kisváros, ahol Jlrásek még láthatta halhatatlan regényei hőseinek mintaképét, a közeli falvakban pedig gyakran találkozhatott színdarabjai gazdag parasztjainak konok embertelenségével. És bizony nem is egy hronovi házikó házszáma árulkodik Jirásek egyikmásik novellájának és regényének valódi hőseiről I Amit nem mondanak el a nagy íróról az ódon épületek házszámai, sem pedig a múzeum, azt kiegészíti a hronovi Jirásek színház szép és modern épülete, ahol minden esztendőben, — az idén Immár harmincadszor rendezik meg hazánk legjobb műkedvelő színjátszóinak országos fesztiválját 1 Másnap reggel kerülővel indulok el a Nagyanyó völgyébe, hogy megcsodáljam Otto Gutfreund szobrát és Boisna Némcová asszony emlékeit keresem. Nővé Mésto nad Metujíban szálltam ki az autóbuszból, és agy pillanatra meghökkentem. A dél-cseh városok oly Jólismert négyszögletes főterén találtam magamat. Meglepetésemben teljesen elfeledkeztem arról a hatalmas transzparensről, amely a városba érkező idegent ■? következőképpen fogadja: „Üdvözöljük önt, a pontos órák városéban I“ És valóban, ebben a hepehupás svájcias fekvésű, ódon, de tiszta városkában Genf mag Schaffhausen nagy órásmestereivel kelnék versenyre az itteni hegyi lakók gyermekei, akik a helybeli Chroriotechnában az első csehszlovák karórákat gyártják. A gyárigazgató helyettese okosan és szerényen beszél az új gyárról. Mert ugyebár tizenhárom esztendő egy gyár életében még csak nem is gyermekkor. Hiszen az első komoly sorozat — mintegy hatezer darab — Prim karóra ezerkilencszázötvenhétben került ki a gyárból. Tavaly már kétszázezret dobtak piacra, egyelőre csak a hazaira, és ez a szám az idén körülbelül ötvenezerrel fog növekedni. És ezután elindulunk világhódító utunkra, mondja tréfásan az igazgatóhelyettes, de látom rajta, Hogy komolyan gondolja a dolgokat. Az első érdeklődők már Jelentkeztek is — Skandináviából I Ám nekem is indulnom kell, űz a zápor, és hív Ceská Skalice meg Ratlbofice. Bo2ena Némcovénak, a cseh irodalom nagy óriásának szülőfölde. Zuhogó esőben érek Ceská Skalicére, futólag nézem meg az öreg cseh iskolát, ahová a kis Barunka is járt, és fura érzelmekkel nézem a Hús téren felállított szobrot. Ez már nem a kis Bárunkét, hanem a cseh nép hős asszonyét, BoZena Némcovát ábrázolja, egy Mária szobrot illető oldaldíszekkel. Éppen az idén emlékeztünk meg az írónő halálának százéves évfordulójáról, akinek nagysága nem is az egyetlen megírt regényének, a Nagyanyónak (Babiökaj minőségében rejlik, hanem e bátor asszony kiállásában, nemzetébresztői ténykedésében van. Vagy ahogyan ezt Július Fuöik megírta: Némcová, az elemi iskola öt osztályával és kézimunka tanfolyamával a modern cseh próza megalapítója lett, és éppen a legvadabb germanizácló korszakában volt a modern cseh irodalmi nyelv első művelője és harcos pártfogója. Ezért ez a határtalan szeretet, tisztelet és megbecsülés személye és műve iránt, amely erősen idealizálva tükrözi visssza Barunka — Boéenka Ratiboficében leélt gyerekkorát. Zuhogó esőben vettem búcsút Nagyanyó völgyétől, felhőszakadás közepette tértem vissza Náchodba, majd onnan Hradec Královén keresztül Prágába, hogy folytassam hazánk felfedezését. És ahogyan kinézek a vonat ablakából, hatalmas iramban tűnnek a távolba falvak és városok, rétek és termőföldek, hegyek és völgyek a gyorsvonat kerekei dallamos ütemben zakatolják: Drága föld, szülőhazámnak földje... I B-a (Folytatása a Hét 28. számában jelenik meg.) A szerző és a CTK felvételei A kelet-csehországi kerület egyik iparvidéke