A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-03-11 / 10. szám

Elektroncsövek a mezőgazdaságban A Szovjetunióban megél lapítottak, hogy a mezőgazdasági ter­melés teljes gépesítéséhez közel ezer fajta gép kell. Ezekből hatszázat máris gyártanak, mintegy kétszáz tervezés alatt áll és kétszázat ezután fognak tervezni. Az automatlzálas egyik útja a távirányítás,... Traktor vezető nélkül A traktorok vezetését sokszor megpróbálták mér automatákra bízni. A mechanikus és hidraulikus automatika után a tervezők figyelme az elektronika, a rádiótechnika felé fordult. Nemrégi­ben Szibériában, Krasznojarszk mellett kipróbáltak egy traktor­­irányító berendezést. A szántóföldön haladó traktor fülkéjében senki sem ült. A vezetőből kezelő lett, aki egy kis kezelőasz­talról távirányítással adja ki parancsait, a traktorra felszerelt készülék pedig felveszi és megvalósítja ezeket a parancsokat. Az első kísérleteket egy kettős rádlóírányító berendezés meg­alkotása követte, amelynek a segítségével egyetlen ember két traktort vezethet, A vezető a második traktor vezetőfülkéjében ül és az első traktort az előtte elhelyezett rádió-kezelőasztal segítségével irányítja. A próbák bebizonyították, hogy az R-106 típuső sorozatban gyártott rádióadó a Jövőben egyszerre tizen­nyolc traktort vezethet, s a traktorok a vezető kívánságára —• akár együttesen, akár pedig külön-külön — bármilyen pa­rancsot végrehajtanak. Elektromo« kukurlkü ... Falun a tyúkok a kakas kukurékolására ébrednek; fészkelődnf kezdenek az ülőn és kárálással kezdik a napot. De hogyan van ez a tyúkfarmon? A mezőgazdaság villamosításával foglalkozó őssz-szövetségi kutatóintézet munkatársai által tervezett be­rendezés automatizált üzemmé alakítja a tyúkfarmot. A beren­dezés „agyát“, amelyben a működést vezérlő program van, egy kis szekrénykébe helyezték. Reggel, még a baromílgondozónők érkezése előtt, az automata bekapcsolja a világítást, amikor pedig eljön az Ideje, megtölti az etetőket maggal, a tyúkoknak vizet ad, klszellőztet, a tojókat ibolyántúli sugarakkal besugá­rozza, este pedig összegyűjti a napi tojástermést. A Moszkva melletti Zagorszkban mór kifogástalanul működik egy Ilyen, 15 000 vágóbaromfi tenyésztésére alkalmas kombinát. Ugyanott most állítanak fel egy 25 000 tojóra tervezett, teljesen auto­matizált tyűkíarmot, amelyben két .munkaerőre lesz szükség; egy gépkezelőre és egy tojáscsomagolóro. A kibernetikus boci... Ismeretes, hogy a kisborjú a legjobb fejőgép. óriási mennyi­ségű tej és zsiradék megy veszendőbe azért, mert a leggya­korlottabb fejőnő vagy a legjobb fejőgép sem tud versenyre kelni a klsborjúval. Ä ténynek, hogy a tehén csak a ktsborjú­­nak Adja oda minden tejét, élettani magyarázata van. A mesterséges fogások — tőgy masszírozása, melegvízzel tör ténő lemosása — befolyásolják ugyan a tebén Idegrendszerét, de mégsem biztosítják mindig a kívánt hatást, piyen berende­zésre van szükség, amely a fejés idején ugyanúgy hat e te­hénre. mint a szopósborjú. Ilyen készülék is létezik inár. Működési elvét nehéz lenne röviden megmagyarázni. Csupán annyit, hogy a fokozott telelés folyamatát maga az állat ösz­tönzi. A kisborjú szopása közben a tehénben keletkező bioára­mokat regisztrálják és reprodukálják. A btoáramok által keltett