A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-11 / 10. szám
Elektroncsövek a mezőgazdaságban A Szovjetunióban megél lapítottak, hogy a mezőgazdasági termelés teljes gépesítéséhez közel ezer fajta gép kell. Ezekből hatszázat máris gyártanak, mintegy kétszáz tervezés alatt áll és kétszázat ezután fognak tervezni. Az automatlzálas egyik útja a távirányítás,... Traktor vezető nélkül A traktorok vezetését sokszor megpróbálták mér automatákra bízni. A mechanikus és hidraulikus automatika után a tervezők figyelme az elektronika, a rádiótechnika felé fordult. Nemrégiben Szibériában, Krasznojarszk mellett kipróbáltak egy traktorirányító berendezést. A szántóföldön haladó traktor fülkéjében senki sem ült. A vezetőből kezelő lett, aki egy kis kezelőasztalról távirányítással adja ki parancsait, a traktorra felszerelt készülék pedig felveszi és megvalósítja ezeket a parancsokat. Az első kísérleteket egy kettős rádlóírányító berendezés megalkotása követte, amelynek a segítségével egyetlen ember két traktort vezethet, A vezető a második traktor vezetőfülkéjében ül és az első traktort az előtte elhelyezett rádió-kezelőasztal segítségével irányítja. A próbák bebizonyították, hogy az R-106 típuső sorozatban gyártott rádióadó a Jövőben egyszerre tizennyolc traktort vezethet, s a traktorok a vezető kívánságára —• akár együttesen, akár pedig külön-külön — bármilyen parancsot végrehajtanak. Elektromo« kukurlkü ... Falun a tyúkok a kakas kukurékolására ébrednek; fészkelődnf kezdenek az ülőn és kárálással kezdik a napot. De hogyan van ez a tyúkfarmon? A mezőgazdaság villamosításával foglalkozó őssz-szövetségi kutatóintézet munkatársai által tervezett berendezés automatizált üzemmé alakítja a tyúkfarmot. A berendezés „agyát“, amelyben a működést vezérlő program van, egy kis szekrénykébe helyezték. Reggel, még a baromílgondozónők érkezése előtt, az automata bekapcsolja a világítást, amikor pedig eljön az Ideje, megtölti az etetőket maggal, a tyúkoknak vizet ad, klszellőztet, a tojókat ibolyántúli sugarakkal besugározza, este pedig összegyűjti a napi tojástermést. A Moszkva melletti Zagorszkban mór kifogástalanul működik egy Ilyen, 15 000 vágóbaromfi tenyésztésére alkalmas kombinát. Ugyanott most állítanak fel egy 25 000 tojóra tervezett, teljesen automatizált tyűkíarmot, amelyben két .munkaerőre lesz szükség; egy gépkezelőre és egy tojáscsomagolóro. A kibernetikus boci... Ismeretes, hogy a kisborjú a legjobb fejőgép. óriási mennyiségű tej és zsiradék megy veszendőbe azért, mert a leggyakorlottabb fejőnő vagy a legjobb fejőgép sem tud versenyre kelni a klsborjúval. Ä ténynek, hogy a tehén csak a ktsborjúnak Adja oda minden tejét, élettani magyarázata van. A mesterséges fogások — tőgy masszírozása, melegvízzel tör ténő lemosása — befolyásolják ugyan a tebén Idegrendszerét, de mégsem biztosítják mindig a kívánt hatást, piyen berendezésre van szükség, amely a fejés idején ugyanúgy hat e tehénre. mint a szopósborjú. Ilyen készülék is létezik inár. Működési elvét nehéz lenne röviden megmagyarázni. Csupán annyit, hogy a fokozott telelés folyamatát maga az állat ösztönzi. A kisborjú szopása közben a tehénben keletkező bioáramokat regisztrálják és reprodukálják. A btoáramok