A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-04 / 9. szám
MJJ urApa mögöttünk maradt. Valahol balra a horizonton tál takaztk Afrika. Déli irányban haladnak. Két hön«p|a vagyunk úton az Orahovo ét az Oazkol haláazhajékkal. Expedíciónknak, amelyet a ka Unyiográdl azovaarhoz szorvazatt, mag kell állapítania a tonhalhaláazat lehetőségeit az Atlamti-éceán trépnal tArtágaiban. Ezalatt zzovlet haláazok nem Jártak a tájakon; régéta franciák, amerikaiak éa Japánok halásztak errefelé a tonhalakat. Pater Klrllovlcx Dolgov, az azpadfciá vezetője agézz nap a kormány mellett áll. Azt mondja, hogy fi akar|a meglátni az eláll raj tonhalat. Az ficeán fakulna cseodea, egyhangú. Áthaladtunk a Rákteritfin. Egyezer eaak elhangzik a paranca; — Mindenki, aki nincs szolgálatban, a fedélzetre) Felkészülni a halászatra! A tengerészek a fedélzetre futnak. A hajfi elfitt az alvá ficeán felszínén egy kilométer átmérőjű, eleven „sziget" forr, mintha a viz szintje alatt tűzhányó tört volna • elfi a fűid mélyéből vagy mintha egy őrlési láthatatlan fiatban forrna a tenger viza. Az Oazkol agyaneten a nyugtalan sziget kfizapébo siklik. — Leállítani n gépeket! Harapnak-e vajon? I A bajé oldalán néhány percen belül bosnbuszbot erdő né ki. A horgokra tfiralmesan tüzzük fel a szardíniákat fia a tenger vizébe vet) fik. Várnak. Nehéz dolog a tonhalba láss«. Azt mondják, a béléből száz kilómé teres sebességgel tér ki, azért horoggal fogják, ami nagy kézügyességet és tapasztalatot igényel. — De hét, harapnak-e vagy sem? Harapnak. Az első tonhal már a fedélzeten ficánkol. A második, harmadik ... A tonhal tÁrpádéhoz hasonlít. Hosazfikés, ezüsté» testük villásak ént csillog. .. tizenhatodik ... huszonnegyedik... ötvenedik ... Rövid Idén bellii tall van velük a fedélzet. Annyi van mér, hagy elég lesz faldolgozót ökot. Az Oazkol tizenöt tengerésze horgokkal egy nap alatt azerhétszéz darab, vagyis tübb mint tíz tonna tonhalat fogott.-W0C&IMK Gazdag zsákmány Százkllös tonhal Emberevő cápa Cápák kBxátt Hajónk az éceéa érdekes pontján áll mag: szélesség nulla fok, nulla perc, földrajzi hoszzéaág nulla fok, nulla perc. Hét cápát éa agy nagy kardhalat fogtunk. A kardbal teste csupa forradás és sebhely, köuyfirtelen tengeralatti harcok fala. Továbbmagyfink. Egyszer csak megrizkédott a hajé. A kötélhágcsó elszakadt és a bajócsavarra csavarodott. Valami történt a hajócsavarral. Brazíliától északra a nyílt (engeren voltunk. A búvároknak le kell szállni a mélybe megállapítani, mi történt a hajőcsavarral. Kát búvárunk, Zsarov éa Muranov, felöltl az acélslsakot ét a víz alá merül. Néhány pillanat múlva mindketten újra a viz színén vannak. — Cápák! Sok cápa a hajó körül! Első Ízben találkoztak cápákkal a viz alatt. Most mH csináljunk? Elhatároztak, hogy a harmadik búvár, Krotkov, újra a mélybe ereszkedik, átvizsgálja a hajócsovart, mi pedig esésekkel a hajú körül evezünk ét puskákkal tüzelünk a cápákra. Első pillantásra létazott, hogy sok cápa gyűlt össze a hajé körül. Am — kl tudja, miért — nem törődtek velünk. Lustán, kedvetlenül mozogtak éz valahogy nagyon békések voltak. Ha valamelyikük nagyon küzei úszott a csónakhoz, beleláttunk vagy puskatussal elkergettük. Örülünk, hogy a háromét eres mélységben dolgozó Korotkov nem érdekli a cápákat. Ügy úszkálnak körülötte, mintha észre sem