A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-06 / 18. szám
Vita az ifjúság neveléséről r 4 0 ií«a* Nemcsak ax iskola és a szülő nevel Véleményem szerint oktatási, nevelési, de főleg nevelési kérdést vitatunk. Márpedig a nevelés kérdése nemcsak a szülőt, ill. a pedagógust érinti. Tévedés lenne azt hinni, hogy a pajtás vagy a jő és rossz barát, az utca, a sportegyesületek, a tömegszervezetek, a vonaton és autóbuszon utazó polgárok nincsenek hatással serdüló fiataljainkra. Tudnunk kell, hogy « egész társadalom az élet minden pillanatában nevel. Néhány példát regadok Itt ki csupán a negatív hatásokból. 1. ) A gyermek el-el csavarog. Aztán odahaza előveszik, hogy te Ilyen meg olyan gazember. Nyomaték kedvéért néhány pofon Is elcsattan, és azt hisszük, hogy ezzel mindent elintéztünk. » 2. Megállapítjuk, hogy serdüló fiataljainkat nem érdekli semmi más, csak a selyemharisnya, a körömlakk, az ajakrúzs, • a csoda-frizura, a jampl-nadrég, egyszóval a divathóbort. De mit teszünk azért, hogy ez ne Így legyen? 3. Sokszor a pedagógus Is elkönyveli: ez a tanuló rendetlen, szófoga da tlan, betörhetetlen vad csikó, óra alatt folyton zavar stb. Az oíkot 111. az ok okozóját Itt sem keressük. A család a megoldást az Iskolától várja, az Iskola pedig a szülőket bírálja nemtörődömségükért. 4. A sportolás nagyon helyes és egészséges. De ne feledkezzünk meg arról, hogy a Jóból Is megárt a sok. Ugyanis a gyermekből jó futballista, asztali teniszező, úszó vagy atléta lesz, ugyanakkor tanulmányi előmenetelében visszamarad. 5. Fltaljaink gyakran össszejönnek a művelődési otthonokban. Eleinte beszélgetnek, pingpongoznak, táncolnak, Incselkednek, majd később bírókra Is kelnek — és az eredmény? Kitört ablak, levert fal, összetört szék és hasonló dolgok. Megállapítjuk, hogy a fiatalok rosszak, arra azonban elfelejtünk gondolni, hogy vajon az Idősebbek közül, népi szerveinkből, tömegszervezetelnk vezetőségéből jelen volt-e valaki, aki a ficánkoló csikók zaboláját idejében megragadta volna? 0. Tanuló Ifjúságunk együtt utazik a munkásokkal, a szövetkezet tagjaival. Mit lát és mit hall az úton. Kártyázás közben olyan szavak hangzanak el a felnőttek szájából, amelyeket nem bír el a nyomdafesték. Ha valaki közbeszól, figyelmeztet, a válaszokat sem bírja el a nyomdafesték. 7. X. községben áll a bál, Jullka még éjfélkor Is ropja a csárdást, miért Is ne ropná, hiszen már tizennégy éves. Az általános Iskola nyolcadik b. osztályába jár. A tizenöt éves kilencedikesekről már nem Is beszélek. És anyuka boldogan nézi, hogy leányát táncoltatják; a rendezőség Is örül a tanulók által befizetett beléptidíjnak. Ugye, nem kell megmagyaráznom, hogy ml Itt a hiba? Ilyen és hasonló példákat rengeteget felsorolhatnék. S amíg Ilyen esetekkel találkozunk, addig ez ifjúság nevelésében nem nagyon haladunk előre. Szeretünk általánosítani: „A mai fiatalok rosszak”. Valóban így van ez? Azt Is hallottam már nem egyszer: „Nem lehet a mai fiatalokkal bírni”. Ez igazán szomorú lenne ránk nézve, ha valóban Így lenne. De én ezt nem írom alá. A szobor olyan lesz, amilyenné a szobrász vésője formálja. Fiataljaink olyanok lesznek, amilyenekké mi neveljük. Nem utolsó sorban példamutatásunkkal. Helyes az egységes szellemben történő nevelés: a gyermek :ne hallja otthon az ellenkezőjét annak, amit az Iskolában tanul, de ne felejtsük el, hogy nemcsak ez Iskola és nemcsak az otthon neveli a fiatalokat, mint már cikkem bevezetőjében is említettem, hanem az egész társadalomi Szabó László, Losonc Biztosítani kell a technikai fejlődést Gyuri jellemével kapcsolatban a környezetről kell beszélnünk. Ugyanis a környezetét a család, a ház, az udvar, a szomszédok, az ismerősök, a napközi otthon és az Iskola alkotják; ezek együttes hatása következtében alakul) ki a gyermek jelleme, magatartása, a munkához és embertársaihoz való viszonya. Amint azt a vitaindító cikkből olvashattuk, Gyurinak nincs kedve a munkához, ez pedig Igán súlyos erkölcsi hiba. Ezért a hibáért elsősorban a szülőket terheli felelősség. Gyuri szülei nem jártak el helyesen, amikor visszatartották gyermeküket attól, amihez kedve volt. Itt a példaadásról kell szólni; a gyermek számára ugyanis ez a legközvetlenebb környezeti tényező. A serdülő fiatal lesi apja minden szavát, utánozza tetteit stb. A múlt paraszti kisgazdaságában a gyermek apja mellett, közvetlen munkakörnyezetben nőtt fel, és játékban is gyakran belevitte a paraszti imunka elemeit. Ma már a falusi élet képe teljesen megváltozott, és ez az ösztönös munkára nevelési mód ma már nem elégséges. A falusi ember már nem otthon végzi a munkáját, hanem a szövetkezetben. így a gyermek ritkábban látja apját a termelő munkában, és nem utánozhatja őt. Mi következik ebből? A szülőnek gondoskodnia kell a gyermek korénak megfelelő alkotó játékokról és a szükséges feltételekről. Emlékezzünk csak, Gyuri szülei harmadik szobát építenek. Valószínű, az is tele lesz szép bútorokkal, de a gyermek számára — akárcsak a többi szobába — Ide Is tilos lesz a belépés. A gyermek ott fog szorgoskodni valahol a konyha sarkában, a három szoba kirakatainak egyikében. Nem lenne célszerűbb játékszobát berendezni? Nem Gyurinak, hanem a Gyurikáknak. Egy ügyes szülőnek nem okózhat gondot, egy Ilyen szoba fúrófaragó szerszámmal, munkapaddal való felszerelése. Nem szabad sajnálni a pénzt a látszólag haszontalan játékokra, mert azok százszorosán megtérítik a beléjük fektetett pénzt. A helyzet az, hogy a mezőgazdasági termelés technikája egyre bonyolultabb, egyre több műszaki hozzáértést kíván. Ezt a körülményt figyelembe kell venni, és a gyermeknek már háromnégy éves korától biztosítani kell a technikai fejlődés lehetőségeit, kezdetben játék, később célszerű munka formájában. Az Iskola politechnikai nevelése Is ilyen célt szolgál, persze, nem elég eredményesen, ha otthon elmarad a munkára való nevelés. Makrai Miklósaié, Ipolyság Továbbra is várjuk a hozzászólásokat
