A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-08 / 14. szám
A három laoszi herceg; Boun Oum, Souvanna Phouma és Souphanouvong Washington Mainak a betek, búnapok, ax Egyesült Államok vezető politikami egymúi után „taxinak bitet a semleges Laosz mellett” a közben a lázadó klikket támogatják fegyverekkel, lőszerrel, pénzzel éa a semleges kormány megalakításának szobotálására ösztönzik Okot. A Bonn Onm-Nosavan-klikk csakis ax USA támogatásával képes fenntartani araimét Laosz területének egyhermadán. Az ország nagy része a hazafias erők kezében van. A lázadók ugyan megkísérlik visszaszerezni az egyes területeket, a hazafias erük azonban sikeresen visszaverik támadásaikat. A lázadók ügy képzelik, hogy ez a mariatok által íelfegyverzett, kiképzett, tübb tízezer füt számláié hadsereggel többre mennének, mint a koallclés kormány megalakításával. A becsvágyé Bonn Onm azonban nagyon téved. Még a reakciós nyugati sajté la elismeri, hogy amerikai, thaiföldi ás a csankajseki bandák által nyújtott katonai támogatásáéi sem lehet a hazafias erőket és a kormánycsapatokat leverni. Nem véletlenül egyezett bele Washington Is a semleges kormány magit lak liánéba. Felvetődik a kérdés, miért nem alakítják hát meg a genfi egyezmények szellemében a három politikai csoport tagjelbú! la Souvaana Phouma képviselte semleges Irányzat, a baloldalt hazafias front és az amerikaik által támogatott lázadók képviselőiből) a koalíciós kormányt? A válasz nagyon egyszerű. Elsősorban asárt, mart az USA szennyes, kétszínű politikát fiz Délke let-Ázsiában. Miközben Kennedy elnök zajtéértekezletén sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy védőnőé, Bonn Onm nőm egyezik belő a Sonvanna Phouma vasalta koallclés kormány megalakításéba, az elnök személyes megbízottja „meggyőzé” étén járt Vlentianéban. Azt azonban, hogy miről győzte mag a Washington által kitartott klikket, titokban tartják. S közben az Egyesült Államok tovább folytatja a kátsslnfi Játékot. Az amerikai tiszták nemetek tanácsadókként tevékenykednek a felkelők hadseregében, bánom közvetlenül Irányítják a felszabadított térülőtök elleni támadásokat. A katonai segítséget pedig nem közvetlenül Laos znak kétszínű politikája Laoszban lutattját, hanem a thaiföldi bábkormánynak, amely további zsoldosok küld Laosxha és az amerikai fegyvereket la átszállítja. Sonvanna Phouma miniszterelnök éjre felszólította Bonn Onmot és Souphanouvongot, hogy mielőbb találkozzanak és végre alakítsák meg ax Ideiglenes koallclés kormányt. A lázadók azonban tovább halogatják a megegyezést, azt remélik, hogy kihasználhatják a hazafias erők megegyezési törekvéseit és a legfontosabb tárcákat maguknak kaparinthatják meg as ideiglenes kormányban, és amit nem sikerfiit elérni fegyverekkel, azt majd valóra váltják a kormányban. Az Ilyesféle cselszövések azonban már eleve kudarcra vannak ítélve. A legendáshírű Kong La tábornok jelenleg a nemzeti katonai tanács elnöke, akt évekkel azelőtt ejtérnyéselvel fellázadt az Imperialista bérenc kormány ellen, éberségre hívta fal az ország népét és a hazafias erőket. Arra figyelmeztetett, hogy akik nem akarnak megegyezni, akik ellenzik a békés rendezést, azok agresszióra spekulálnak és azért figyelemmel kall követni minden lépésüket. A hazafias erők elég erősek ahhoz, hogy megvédelmezzék a felszabadított területeket fis rendre utasítsák ax elvakult