hang-, fény-, és mechanikai ingerek hatására a tehén ugyan­olyan szívesen adja oda tejét, mintha a kisborjú szopná. Egy kibernetikus számológép belseje Kerüljenek beljebb itt virrasztottam az asztal mellett. .. A tükör előtt. — Ha hallanám, hogy valaki szépen énekel az utcán, még most is kinyitnám az ablakot. . A.... 11 csönd, szinte szivén fit! az em­bert. Sűrű pelyhekben buli a bő és a fekete ablakszemek kiván­csiad nézegetnek a dlmbes-dombns, kihalt utcára. Néha meglebben egy-egy fehér kivarrott függöny. Lábnyomunkat hamar belepi a fe­hér takaró... Az utcán rajtunk kívül nem jár senki. A balladák, a felejthetetlen szép népdalok, népszokások kincsét őr­ző faluban járunk, Itt a hires Zo­­bor alján, Ketonban. Szombat délután, különösen így hóeséskor majd mindenki otthon tartózkodik, s csak az ablakon ke­resztül síhmléHk az Idei tél utol­só hetvenkedését. , Balkó lulls nénáék udvarán ver­jük le a havat cipőnkről. Julis né­ni nagykendőben épp a konyha­­ajtó és a verőce között áll, talán a szomszédba készülődött. Kicsit megtorpan. Kutető kék szemével egy darabig bizalmatlanul nézeget bennünket, s csak amikor Sándor Jánost, a Csemadok helybeli elnö­két veszi észre s megtudja, hogy népszokások és a falu múltja ér­dekel bennünket, akkor derül fel kerek arca. — Kerüljenek beljebb, ne állja­nak itt kint a hóban. . . Még meg találnak fázni — Invitál kedvesen, fiatalos fürgeséggel. — lókor Is jöttek — mondja mo­solyogva az ajtóban. — Ma van a születésnapom. — Ugyan hányadik? — évődünk ml is. — A, csak nem a huszon­ötödik?! — Régen vét az. Egy híjával a hetvenediket taposom. — Altg akar­juk elhinni, ötvennek, ötvenötnek látszik, az arca majdnem sima, csak e Szája szögeléteben húzódik két mély vonás. Tartása egyenes, mozdulata friss. — Pedig nem kastélyban neve­­kettem, Igaz, Józsi? — szól az urá­ra, aki a tűzhely mellett, a dlkón pihengnt, és jöttünkre feláll, meg­piszkálja a tűzhelyben a parazsat. Pirospozsgás, alacsony ember. Het­venöt övét neki se nagyon hisszük el. — Hozz bort a vendégeknek! —■ szól az asszonyra. Felgyújtják a villanyt. Barátsá­gos fény ömlik szét a kis szobán. A sarokban -két támlás pad. Előt­te leterltett széles asztal, a felpó­­pozott ágy mellett székek, a kél kis ablak között keretes tükör. . . Az ablakban a szokásos jnuskfitU és a falon, kispolcon rádió. Az asz­tal belső sarkában a leterltett ke­nyér mellett újságok Is bevernek, rajtuk nyomaráknak feketekeretes szemüveg. Oly Ismerős minden, mintha csak otthon lennék. Közelebb ülünk az asztalhoz. Lekváros kalács és házi sütemény kerül a halványpiros bor mellé. — Aztán miről beszéljek? — ül Jails néni Is az asztalhoz. —■ Mert már sokan jártak nálam, az egyik­nek daloltam, s másik meséket akart, a harmadik a ruhákról ér­deklődött. .. , — Az életükről, Julis néni— vá­gok a szavába. — A fiatalságukról, hogyan szórakoztak, hogyan dol­goztak? Megigazítja a fejkendő csücskét. Csönd van, csak a nyers fa pat­tog, sir a tűzhelyben. — Csöpp földünk volt, akár a legtöbbjének, urasághoz Jártunk kapálni, aratni... — Hegyis van a* a nóta, amit a múltkor énekeltél? — szól köz­be Józsi bácsi. — Melyik, te, Józsi? — Az az aratási. .. Ta tudod. Julis néni először elmondja a szö­vegét, aztán halkan, szégyelösen el is dalolja:

Next

/
Thumbnails
Contents