A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
jövő szüreti ünnepségeit is. Sz itt bemutatott műsorszámolt min3 tartalmi, mind színvonal szempontjából azt bizonyítják, hogy népi együtteseink vezetőinek szaktudása állandóan fokozódik. Tavalyi országos rendezvényeink határozott politikai célt követtek. Műsorunk egységes műsorlibrettó alapján volt felépítve és egy központi gondolatnak — pártunk 40 éves harcának — vissza tükrözését szolgálta. Az első ünnepséget Kosúton rendeztük, a kosúti sztrájk 35. évfordulóját egy újszerű — Laterna Magika megoldású — műsorral ünnepeltük. Három hatalmas vetítővászonra pergettük le film formájában a munkásosztály harcát. Ebben a műsorszámban énekkarok, tánccsoportok, szavalók és szólisták százainak magas művészi teljesítménye ragadta magával a nézőket. Mikor az előadás befejeződött, a több ezer főnyi közönség szinte megigézetten maradt a helyén, perceknek kellett eltelni, míg kitört a tapsorkán. Gombaszögön, a Csemadok országos dal- és táncünnepélyén a többi műsorszám közül az éjfélkor bemutatott szlnpompás, gazdag népi szokások ragadták legjobban magukkal a közönséget. Tavaly az országos dal- és táncünnepélyeken — 31 órán keresztül — 14 műsort adtunk. Ennek keretében 39 tánccsoport, 29 énekkar, 14 népi zenekar, és sok szólista, összesen mintegy háromezer szereplő lépett fel. A múlt évi műsorban is felléptek rendezvényeinken iskolai, illetve gyermekcsoportok. Ünnepségeinken szlovák, ukrán és cseh együttesek is szerepeltek. Az ilyen cserelátogatások segítik elő a szellemi javak kölcsönös kicserélését és azt eredményezik, hogy nemzeteink, valamint nemzetiségeink kulturális téren kölcsönösen gazdagítják egymást, és erősödnek a kultúrák internacionalista alapjai. Az országos rendezvényeken kívül 1959-ben 36 járási és körzeti Csemadoknapot, aratási és békeünnepséget rendeztünk, melyeken 290 csoport 5300 szereplőjének játékában 32 500 néző gyönyörködött. 1960- ban 27 körzeti és járási Csemadok-napon 270 csoport 5400 szereplője 35 400 néző előtt lépett fel. 1961- ben 29 ilyen rendezvényre került sor, melyeken közel 300 kultúrcsoport szerepelt. A nézők száma meghaladta a 35 ezret, a szereplőké pedig az ötezret. Központi Bizottságunk az aktívan szereplő énekkarokat, tánccsoportokat, zenekarokat és szólistákat elismerő oklevéllel tüntette ki._ Ez évben ismét rendezünk járási és körzeti ünnepségeket. Zsellzen kerületi dal- és táncünnepélyt rendezünk, Tavaly Gombaszögön több mint 15 ezer ember nézte végig műsorunkat. Azt szeretnénk, ha ebben az évben ez a szám megkétszereződne, ha a helyi szervezetek nemcsak a közeli járásokból, hanem az EFSZ-ekkel való megegyezés alapján még a nyugat-szlovákiai kerületből Is autobuszkirándulást szerveznének június harmincadikén és július elsején Gombaszőgre, ahol egyúttal megismerkednének hazánk egyik természeti kincsekben és történelmi hagyományokban leggazdagabb vidékével, Rozsnyóval és környékével. *■----Az országos dal- és táncünnepélyek mellett az énekkari mozgalom felvirágoztatása érdekében 1960 decemberében dalos találkozókat rendeztünk. A múlt évben megrendeztük az első országos ének- és népi zenekari fesztivált. Maga a fesztivál eredményes és szép volt. Hoszú évekig él majd az emberek emlékezetében az a nagyszerű és felemelő érzés, mely az összkórus fellépésekor a hallgatóságot és az énekeseket eltöltötte. Ezer énekes: gyerekek, serdülők, férfiak és nők ajkáról zengett az Internacionálé és Szijjártó Jenő: Béke dala. A fesztivál nagyon szép volt, de a várt eredményt mégsem hozta meg. Ha őszinték akarunk lenni, meg kell állapítanunk, hpgy felnőtt énekkarunk lényegé-. ben csak egy-kettő van, mégpedig a fennállásának 30. évfordulóját tavaly ünneplő I egerszegi, a két év múlva 100. esztendős rozsnvól, az újvári, párkányi, csákány-» ”Mzi és szimői énekkar. A .galántai, a nagymegyeri, a dunaszerdahelyi, a rimaszombati, a komáromi, nemesőcsai, somorjai és a többi énekkarok hol működnek, hol nem. Pedig a rimaszombati kórus nem is olyan régen, 1957-ben Prágában a kiváló cseh és szlovák énekkarok között is szép helyezést és díjat nyert. Ma már sajnos, csak a híre van meg. Az ének és a zene az