által keltett hang-, fény-, és mechanikai ingerek hatására a tehén ugyanolyan szívesen adja oda tejét, mintha a kisborjú szopná. Egy kibernetikus számológép belseje Kerüljenek beljebb itt virrasztottam az asztal mellett. .. A tükör előtt. — Ha hallanám, hogy valaki szépen énekel az utcán, még most is kinyitnám az ablakot. . A.... 11 csönd, szinte szivén fit! az embert. Sűrű pelyhekben buli a bő és a fekete ablakszemek kiváncsiad nézegetnek a dlmbes-dombns, kihalt utcára. Néha meglebben egy-egy fehér kivarrott függöny. Lábnyomunkat hamar belepi a fehér takaró... Az utcán rajtunk kívül nem jár senki. A balladák, a felejthetetlen szép népdalok, népszokások kincsét őrző faluban járunk, Itt a hires Zobor alján, Ketonban. Szombat délután, különösen így hóeséskor majd mindenki otthon tartózkodik, s csak az ablakon keresztül síhmléHk az Idei tél utolsó hetvenkedését. , Balkó lulls nénáék udvarán verjük le a havat cipőnkről. Julis néni nagykendőben épp a konyhaajtó és a verőce között áll, talán a szomszédba készülődött. Kicsit megtorpan. Kutető kék szemével egy darabig bizalmatlanul nézeget bennünket, s csak amikor Sándor Jánost, a Csemadok helybeli elnökét veszi észre s megtudja, hogy népszokások és a falu múltja érdekel bennünket, akkor derül fel kerek arca. — Kerüljenek beljebb, ne álljanak itt kint a hóban. . . Még meg találnak fázni — Invitál kedvesen, fiatalos fürgeséggel. — lókor Is jöttek — mondja mosolyogva az ajtóban. — Ma van a születésnapom. — Ugyan hányadik? — évődünk ml is. — A, csak nem a huszonötödik?! — Régen vét az. Egy híjával a hetvenediket taposom. — Altg akarjuk elhinni, ötvennek, ötvenötnek látszik, az arca majdnem sima, csak e Szája szögeléteben húzódik két mély vonás. Tartása egyenes, mozdulata friss. — Pedig nem kastélyban nevekettem, Igaz, Józsi? — szól az urára, aki a tűzhely mellett, a dlkón pihengnt, és jöttünkre feláll, megpiszkálja a tűzhelyben a parazsat. Pirospozsgás, alacsony ember. Hetvenöt övét neki se nagyon hisszük el. — Hozz bort a vendégeknek! —■ szól az asszonyra. Felgyújtják a villanyt. Barátságos fény ömlik szét a kis szobán. A sarokban -két támlás pad. Előtte leterltett széles asztal, a felpópozott ágy mellett székek, a kél kis ablak között keretes tükör. . . Az ablakban a szokásos jnuskfitU és a falon, kispolcon rádió. Az asztal belső sarkában a leterltett kenyér mellett újságok Is bevernek, rajtuk nyomaráknak feketekeretes szemüveg. Oly Ismerős minden, mintha csak otthon lennék. Közelebb ülünk az asztalhoz. Lekváros kalács és házi sütemény kerül a halványpiros bor mellé. — Aztán miről beszéljek? — ül Jails néni Is az asztalhoz. —■ Mert már sokan jártak nálam, az egyiknek daloltam, s másik meséket akart, a harmadik a ruhákról érdeklődött. .. , — Az életükről, Julis néni— vágok a szavába. — A fiatalságukról, hogyan szórakoztak, hogyan dolgoztak? Megigazítja a fejkendő csücskét. Csönd van, csak a nyers fa pattog, sir a tűzhelyben. — Csöpp földünk volt, akár a legtöbbjének, urasághoz Jártunk kapálni, aratni... — Hegyis van a* a nóta, amit a múltkor énekeltél? — szól közbe Józsi bácsi. — Melyik, te, Józsi? — Az az aratási. .. Ta tudod. Julis néni először elmondja a szövegét, aztán halkan, szégyelösen el is dalolja:
