A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-08 / 14. szám

'S ܧ r'-i, 0r/ez//s//ss£6’//e'Ä/e/e = / Él ü*ls , r • fi® it fi Rk ÄBS’v |M| 9N m :m v Munka és művelődés Bármilyen jól dolgozik egy szocia­lista munkabrigád, nem teljesíti kö­telességét, ha tagjai megfeledkeznek a tanulásról, az állandó művelődés­ről, ha nem vesznek részt környeze­tük kulturális életében. Pedig előfor­dul, hogy egy-egy brigád követke­zetesen teljesíti mindazokat a fel­ajánlásokat, amelyeket a termelési mutatók megjavítására vállalt, a mű­velődés terén azonban lemarad. Az ilyen brigádok „A szocialista módon dolgozni és élni” elvnek tulajdon­képpen csak az egyik részét teljesí­tik. Hiszen a szocialista brigádmoz­galomnak az a hivatása, hogy új tí­pusú, egymást önzetlenül segítő, szocialista módon élő és dolgozó em­bereket neveljen. Hogyan nevelhetők azonban új típusú, széles látókörű művelt emberek ott, ahol a művelő­dést a kulturális életet másodrendű kérdésnek tekintik és elhanyagolják? Ha a brigád tagjai megfeledkeznek a művelődésről, nagyon fontos teen­dőt mulasztanak el, bármilyenek is a kifogások. Mert kifogás, mellyel helyenként a művelődés elhanyagolá­sát „magyarázzák”, sokféle van. Az érsekújvári Elektrosvitben például a kulturális élet háttérbe szorulását annak tulajdonítják, hogy a dolgo­zók vidékiek és a munka után haza­sietnek. Hasonló magyarázatot hallottunk a tolmácsi Kirov Özemben. Itt is szép­számú szocialista munkabrigád dol­gozik, csak épp a munka utáni mű­velődéssel van baj. , Az említett ok, ha fékezi is a szó­rakozási és művelődési lehetőséget, nem gátolja meg teljesen, hogy a bri­gádok tagjai időnként közösen men­jenek kulturális rendezvényekre, részt vegyenek iskoláztatásokon, a látottakat és hallottakat közösen megtárgyalják, megvitassák. Véleményünk szerint csupán na­gyobb kezdeményezésre, jobb időbe­osztásra és a népművelők körülte­kintőbb munkájára lenne szükség. Annak érdekében, hogy a szocialis­ta brigádok a kulturális életre vonat­kozó vállalásaikat is teljesítsék, szervezetileg a szakszervezet üzemi tanácsának kulturális bizottsága te­heti a legtöbbet. Elsősorban e bizott­ságnak áll módjában megteremteni a brigádok művelődési lehetőségeinek nagy részét: a közös mozi, színház, és kiállítás látogatásának megszerve­zését, a könyvtárhálózat kiépítését, az üzemben folyó kulturális élet irá­nyítását, a brigádtagok beszervezését a különféle kulturális együttesekbe stb., stb. Ez így js van többek között a ko­máromi hajógyárban, ahol a szocia­lista munkabrigádok munkájuk mel­lett a művelődéssel is messzemenően törődnek. Az üzemben dolgozó brigá­dok részt vesznek a kulturális élet­ben, esti iskolákon tanulnak, közösen járnak a különféle bemutatókra és rendezvényekre. Sok helyen, mivel a szakszervezet ? üzemi tanácsának kulturális bizottsá- L ga az egész üzem kulturális életét fc irányítja, rendszeres és közvetlen se­gítséget nem nyújthat minden brigád­nak. Ebben az esetben felbecsülhe­tetlen jelentősége van, ha a brigád olyan segítőtársat kap, aki egyénen­ként is alaposan megismeri a tago­­ikat, és rendszeresen segíti műve­lődésüket. Ezt a segítő, patronáló mozgalmat kellene a kulturális bizottságoknak mindenütt megszervezniük, ott is, ahol a dolgozók vidékiek és munka után haza sietnek. Részben az üzem értelmiségi dolgozói, részben az üzemmel kapcsolatban álló pedagó­gusok és más kulturális dolgozók jö­hetnek elsősorban számításba. Gyakori, hogy a brigádok tagjai szakmai továbbképzésüket helyezik előtérbe. Arra törekszenek, hogy ala­posan megismerjék foglalkozásuk minden csínját-bínját. A patrónus, le­gyen az pedagógus, könyvtáros, mér­nök, vagy műszaki vezető — ezek­nek is nagyon sokat segíthet. Az előbbiek a megfelelő szakirodalom­mal, az utóbbiak egy-egy gyártási fo­lyamat bevezetésével. Sokszor a brigádok tagjai a kultu­rális életre vonatkozó felajánlásuk­ban az önművelésnek legkézenfekvőbb módját — az olvasást választják. A patronáló ebben az esetben az olvas­nivaló megválasztásában nyújthat nagy segítséget. Nem szabad arról sem megfeled­kezni, hogy a tanulmányi kirándu­lások és a városnéző séták egy-egy brigád számára a gazdag ismeretszer­zésen túl nagyon kellemes szórako­zást is jelenthetnek. Több helyen azt tapasztaltuk, hogy azok a szocialista brigádok is, me­lyeknek tagjai rendszeresen járnak moziba, színházba, sokszor- ötletsze­rűen választják ki a megnézésre szánt darabokat. Pedig mennyivel jobb lenne, ha az üzem hozzáértő kul­turális felelőse, vagy az illető brigád patrónusa hívna fel a figyelmet a brigádtagokat érdeklő, életükkel, munkájukkal kapcsolatos színvonalas előadásokra. Számos brigádban e művelődési for­mák már meghonosodtak. Most arra kell törekedni, hogy a munkát és a művelődést egymás kiegészítőjének tekintve, a művelődés és a kulturális élet követelményeinek azok a brigá­dok is eleget tegyenek, amelyek ezt eddig elhanyagolták. BALÁZS BÉLA FRANS MASEREEL: Világűr SÁNDOR KÁROLY JJ/lcsitult kedvemnek friss hajtása támad, éltető fényén az új tavasz napjának. Begubózott búmat szél hátára vetve, küldöm, hogy a tenger messzeség temesse. Gondjaim rőzséjét vígság tüze falja s öleljen a legszebb asszony puha karjai Száguldjon a vérem s forró lüktetése vigyen száz mámoros csókba-szédült éjbe. Ht L uszonnégy évemnek tüzes paripáját lehiggadt perceim habár zabolázzák: repülni szeretnék, tettek láza éget, kiváncsi szemeim holnapokba néznek, mai szép álmaink megvalósult képét előre meglátni, csodálni szeretnék. T avaszi örömök, tettek vágya éltet, tiszta ragyogása Zsuzskám két szemének. Mord szótlanságomat elűzi új ének: himnusz, hogy szeretlek, hiszek benned, Élet! 9

Next

/
Thumbnails
Contents