esztétikai nevelés egyik fontos és szükséges_mŰ3tészeti formája. Mondjunk le e számunkra annyira fontos ,'és' szükséges művészeti ág műveléséről? Nem, elvtársak, ezt nem tehetjük, nem .18 1 lyet Ady várt írva: „Mikor fogunk már összefogni.” Ez az, amely Bartókot és Kodályt a szlovák, román, szerb népművészeti alkotások összegyűjtésére késztette. Ez az, melyről időn és koron át vall Hviezdoslav, Jilemnicky, Neumann és Jiíí Wolker. Ez az, ami eggyé tette Lomonoszovot és Einsteint, Pasteurt és Semmelweist, Munkácsyt és Repint, Lisztet és Smetanát. Ez az, amelyben egyek a világ valamennyi géniuszai, tudósai, művészei és írói. Ezért tartja a mi szervezetünk, a Csemadok is a népművelési munka elsőrendű feladatának és kötelességének a kommunista szellemben, a proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság szellemében történő nevelőmunkát, kulturális értékeink kicserélődését, az új tartalomban megnyilvánuló közeledést. Az élet vérkeringésébe való bekapcsolódás, a fejlődő új szolgálata kultúránk felvirágozásának, az Izoláció, az elhalásra ítélt konzerválása pedig kultúránk hanyatlásának az útja. Az elmondottakból kiindulva a népművelési, agitációs és propagációs munka vonalén az eszmei hatékonyság emelését, tagságunk és dolgozóink politikai és általános műveltségének fokozását látjuk elsőrendű feladatnak. A kommunista nevelésének és az egyén sokoldalú fejlődésének alapja az alkotó munka. Népnevelési munkánk céljául a munka termelékenységének fokozását, az emberek egymáshoz való viszonyának jobbá, az emberek életének örömtelibbé tételét kell kitűznünk. Ezt akkor érjük el, ha a népművelési munkát mindig összekapcsoljuk a helyi termelési feladatok biztosításával. A Csemadok-tagok legyenek kezdeményezői a haladó munkamódszerek bevezetésének, váljanak tagjaivá a szocialista munkabrigádoknak, kezdeményezzék az EFSZ-ekben a komplex gépe-: sített brigádok megalakítását. Megteszünk-e mindent? Elsőrendű feladattá vált a tanulás lehető legszélesebb körű népszerűsítése. Fejtsenek ki a Csemadok szervezetek olyan agitációs munkát, hogy minden tagunk, de főképpen gyermekeink használják ki az adott lehetőségeket: tanuljanak, hogy az épülő gyárak és fejlődő szövetkezetek elsőrendű szakmunkásai, mesterei, mérnökei lehessenek és így a csehszlovákiai magyar dolgozók fokozottabb mértékben kapcsolódhassanak be az állami szervek és gazdasági egységek irányításába. Munkánk csak akkor lehet eredményes, ha az aktivisták széles hálózatára támaszkodunk. Ezért következetesen javítani kell a központi és járási népművelési szakbizottságok és aktivista csoportok munkáját. Lehetőségeink vannak. A kérdés, amelyre mai közgyűlésünk és a közgyűlés vitájának is feleletet kell adnia: Élünk-e adott lehetőségeinkkel! Él-e vele a nyitrai járás, ahol oly kevés az előadás, a rimaszombati, ahol nincs egy szakkör, vagy egy nyelvtanfolyam, a dunaszerdahelyi, ahol több mint ezerrel csökkent a Csemadok-tagok száma, a losonci, ahová alig jár az Irodalmi Szemle, él-e Bátorkeszí, Rimaszombat, Pered, Muzsla, Köbölkút és a többi község, ahol csak rongyosra olvasott pár magyar könyv van a népkönyvtárban; az őgyallai, vagy a párkányi, ahol több mint egy évig semmit sem csinált a Csemadok, Csenyke, ahonnan senki nem jár egyetemre és a többi falvak és városok, ahol niúcs mezőgazdasági esti iskola, sohasem volt még irodalmi est és a művelődési otthon helyett a kocsma van tele. Feltehetjük a kérdést: nem él-e vissza a lehetőségekkel az a járás, ahonnan eladják a mezőgazdasági gépeket, az a falu, ahol mélyen az országos átlag alatt termel a szövetkezet, az az üzem, mely nem teljesíti a tervét? Az adott jogokkal és lehetőségekkel élni kell tudni 1 örömteli munka, örömteli élet A népművelési munka eredményeinek és távlati tervének áttekintése után nézzük meg a kulturális tömegmozgalmi munkában elért eredményeinket és az előttünk álló feladatokat. VII. országos közgyűlésünk a kulturális tömegmozgalmi munkában további szakcsoportok alakítását, az énekkari mozgalom fellendítését s a színjátszócsoportok műsorválasztásának megjavítását adta feladatul. Jelenleg 507 helyi szervezetünk és 658 kultúrcsoportunk van. 15