vonnék. Később kifogtunk egy kéktestfi emberévé cápát. Érés kékes hét, vakltö fehér has, óriási tátott szájában néhány beretvaéles fogsor. A tengerészek emléktárgyakat faragtak a fogakból. Hazafelé Djra kerosztülhájóznnk az egyenlítőn, észak falé megyünk — hazafelé. Irány: Ka- Hnylngrád! A trópusok vakító fénnyel ás hőséggel kísérnek, az északi szélességek hideggel fogadnak. Tübb mint hét hónapot töltöttünk a tengeren ... A Svét socializmu nyomán Ultrahanggal »üködé fogászati berendezés, «melyet » végéjhelyt Mechantséclés ás Au...................... Kntatéiaiézetbaa állító éutomatlsie Holtak ölj). Ultrahang és turbina A múlt században és századunk elején a fogorvosok rendelőinek tipikus berendezési tárgya volt a lábbal hajtott fűrőgép. Az elektromos áram térhódításával egyidőben mindinkább elterjedt az elektromos fúrógép, amely mind ez Ideig fenntartotta hegemóniáját, igaz, a motor teljesítmény éhen és n fordulatszám növekedésében történt haladás, de a lényeg ugyanaz maradt. A régi típusú taposúgépeken, amelyek ütvén évvel ezelőtt még a fogfúrás egyedüli műszerei voltak, a kezelőorvosnak és egyúttal a fúrógép meghajtójának ugyancsak kellett Igyekeznie, hogy gépével néhányszáz fordulatot elérjen egy perc alatt. Voltak kezdeményező orvosok és fogtechnikusok, akik a szükséges fordulatszámot és hajtóerőt kis gőzgép segítségével próbáltak biztosítani. Gépükkel természetesen csak akkor dolgozhattak, ha a fúrógép gőz alatt volt. Kezdetben az elektromos meghajtással is nehézségek voltak. Kisebb városokban a vlllanytelep este kezdett dolgozni, így a fogorvosoknál késő este kezdődhettek csak a rendelőórák. Az elmúlt években ugrásszerű fejlődés áilt be ezen a téren. Alkalmazni kezdtek magas fordulatszámú {néha 300 00 fordulat percenként) turbinákéi és felhasználták az ultrahang energiáját. A magasabb fordulataiéira, amely lehetővé tette a finomabb, gyorsabb és fájdalommentesobb fúrást, jobb, ellenáliöbb fúrókat és itöszörököveket követeltek. Ugyanakkor a fúrók fordulatszámúnak a növekedésével felmerült a kezelt fog jelentős felmelegedésének a problémája. Meg kellett oldani a felhevült fog hűtésének a kérdését, mert primitív módon vízzel fecskendezni a fogat, egy másik személyt is bevont a munkába. Mintegy hét évvel ezelőtt sokat írtak újságjaink az utlrahang segítségével történő fájdalommentes fogíúrésról. Ennél a módszernél a fúrúszerszém nem forog, hanem a tengelye mentén hossz irányú rezgőmozgást végez, amelynek a frekvenciája 30 ezer rezgés másodpercenként Magét a fog szövetének a fúró sót a bevezetett fűróanyag, leggyakrabban porszerű alumfniumkarbld végzi. Az ultrahang felhasználása mégsem terjedt el nagyobb méretekben, mégpedig azért, mert nem ismerjük még a magasfrekvenctéjű rezgéseknek a lágy ás főleg a kemény szövetekre való hatását, amelyekbe a fog be van ágyazva. A technikusok figyelme új fogfúré berendezések felé fordult. Ezek semmi mások, mint a régi klasszikus motormeghajtásű berendezések magas fordulatszámmal (40 000 fordulat percenként) és a percenként 300 000 fordulatszámot Is elérő kicsiny víz-, de főleg légturbinák. A Chirana n. v. Cbiromat elnevezésű fogászati berendezésében egy, áttétel segítségével nagy fordulatszámúvá tehető és egy Borden A!rotor rendszerű,’‘percenként 300 000 fordulatot elérő légturblnat találunk. 21
