A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-08 / 14. szám
'S ܧ r'-i, 0r/ez//s//ss£6’//e'Ä/e/e = / Él ü*ls , r • fi® it fi Rk ÄBS’v |M| 9N m :m v Munka és művelődés Bármilyen jól dolgozik egy szocialista munkabrigád, nem teljesíti kötelességét, ha tagjai megfeledkeznek a tanulásról, az állandó művelődésről, ha nem vesznek részt környezetük kulturális életében. Pedig előfordul, hogy egy-egy brigád következetesen teljesíti mindazokat a felajánlásokat, amelyeket a termelési mutatók megjavítására vállalt, a művelődés terén azonban lemarad. Az ilyen brigádok „A szocialista módon dolgozni és élni” elvnek tulajdonképpen csak az egyik részét teljesítik. Hiszen a szocialista brigádmozgalomnak az a hivatása, hogy új típusú, egymást önzetlenül segítő, szocialista módon élő és dolgozó embereket neveljen. Hogyan nevelhetők azonban új típusú, széles látókörű művelt emberek ott, ahol a művelődést a kulturális életet másodrendű kérdésnek tekintik és elhanyagolják? Ha a brigád tagjai megfeledkeznek a művelődésről, nagyon fontos teendőt mulasztanak el, bármilyenek is a kifogások. Mert kifogás, mellyel helyenként a művelődés elhanyagolását „magyarázzák”, sokféle van. Az érsekújvári Elektrosvitben például a kulturális élet háttérbe szorulását annak tulajdonítják, hogy a dolgozók vidékiek és a munka után hazasietnek. Hasonló magyarázatot hallottunk a tolmácsi Kirov Özemben. Itt is szépszámú szocialista munkabrigád dolgozik, csak épp a munka utáni művelődéssel van baj. , Az említett ok, ha fékezi is a szórakozási és művelődési lehetőséget, nem gátolja meg teljesen, hogy a brigádok tagjai időnként közösen menjenek kulturális rendezvényekre, részt vegyenek iskoláztatásokon, a látottakat és hallottakat közösen megtárgyalják, megvitassák. Véleményünk szerint csupán nagyobb kezdeményezésre, jobb időbeosztásra és a népművelők körültekintőbb munkájára lenne szükség. Annak érdekében, hogy a szocialista brigádok a kulturális életre vonatkozó vállalásaikat is teljesítsék, szervezetileg a szakszervezet üzemi tanácsának kulturális bizottsága teheti a legtöbbet. Elsősorban e bizottságnak áll módjában megteremteni a brigádok művelődési lehetőségeinek nagy részét: a közös mozi, színház, és kiállítás látogatásának megszervezését, a könyvtárhálózat kiépítését, az üzemben folyó kulturális élet irányítását, a brigádtagok beszervezését a különféle kulturális együttesekbe stb., stb. Ez így js van többek között a komáromi hajógyárban, ahol a szocialista munkabrigádok munkájuk mellett a művelődéssel is messzemenően törődnek. Az üzemben dolgozó brigádok részt vesznek a kulturális életben, esti iskolákon tanulnak, közösen járnak a különféle bemutatókra és rendezvényekre. Sok helyen, mivel a szakszervezet ? üzemi tanácsának kulturális bizottsá- L ga az egész üzem kulturális életét fc irányítja, rendszeres és közvetlen segítséget nem nyújthat minden brigádnak. Ebben az esetben felbecsülhetetlen jelentősége van, ha a brigád olyan segítőtársat kap, aki egyénenként is alaposan megismeri a tagoikat, és rendszeresen segíti művelődésüket. Ezt a segítő, patronáló mozgalmat kellene a kulturális bizottságoknak mindenütt megszervezniük, ott is, ahol a dolgozók vidékiek és munka után haza sietnek. Részben az üzem értelmiségi dolgozói, részben az üzemmel kapcsolatban álló pedagógusok és más kulturális dolgozók jöhetnek elsősorban számításba. Gyakori, hogy a brigádok tagjai szakmai továbbképzésüket helyezik előtérbe. Arra törekszenek, hogy alaposan megismerjék foglalkozásuk minden csínját-bínját. A patrónus, legyen az pedagógus, könyvtáros, mérnök, vagy műszaki vezető — ezeknek is nagyon sokat segíthet. Az előbbiek a megfelelő szakirodalommal, az utóbbiak egy-egy gyártási folyamat bevezetésével. Sokszor a brigádok tagjai a kulturális életre vonatkozó felajánlásukban az önművelésnek legkézenfekvőbb módját — az olvasást választják. A patronáló ebben az esetben az olvasnivaló megválasztásában nyújthat nagy segítséget. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a tanulmányi kirándulások és a városnéző séták egy-egy brigád számára a gazdag ismeretszerzésen túl nagyon kellemes szórakozást is jelenthetnek. Több helyen azt tapasztaltuk, hogy azok a szocialista brigádok is, melyeknek tagjai rendszeresen járnak moziba, színházba, sokszor- ötletszerűen választják ki a megnézésre szánt darabokat. Pedig mennyivel jobb lenne, ha az üzem hozzáértő kulturális felelőse, vagy az illető brigád patrónusa hívna fel a figyelmet a brigádtagokat érdeklő, életükkel, munkájukkal kapcsolatos színvonalas előadásokra. Számos brigádban e művelődési formák már meghonosodtak. Most arra kell törekedni, hogy a munkát és a művelődést egymás kiegészítőjének tekintve, a művelődés és a kulturális élet követelményeinek azok a brigádok is eleget tegyenek, amelyek ezt eddig elhanyagolták. BALÁZS BÉLA FRANS MASEREEL: Világűr SÁNDOR KÁROLY JJ/lcsitult kedvemnek friss hajtása támad, éltető fényén az új tavasz napjának. Begubózott búmat szél hátára vetve, küldöm, hogy a tenger messzeség temesse. Gondjaim rőzséjét vígság tüze falja s öleljen a legszebb asszony puha karjai Száguldjon a vérem s forró lüktetése vigyen száz mámoros csókba-szédült éjbe. Ht L uszonnégy évemnek tüzes paripáját lehiggadt perceim habár zabolázzák: repülni szeretnék, tettek láza éget, kiváncsi szemeim holnapokba néznek, mai szép álmaink megvalósult képét előre meglátni, csodálni szeretnék. T avaszi örömök, tettek vágya éltet, tiszta ragyogása Zsuzskám két szemének. Mord szótlanságomat elűzi új ének: himnusz, hogy szeretlek, hiszek benned, Élet! 9
