A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-03-25 / 12. szám

A tornai h«lyl csoport munkájáról A Csemadok tornai csoportjának szín­játszói már a múltban Is szép munkát vé­geztek. Munkájuk értéke nem csak abban nyilvánul meg, hogy helyesen megváloga­tott színművek előadásával járultak hoz­zá a község és környékbeli falvak, vá­rosok kulturális életének gazdagításához, hanem segítették a község többi tömeg­szervezet szlnjátszői vették részt egy-'egy komolyabb, több szereplőt és nagyobb fel­készültséget követelő színmű előadásában. Az elmúlt tíz év alatt — nem említve a különböző tarkaesteket, esztrádműsorokat és alkalmi fellépéseket — a következő egész estét betöltő színművekkel szóra­koztatták el a község és környékének szlnházkedvelöit: Ludas Matyi, Bor, Llllomfl, Pettyes. Csikós, Cigány, A va­dorzó felesége, üzenet az élőknek, Utolsó férfi, Tanítónő, Dódi, Lámpás, Éles Ma­rika menyasszonyi fátyla, Büszke páva, Házasság — és most ez év elején a Zsuzsi. A csoport munkáján évről évre látni a fejlődést, s habár minden előadás ma­gán viselte a kellő felkészültség bélyegét, mégis talán az Üzenet az élőknek, Tanító­nő, Lámpás, Házasság és a Zsuzsi című színmüvek előadása magasltk legjobban a többiek fölé. Nehéz lenne eldönteni, kié a nagyobb érdem a sikerekben, mert a színjátszók és rendezők egyaránt összefor­rott egészet alkotnak. A csoport élet­­képességének egyik legfőbb biztosítéka az, hogy évről évre több fiatalt von be a munkába a már gazdag tapasztalatok­kal rendelkező Idősebbek mellé. A taricsl vasútállomás épülete előtt: Csendőr­­tizedes — Bányász József, Balog kőfejtő — Belus János, csendörörsvezető — Varga Lajos és Zsuzsi, Ferencz Erzsébet Hajdú — Splsák József, Hajduné — Sptsák Jó­­zsefné és Zsuzsi — Ferencz Erzsébet a má­sodik felvonás eivtk tolenetfeben Közgyűlés előtt A Csemadok Központi Bizottsága VIII. országos kögyfilését 1962. április hé 14—IS-én tartja Bratislavában a Kul­túra és Pihenés Parkjában. Igent Már nyoloadasor ülnek Basse a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­­túregyesflletének legaktívabb dolgoséi, hogy számot vaaaenok az elmúlt évek eredményeiről, melyeket a szocialista magyar kultúra terjesztésének vonalán elértek, ét kitűzzék a következű évek feledett as űj típusú kommunista ember kialakításúnak elősegítésében. Soha szebb cél tömegszervezet előtt nem állott, mint ma a Csemadok előtt álll Kultúrálta tömegpolttikai munkával elősegíteni békés építő munkánk győ­zelmét, a kommunista társadalmi rend felépítését. És mivel Ilyen nemes cél elérésének az elősegítése a Csemadok feladata, ez az, ami összekapcsol ben­nünket kommunistákat és pártonklvü­­lteket, ipari munkátokat éa szövetkezeti tagokat, tanítókat és bányászokat, fia­talokat és Öregeket egyaránt a Őse mó­dokban. És ettől a nemes céltól hevítve végzik feladataikat felon éa városon egyaránt a Csemadok tagjai, az orszá­gos közgyűlés küldöttel, hogy még na­gyobb mnnkesikerekkel, jobb kulturális népnevelő munkával köszönthessék és ünnepelhessék a Csemadok Vili. orszá­gos közgyűlését. és hogy csak agy példát említsek a Csemadok SOS helyi szervezetének éle­tébűi: Tornaija, ez e kis gömörl mező­város, az utöbbi időben nagyon kevuket hallatott magáröl, már ami a Csema­dok helyi szervezetének jé munkáját Illeti. Már-mér úgy Utazott, hogy régi babérjaikon pjthenve ét elfáradva, meg­szűnnek kultúrát terjeszteni, mert nincs,, aki az élre álljon, nincs aki lelkesítsen és összehozza a Csemadok új vezetősé­gét. Ezt bizonyltja az Is, hogy a helyi szervezet évzáró közgyűlését te csuk nagy Uggyel-bajjal sikerült megtartani ez év 'január 14-te. 6s azóta? Azóta megoldották a Műve­lődési Otthon és a Csemadok kösött hosszú ldé óta fennálló problémákat, és ma vállvetve a kultúrotthon vesetá­jéval, a Csemadok egyik alapító tagjá­val, Okos jóssal knltórtárual új len­dületet adtak a Csamadok kulturált«, népnevelő arankájának. Kidolgozták