A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-01 / 13. szám

Ax embereken múlik Amikor beléptünk ax Istállóba, Dó­sa Antal, ax ekecsi EFSZ egyik leg­jobb dolgozója éppen a klsborjúkat etette. Műanyagból készült edények­ben tette eléjük a tejet, mire azok felriadtak, kinyújtották nyakakat, állásaikból és habzsolták a friss, Il­latos tejet. Érdemes jobban körülnéz­ni ebben borjúistállóban. , Pázmány Péter agronómns és Ha­lász Péter az ellendrzóblzottság sl­­nflke, egy szót sem szóltak hozzám, pedig az elóbb még vidáman beszél­gettek. Nézzen kürül is gyózódjün meg az ekecsi szövetkezet ered­ményeiről mindenki maga — gondol­ják — és kfivetkexetessen a tagok gon­dos munkájára, ha éppenséggel egy kicsit ért az állattenyésztéshez. A tavalyi aszályos év után ritkán lát az ember ilyen szép borjúkat a szö­vetkezeteikben, mint amilyenek Itt vannak. Elevenek, tiszták, egészsége­sek. Egyetlen gflsnSkóros, vagy más betegségben szenvedd állat sincs kdxtük. A hófehérre meszelt Istálló levegés, napos. Hulladéknak, szemét­nek, az etetéedényekben takarmány­­maradéknak nyoma sincs. A néhány­­napos borjak még ketrecekben van­nak, a nagyobbak állásokban. Állásról állásra folytatódik az etetés, Dúsa Antal fürgén hordja nekik a tejet, mert bizony már virjók az ebédet. Naponta éltalébam hetvenöt dkg súlygyarapodást érnek el egy borjú­nál, és az bizony kimagasló ered­mény. , — Rend és tisztaság nélkül nem le lehetne elérni ilyen magas sólygya­­rapodéstl — világosit fel Dúsa An­tal éa Pázmány Péter. Az állattenyésztésben Igen sok függ ,ax etetdk munkájától. Hiába a jé ta­karmány, a rendes istálló és min­den feltétel, ha valamit nem jól csinálnak. Az ekecsi szövetkezet egyik erőssége a szarmasmarhate­­nyésztés, a ez nem utoleó sorban an­nak kOsxOnhatO, hogy a borjúneve­lés Jó alapokon van. , — Én — kezdi Dnia Antal — úgy bánok ezekkel a borjakkal, mint a gyerekekkel. Sohasem nézem a fej­táblákat, hány hetesek, vagy hány naposak, van-e valami hiba bennük. Névről, színről ismerem mind a száz­húszat. Ha meglátnak, azonnal fel­figyelnek, érdekli Okét, ml van a kezemben. Ha a tejes edényt viszem, már ki01 tik a nyelvüket, tejet vár­nak. A legkisebb szalmaszált sem tű­röm rajtuk. Lelkiismeretes munkát itt sl som lehet képzelni hozzáértés nélkül. A borjúgondoxónak ismernie kell az állat anatómiáját, élettanát, éa tisztában kall lennie a különböző takarmányok tápértókóvel. — Itt csak maga eteti a borjakat? — Nem, ketten vagyunk és száz­húsz borját nevelünk. A mnnkatár. a am |6 munkás. Régen együtt dol­gozunk, és remélem még sokáig együtt dolgozhatunk. Az ekecsi szövetkezetnek a két etető egymillió korona hasznot biz­tosit. Hacsak egy kis Időre Is elha­nyagolnák a munkájukat, leromlik a tehénállomány és milliókkal káro­sodna a közös gazdaság. De sa még nem fordult elő. Olyan jó tehénállo­mányt nevelnek, hogy a dnnaxzar­­dabelyi járásban — napi kilenc és fél liter fejéri átlaggal — első he­lyen állnak a tejbeadásban. BAG ÓTA ISTVÁN ___ Gépek a mezőn ebruár 23-án, egy nappal a szövetkezet évzáró közgyűlése előtt, mikor a főid fegya kicsit felengedett, a esteséi szövetkezet tagjai elhatározták: nem várnak tovább, megkezdik a tavaszi árpa vetését. Szép idő volt, mintha a nap is annak örült volna, hogy a komáromi járásban a csicsóiak vetik el elsőként a ta­vaszi árpát. Keményen dolgoztak ezen a na­pon, de munkájuknak meg is volt a látszata: 14 hektáron került földbe az árpa, s mikor — vetik i tavaszi árpát. március közepén ott jártunk, már a 91. hektár­nál tartottak. A esteséi szövetkezet jél dolgozik, a leg­jobb úton halad a siker felé. A répa alá már el van simítozva a föld. Április elsejére terve­zik e krumpli ültetését, azt követően pedig a kukoricáét. A csicsóiak a tavaszi árpa vetésében az első helyen vannak, ez előfeltétele annak, hogy ez évben a járás legjobb szövetkezetei közé kiizd­­jék fel magukat. Gál Viktor: FOldben lesz a mag... Fél Lajos és lfj. Mészáros Kálmán: A fOld tápláléka a trágya, várja Is nagyon. .. A Kölcsönös Gazdasági Segély keretében a roudnlcet Agrostroj nem­zett vállahat univerzális alvázakat gyárt, amelyekre répaszedő-, krump­­llszedő-, kukoricaszedő- és szilázs­­kombájn szerelhető. A hozzávaló egyes berendezéseket Magyarország, az NDK, és Lengyelország gyártja. A komáromi Allamt Gazdaság Gyu­lát Udvar nevű majorjába már meg­érkezett egy ilyen univerzális alváz. Koch Vilmos, a major gépesített bri­gádjának vezetője f jobbra) már álig várja, hogy a kormánykerék és a kapcsolópákák mellé tllhesesen. (Sugár felv.j

Next

/
Thumbnails
Contents