támadókat. Laosxbaa csakis akkor rendeződik a helyzet, ha az Egyesült Államok felhagy kétszínű politikájával ás nemcsak szavakkal, hanem tettekkel Is támogetni fogja Laosz semlegességét. —SZÁZ egyre erősödő laoszi hazafias erők állandóan fokozzék harci felkészaitségükef, mivel a lázadó klikk újra meg újra megtámadja a felszabadított területeket Alfredo Stroesner Az amerikai kontinens déli részét egyes lapuk a „diktátorok paradicsomának” nevezik. K paradicsomból ugyan a népharag már nem egy diktátort kiűzött, de még mindig van három olyan ország, almi a lakosuk diktátorok uralma alatt élnek. K három ország: Paraguay, Guatemala és Nicaragua. Az említett országok teljhatalmú kiskirályai, az USA legmesszebbmenő támogatását élvezve, fosztogatják alattvalóikat. Nines szükség különösebb külpolitikai jártasságra, hogy megállapíthassuk: A diktatórikus rézsűnek támogatják a legkövetkezetesebben az Egyesült Államokat a népek függetlensége elleni harcában. így például a Kuba elleni összeesküvésben. Mai panu|>tikiimunkban az egyik legvéresebb latinamerikai diktátort, Alfred» Stroesnert mutaljuk be. Paraguay diktátora, Alfredo Stroesner 1913-ban szüle tett. Mint azt neve is elárulja, német származású. Bár ó maga már Paraguayba« látta meg a napvilágot, elődei nem sokkal előbb Vilmos császár birodalmából vándoroltak ki, hogy Dél Amerikában próbáljanak szerencsét. A kcnyérgondokkal küszködő szülők nem is sejtették, milyen nagy „karriert” fut be majd fiuk, Alfrede az új hazában. A munkától mindig húzódó, nagyzási hóbortban szenvedő Alfredo már tizenhat éves korában belépett a hadseregbe. Az 1929 és 1935 közötti paraguay - bolíviai helyi háború nagyszerű „feltételeket” teremtett a Stroesneriiez hasonló jellemtelcn alakok ranglétrán való emelkedéshez. Alfredo megmutatta, bogy jól tod a zavarosban halászni, mert céljai eléréséhez a legmegfelelőbb eszköznek a hadsereget találta. 1949-ben kinevezték tábornoknak, és nem sokkal később n lett a paraguayi hadsereg fő|)arancsnnka. 1954-ben, mintán már elég erősnek érezte magát, fegyveres puncsai megbuktatta Claves elnök kormányát, és még ugyanazon év júliusában saját magát választatta elnöknek. Mondanunk sem kell, hogy „gondoskodott” arról is, bogy a választási kampányban ellenjelölt ne merjen fellépni. Stroesner nem egész nyolc éves ténykedésének mérlege oly szörnyű, hogy uralmát — a dél-amerikai viszonyok ismerői szerint — csupán Batista volt kubai diktátor véres rezsiinjéhez lehet hasonlítani. A Vision című argentin folyóirat megállapítja, hogy nehéz lenne még csak hozzávetőlegesen is megállapítani, a börtönökben és koncentrációs táborokban sínylődő jtnlitikai foglyuk számát. A politikai foglyok kínzásában nemcsak az európai fasiszták háború alatt ismert módszereit használják fel. de sajátos „hazai” eszközöket is alkalmaznak. A Stroesner -pribékek a foglyokat zsákokba kötve dobják ki egy magasan szálló repülőgépből. Így akármilyen furcsán is hangzik, mégis elképzelhető, hogy az ország lakosságé nak egyharmada — mintegy lilll) ezer ember — ma emigrációban él A Stroesner-rezsim számlájára Írható, hogy Paraguayban ezer csecsemő közül 257 nem éri meg az egyéves kort, és a felnőtt lakosság Ilii százaléka írástudatlan. Ám a féktelen terror ellenére is növekszik a demokratikus erők ellenállása, mely az utóbbi időben erősödő partizán tevékenységben nyilvánul meg. s. c;y