a halyl szervezet féléves munkatervit, rendszeresen tartják a vezetőségi ás Ugségi üléseket. Üjbél életre keltették a régi színjátszó gárdát, mely már a Csemadok országos közgyűlésének tisz­teletére juhász Sándorné kultúrtárs ve­zetésével bemutatja Síposa Jenő: Dalol a nyár című zenés vígjátékét. Üjra öts­­szehozták a nagy múltú tánccsopartot, mely hetenként két alkalommal rend­szeresen próbál és két táirc'ompozlctó­­val készül a Csemadok gembaozögl or­szágos dől- és tánrcünnepélyéra Lőrinci Géza vezetésével. Továbbá kéthetenként Irodalmi estet tartanak mai szovjet, szlovák, cseh, hazai magyar Írók én klasszikusok műveiből, Pazderák Ber­talan, Zsámbok Tamás ás más tanítók, illetve előadók közreműködőével. De eml mindennél fontosabb, nem feled­keztek meg ez Ifjúság neveléséről sem, és vasárnaponként népi akadémia kere­tében előadássorozatot tartanak ai ifjú­ság nevelését legjobban értető problé­mákról. Ezért a szép munkájukért u ri­maszombati járási konferencián négy küldöttet delegáltak Tornaijáról a Cse­madok Vili. orozágos közgyűlésére. Rományik Kálmán kuitftrtárs, a helyt szervezet elnöke, Pard.rák Bertalan, Röszler Dezső éh Vannyiak Erzsébet mindannyian megérdemlik ezt a kitün­tetést, mert velőben a kulturális munka élttarcosai, és nagy részük van abban, bogy a Csemadok tornaijai helyi szer­vezete ilyen szép eredményekkel kö­szönti a: Csemadok VI1L országos kös­­gy ülőkét: BODNAR BÉLA & Csenmdok KB népművelési osztályának vezetője Börzét«! látogatás Alaposan dagaszthatta a sarat, aki meg akarfa látogatni a berzétel könyvtárat. Ml ts így fúrtunk, mégis azt mondtuk, meg­érte. Az egész falu kutturálts életét tükrö­zi a kis könyvtár, ahová Kovács Irénke vezetett el bennünket. — Itt szórakozhat, művelődhet a fiatal­ság — mondfa —, Igaz, nem valami ki­tűnő hely, de... összesen 650 könyv sorakozik a polco­kon. ' A könyvtár Márlássy földbirtokos volt kastélyának egyik termében kapott helyet. — Régóta vezeti a könyvtárat? — ő nem. Alig fél éve. 1959-ben vé­geztem el ugyanis a pedagógiai Iskolát, aztán a szomszéd faluban kezdtem taníta­ni, s csak az elmúlt év szeptemberében lőttem Ide. — Rövid tdefe van még csak Itt, de márts nagyon megszerettük. Nemrég volt Itt öt kisdiák, és hívták vissza Gömórpo­­lomára tanítani — kapcsolódik a beszél­getésbe a szövetkezet elnöke. — Ml azon ban nem engednénk el a világért sem. Aranyat ér ez a kts fiatalasszony — te­szi még hozzá mosolyogva. Nézem e kis birodalmat. Kissé kopott, de a fiatalok mindent megtalálhatnak benne. Van szép televíziójuk, rádiójuk, le­mezjátszójuk; olvashatnak ts, hiszen a 650 könyv elég bő választékot nyújt. — Kik olvasnak a legtöbben? — A fiatalok — főn a gyors válasz, — Néha egyszerre négy-öt könyvet Is. elvisz­nek. Megtudom, hogy a legszorgalmasabb ol­vasók: Farkas Magda, Kovács Kató, Garay László és Csamplsz László. Olvasók tehát varmák, de Kovács Irénke még sincs tel­jesen megelégedve. Még több olvasót és még több könyvet szeretne1 — Mti tett azért, hogy vágya teljesül­tön? — Sok mindent — mosolyog hancutkd­­san. — Egy hétfő délután a dtákjalmmat megpakoltunk néhány kosarat könyvvel és elküldtem őket egypfir házhoz, ahonnan nem fárt senkt a könyvtárba. Pár nap múlva Vafner falán megjelent a kiolvasott könyvvel és újabb könyvet kért. — KI a könytár legidősebb olvasója? — Kovács Zsuzsa néni. Több mint nyolcvan éves, de még mindig sokat ol­vas. Azonban a hetvenéves Pariakt Borbá­la néni sem marad le mögötte, akinek a ktsunokája olszi el a könyveket. Kovács Irénke kedves, vidám, közvet­len teremtés; talán azért Is szeretik olyan nagyon a falubeliek. Mert, hogy szeretik, azt legjobban az bizonyltja, hogy amióta 6 vezeti a könyvtárat, egyre bővül az ol­vasók száma. S délutánonktnt, amikor az iskolából hazafelé siet, a feléje Irányuló mosolygós tekintetek szeretetröl, megbe­csülésről beszélnek. Rajczi Dezső, Tornagörgő

Next

/
Thumbnails
Contents