A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 1. szám

A gottwaldovi Svit nemzeti vállalat pincéiben te­nyésztett samplon gombából készül az új orvosság. Dr. -jaroslav Veselsky és Dr. Marle Apetaurová, az áj gyógymód úttörőt kezében ott a Psalllottn — a sampton gombából előállított orvosság. doskodjanak samplon gombáröl. S egyszerre csak a kórház bőrgyógyászati osztályán úgy érezte magát az ember, mint valahol az erdő mélyén. A betegek ugyanis kosár számra kezdték hordani a sampiont. Aztán később a gottwaldovi Svlt nemzeti vállalat kísérleti Intézetének egyik dolgozója, J. Beleérek ajánlotta fel segítségét, aki nagy samplongomba-tenyésztö. Samplonnal telt ko­sarak kezdtek érkezni Gottwaldovból. Ekkor már olyan mennyiségekről volt szó, ame­lyeket nem tudott teldolgozni a kórház la­boratóriuma. A feladatot a gyógyszertárak Ostrava! ke­rületi Igazgatósága vállalta magára, amely a samplongomba szárítását és feldolgozását ga­­lenikal laboratóriumára bízta. Nyolc évi munka után a kutatók részletes Jelentést dolgoztak ki, amelyet 1961-ben si­kerrel meg Is védtek. Sikerült beigazolni, hogy a Psalllotlnnak an­­tlallerglkus hatása van, bár eddig nem sike­rült megállapítani, hogy a szárított sampton­­gombéban levő mely anyag fejti ki ezt a ha­tást. A Jelentést felülvizsgáló bizottság az ÚJ gyógyszer klinikai kipróbálását Javasolta. Ezután gyógyszer-vegyészeti Iparunk el­kezdhetné az ü) gyógyszer nagybani gyár­tását. Itt azonban egy nagy probléma merül fel. Az új orvosság gyári előállításához nagy mennyiségű samplongombára volna szükség. Ez a gombafajta Igen gyorsan nő, s mester­ségesen Is lehet termelni. Igénytelen, bármi­lyen pincével beéri. De a samplongomba ter­mesztéséhez lótrágyára van szükség. Ma azon­ban a mezőgazdaság fokozódó gépesítése mel­lett alig találunk lovat. De bizonyára sikerül majd legyőzni ezt a nehézséget Is. S akkor aztán új orvosság Jelenik meg a gyógyszertárakban, amellyel — hála két csehszlovák orvos áldozatos mun­kájának — sikerül enyhíteni vagy klgyógyl­­tanl az asztmát és sok kellemetlen bőrbeteg­séget. Mikor lesz ez? Reméljük, hogy hamar. Vulkanikus üvegből kőszerszámok /\; 2 egész dolog egy kis gyomorrontással /—kezdődött. Valamiféle francia gurmand túlságosan sokat talált enni samplon­­gombából. Érdekes volt, hogy negyvennyolc órával a gyomormosás végrehajtása után a falánk páciens testéről teljesen eltűnt az a csúnya ekcéma, amely pedig hosszú évek óta kínozta. Daguln francia orvos, akit a beteghez hívtak, már akkor rájött arra a gondolatra,, hogy a kiütéses megbetegedés váratlan gyó­gyulása kapcsolatban lehet a samplon gomba fogyasztásával. 1944-ben nyilvánosságra Is hozta feltevését. De hát háború dühöngött akkor, emberek tízezrei hullottak el naponta a frontokon. Az orvostudománynak egyéb gondja volt, minthogy az ekcémával és az allerglkus betegségekkel foglalkozzék. ♦ Majd minden orvosnak megvan a maga vesszőparipája. Legtöbben a muzsikát ked­velik. Mások sakkoznak. Dr. Jaroslav Vesel­­sk^nek, a vltkovlcei üzemi kórház ortopéd orvosának két vesszőparipája Is van: az egyik a zene, a másik a gombázás. Ez utóbbi látszólag Jelentéktelen vesszőparipa révén Jutott el egy szép napon Dr. Veselsk? a Prágai Egyetemi Könyvtár levéltárába, ahol a gombákról szóló különböző tudományos munkákat lapozva felfedezte Daguln ldoktor elfelejtett cikkét. Dr. Veselsky tudta, mennyi gondot ad Ma­rle Apetaurovának, a vltkovlcei kórház bőr­­gyógyászati osztálya főorvosának, az aller­glkus megbetegedések okának megállapítása. A Vltkovlcei Vasgyár dolgozóira