A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 1. szám
Cigarettafüst é. a rák Az utóbbi években sok szó esik a dohányzásnak a rákos megbetegedések keletkezésére való hatásáról. A dohányzás világszerte egyre terjed és a cigarettaszükséglet évente tizenkét százalékkal növekedik. Bebizonyított tény, hogy a tüdő-, gége és szájüregrák sokkal gyakoribb dohányosoknál, mint a nem cigarettázőknál. A tüdőrákos esetek számának a növekedése világviszonylatban is feltűnő. Kanadában, Dániában, Finnországban az elmúlt tizenegy év alatt mintegy 200 százalékkal emelkedett, Ausztriában, Norvégiában, Angliában 100 százalékkal. A Szovjetunióban is megfigyelték a rák következtében történő elhalálozások számának a növekedését, különösen az ipari centrumokban. Truhant szerint egy nagyváros lakója 70 év alatt kb. 100 szenynyezőanyagot lélegez be, amely 16 gramm 3,4-es benzpirént tartalmaz, 36 gramm arzént, amelyek a rákos daganatokat előidéző, kancerogén anyagok közé tartoznak. Roffo argentin tudós 1936-ban egy kísérlet során dohánykátránnyal kente be a kísérleti nyulak bőrét. A bekent helyen az állatok 95 százalékánál fekélyek keletkeztek, amelyek idővel rákos daganatokká változtak. Több ország statisztikai kimutatásai bizonyítják, hogy a tüdőrákos megbetegedések szaporodására éppen a cigarettafüst van a legnagyobb hatással. Daft, és Kennewai kutatásaikban kimutatták a cigaretta magas arzéntartalmát, amely rákot idézhet elő. Egy cigaretta elszívásával 1 milligramm nikotin jut az ember szervezetébe. 50 milligramm nikotin már halálos adag az ember részére. Hogy az ember naponta több cigarettát is el tud szívni, ez annak köszönhető, hogy a nikotint aránylag rövid idő alatt kiküszöböli magából izzadtság, vizelet 6s a szoptatós anyáknál a tej segítségével. Ha összehasonlítanánk a dohányosok és nemdohányosok rákos megbetegségeit, azt látnánk, hogy a tüdőrákosok 96 százaléka, a gégerákosok 91 százaléka, a nyelőcső- és szájüregrá| kosok 83—88 százaléka dohányos. Maja kéziratsxBveg, egy papi naptár része. Ax Írás arról beszél, hogy mikor kell kiégetni ax agyagedényeket. alamlkor a középkorban a Maják állama Közép-Amerika legfejlettebb kultúrával rendelkező állama volt. Nyelvüket — különböző tájszólással — még ma ts mintegy kétmillió ember beszélt, ennek ellenére hátramaradt kézirataikat egészen az utóbl Időkig nem sikerült megfejteni. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai Intézetében E. Jevrejnov, J. Kosarev és V. Uszplnov szovjet tudósok elektromos számológép segítségével megfejtették a Maják kéziratait. A Maják három hátrahagyott kéziratában 327 hierogltfa van. Mintegy 200-nak a jelentése mind ez ideig teljesen Ismeretlen volt, néhánynak a jelentéséről bizonyos következtetéseket lehetett levonni, néhányról pedig egészen biztosan meg tudták állapítani, mit jelent. Ahhoz, hogy az egész kéziratot elolvashassák, szükséges volt a Maja nyelv szótárából jamely a 16. századból maradt fenn) az összes szavakat • és betűket kiszedni és fokozatosan összehasonlítani a fennmaradt hieroglifákkal. Az írásjeleknek meg kellett vizsgálni az összes lehetséges jelentését. Ez a munka 200 iráselem kombinációjának az áttekintését követelte. A lehetőségek száma egy közel 300 jegyű szám volt. Ilyen feladatot sem az ember, sem az elektronikus számológépek sem tudnak megoldani. A szovjet kutatók más utat kerestek. Igyekeztek az írásjelek jelentésének kombinációit a legkisebb számúra csökkenteni. Hogyan csinálták ezt? Voltak írásjelek, amelyek gyakran Ismétlődtek. Feltételezhető volt, hogy ezek vagy birtokos névmások, vagy elöljáró szók. Ugyanígy a fejezetek felépítésében, mondatatban ts törvényszerűségeket fedeztek fel. Amikor ezeket a törvényszerűségeket pontosan meghatározták, meg tudták ítélni, melyik szavak a főnevek, milyen karakterű főnevek, például Isten nevek vagy vtlágtáják nevet. Az egyes írásjelek jelentésére külső alakjukból Is következtettek. így például a nap, a pulyka, vagy a hal jelét azonnal felismerték. Gyakran a rajzok is segítettek. A rajzok és a szöveg összeegyeztetése valószínű alapokat adott az írásjelek megfejtéséhez. A szövegeket az ember és a gép munkája együttesen fejtette meg. A kolosszális munkasebességgel dolgozó számológép az összes lehetőségeket átvizsgálta és azokat vagy elvetette vagy elfogadta. Az embereknek természetesen nehezebb feladat jutott; a kéziratot információk és program alakjában fel kell dolgozniuk a gép részére. Az elektronikus számológép programiénak egy része, amelynek a segítségével a szovjet tudósok a Maja kéziratok titkának nyomára bukkantak. A tudósok véleménye szerint a Maja kéziratok teljes átolvasásához a számológépnek körülbelül 200 órát kell dolgoznia és 11 mtlllárd egyszerű számtant műveletet kell elvégeznie. A kutatómunka első felében a kibernetikus gép mintegy egymtlltárd számtani műveletet végzett el, amelyhez két napra volt szüksége. Ezzel a munkával a drezdai és a madridi thaja kéziratoknak mintegy negyven százalékát elolvasta, amely 600 teljesen megfejtett mondatot jelent. Elektronikus számológép nélkül ez a munka néhány évszázadig ts elnyúlhatott volna, vagyis gyakorlatilag nem tudtuk volna megvalósítani. Az elektronikus számológép vezérlű asztala
