A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-08 / 14. szám
mum Izland az Atlanti-óceánban Európától 1000, Grönlandtól 400 kilométer távolságra fekszik. Területe mintegy 103 000 km2, eok rajta a működé gejzír. A sziget belsejének tekintélyes részét Jégmezők foglalják el. Lakható területe alig 43 000 négyzetkilométer, lakossága mindössze ISO 000, főleg herlnghalászatból élnek. Termesztenek zöldségféléket és virágot is, mégpedig gejzírrel fűtött melegházakban. Juhtenyésztése elég Jelentős. Körülbelül ez volt minden, amit Izland - ról tudtam, amikor elindultam a szigetországba. Ismereteimet azonban massza túlszárnyalta a valóság. Amint repülógápünk északnak haladt s közeledett az éjfél, nemhogy sötétedett volna, egyre tűzőbb nap szikrázott be az ablakokon. Idegenszerű északsarki fény világított, amit Izland nyári éjszakái tüzének neveznek. A világosságban a felhőtlen ég alatt kirajzolódott a IJordcsipkézte sziget partszegélye, könyörtelenül kopár vidéke, félelmetesen óriási, borongó« színű, vulkánikus tölcsérei. Az első éjszakát Jórészt ébren töltöttem Roykjavikban. Lehetetlen volt aludni az ablakon bevilágító sarki fénytói a a folyósón zajló Júvés- menéstói. Csak másnap tudtam meg, hogy az izlandiak áltáléiban Jóval éjfél után térnek nyugovóra s ezért találtam másnap raggal kilenc óra előtt Jóformán üresen az utcát. A főváros Reykjavik ottjártamkor, 1901 nyarán ünnepelte fővárosi rangra emelésének 170. évfordulóját. Ez alkalomból a városi bizottság kiállítási parkot rendezett lm, ahol a főváros története, fejlődése tárul a látogató elé. Az egyik terem közepén óriási makett mutatja a fővároa múltját Reykjaviknek sokáig csak 300 lakosa volt, okik egyazerű lábúi épült, sárral bevont házakban laktak. Egy másik teremben már a megnövekedett város bontakozik ki. Eltűntek a faházak. Helyükbe egy-fcét emeletes, tornyos, csücsfvű házak emelkedtek, de mér ezeknek Is tervbevették a lebontását. Az új, e Jövő Reykjavik képe egészen más. Előregyártott betonelemekből építenek őrlési toronyházakat, korszerű, komfortos lakásokkal. Néhány Ilyenbe már be te költöztek a tengerparton. Csupán ez a baj, hogy a gyorsan szaporodó lakosság, mely ma 73 ezer főre tehető, nehezen tudja megfizetni az új házak bérét, amely a dolgozók fizetésének sokszor több mint a felit teszi ki. A kiállítás egyik nevezetessége a főtéren büszkélkedő első viking hajó, melyen gyerekek Játszadoztak. Ez a hej 6 hozta az első norvégokat Izland kopár szigetére. A hajó oldalán levő felirat szerint tulajdonképpen az első norvég vikinget, Flekkl Viigerdarssont, a vihar sodorta Izland partjaihoz. S mivel azon e tavaszon Jégtáblák sodródtak a porthoz, ezért nevezte el a szigetet „Jégszlget“nek. De ez már rágen volt. Ma a város polgármestere, Gelr HaUgrimaaon egy sajtókonferencián Így nyilatkozott a főváros 4—5 éves térváréi: — Szép várossá akarjuk formálni Reykjaviks ás boldoggá akarjuk tenni lakőlt. Tervbe vettük, hogy valamennyi lakóházba bevezetjük a gejzírek meleg vizét, ezzel fülünk, s Így a fűtés 40 százalékkal olcsóbb lesz a mostani olajfűtésűéi. Ezt követi majd az ü) lakónegyedek utcáinak kikövezése, rendezése. A Törvények Völgye Thingvellirben ven ez a hely, csupán 50 kilométerre a fővárostól. Autóval kényelmesen és gyorsan elérhető. Kedvelt kirándulóhelye ez a sziget lakóinak és a messzi országokból érkező turistáknak Itt alakult 930-ban a világ legrégibb parlamentje: az Althing, amely ezóta Is az ország törvényhozó szerve. S mivel e helyről hirdették ki a szabadságot biztosító alkotmányt, ezért gyakran felkeresik a hagyománytisztelő izlandiak. A Nemzeti Parkban sziklák és lávamezők világa fogadott. Az egész vidék mély, több kilométer hosszú, 20—30 méter széles lévaszakadékokból áll. Meredek felei néhol a 100 métert Is elérik. A hagyományokhoz hú maradandó, két napot töltöttem itt — szokás szerint sátorban, e Thingvalotn-tÖ partján. Hajnalban énekes hattyúk hangjára ébredtem. Csodálatosan szép látvány fogadott. Érdekes sziklaalakulatok s e párafelhők fölött ragyogó azúrkék ág. Csak a hideget nehóz megszokni: még Júliusban sem emelkedik 5 Celsius fok fölé a hőmérő hlgenyszála. GULYAS ANITA A Nemzeti Múzeum (balról) és a Nemzeti Színház Reykjavlkban ^ Reykjavik főutcája Thlngvellir — Itt alakult meg Európa első parlamentje