a legkülön félébb anyagok és szagok hatnak. Hetekig, néha hónapokig tart, míg az orvos megálla pltja, mi okozta a börekcémát. Dr. Apetau­rová Is rendkívüli érdeklődéssel fogadta Da­­guln cikkét. Hátha tényleg van valami olyan anyag a samplon gombában, amellyel gyó­gyítani lehet az allerglkus betegségeket? A két orvos kutató munkába kezdett. Először Is megfelelő mennyiségű samplon gombáról kellett gondoskodni. Rengeteg telefonálásba és levelezésbe került, míg végül az Egész­ségügyi Minisztérium Tájékoztatási Központ­ja segédkezet nyújtott és (gy a kórház meg­kapta az első szállítmány szárított samplon­­gomba-port. A sok beteg közül az orvosok először a 15 legsúlyosabb esetet választották ki: öt gyereket és tíz felnőttet. Krónikus bőrekcéma kézen és arcon. A Psalllotln, ahogy az orvosok az ú) gyógy­szert elnevezték, hatott. Az egyik gyereknél, akinek négy éve allerglkus ekcéma volt a kezén, 192 tabletta használata után elmúlt. Egy 29 éves nő, akinek Igen kellemetlenné tette az életét az arcán, a mellén és a kar­ján mutatkozó ekcéma, 152 adag Psalllotln használata után szintén meggyógyult. Az eredmények természetesen nem marad­tak titokban. Kezdtek jönni a betegek. Sokan szerették volna kipróbálni az új gyógyszert. Dehát honnan vették volna a samplon gom­bát? A kísérletező orvosoknak nem maradt más hátra, mint hogy azt a feltételt szabják: gyógyítani fogunk, de a betegek maguk gon­4 Aj obtzldlán tulajdonságait már több mini százezer éve ismeri az emberiség, s csaknem napjainkig felhasználták. Már az ún. nean­dervölgyi ősember felhasználta az obszldlánt 8 eszközöket készített belőtök. Valamivel ké­sőbb, az utolsó Jégkorszak derekán, kb. 60 ezer évvel ezelőtt a cejkovi Tokajhegyen Is megjelent az ősember, s nemcsak hogy ki­aknázta, de fel is használta az obszldlánt. Ezt bizonyltja a Szlovák Tudományos Aka­démia nyltral Régészeti Intézetének kutatása is. A tavaly megkezdett régészeti kutatás foly­tatásaként ez év őszén is megkezdődtek az ásatások Cejkovon. Több mint öt méter mély­ségben egy rétegsorra bukkantunk, amely Cejkov 60 ezer év előtti telepölését bizo­nyltja. De később, 1. e. 25- és 20 ezer évvel is felkereste az ősember a kiemelkedő dom­bot és a most feltárt tűzhelyek köröl állította fel kezdetleges kunyhóit. Az egymás felett fekvő löszrétegek számos obszldlán kőesz­közt, mammutC8ontokat és tűzhelymaradványt őriztek meg számunkra. Korbell meghatározá­sukat elősegítik a fontos földtant adatokat nyújtó rétegsorok és a faszénmaradványok tu­dományos feldolgozása. Az obszldlánből, szarukőből, Jászpiszböl s hasonló nyersanyagokból készített kószerszá­­mok között számos kaparót, vakarát, fűről, vésőt, késpengét, nyíl- és lándzsahegyet, va­lamint ún. magkövet és gyártási hulladékot lehet megkülönböztetni. A legtöbb kőeszköz azonban obszidiánokből készölt. Az obszidiánok Európában csak Kelet-Szlo­­váklában, Eszak-Magyarországon, valamint a Kaukázus környékén fordulnak elő. Leggaz­dagabb lelőhelyei azonban nálunk, a Kárpát­medencében vannak. Nem csoda tehát, ha az őstársadalml formációk csoportjai ezeken a természetbeli előfordulási helyeken teleped­tek le. Az obszidiánok fontos voltát az ős­­kőkorbeli cserekereskedelem is bizonyltja, amely révén a kárpát-medencei obszidiánok közép-lengyelországi és kelet-európai terüle­tekre is eljutottak. Cserébe az úgynevezett balti tűzkövet s más hasonló nyersanyagokat kaptak értök. Mindehhez fényes bizonyítékul szolgálnak a tavalyi és ez évi cefkovi tudo­mányos kutatások. BÁNESZ LÁSZLÓ, őstörténósz

Next

/
Thumbnails
Contents