A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 1. szám
Kukoricái oszló Lengyel, Put* é> Bugár elvtársnak — Szól] a fiúknak a műhelyben, ]ÖJ]enek ők is próbára! Alig telik el egy negyedóra, máris együtt vannak a fiatalok. A lányokkal nincs baj, ők hamar elkészülnek a próbára, a fiúk közül azonban többen munkaruhában vannak. A gépek mellől jöttek, nekik át kell előbb öltözködni. Ez persze tovább tart. Viszont, akik együtt vannak, máris mutatják a tánc néhány részletét. Kukoricafosztóra készülnek a gellei gépállomás fiataljai. A tengerit ugyan már régen betakarították, a fosztást is elvégezték a korszerű gépek, így hét táncban mutatják be, hogyan volt régen. Hat leány, (nem árulunk el titkot, ha megsúgjuk, hogy asszonyok is vannak köztük) és hat fiú tanulja szorgalmasan a táncokat. A gellei gépállomás ebédlőjében folyik a próba. Van még mit csiszolni, hiszen... de ezt már az illetékesek mondják el. — Van bizony, — mondja Lengyel Ernő, a CSISZ alelnöke, — most egy hete kezdtük a tanulást. A szocialista munkabrigádok naggyűlésére készülünk. Tessék? Hogy ki tanítja be a táncokat? A feleségem, ö is itt dolgozik, kezébe vette egy kicsit az irányítást. — ö a kultúrfelelős — mondja Pupkaí Mihály, a CSISZ elnöke. — Egyébként ő is táncol. — Igyekezünk tarkítani a műsort. A Kukoricafosztóra hat pár készül, de a táncszémokon kívül lesz énekszám, szavalat, párbeszédes Jelenet is. — A szavalatok főképp a szocialista munkabrigádokra vonatkozó versek lesznek, mert hiszen ez a műsoros est elsősorban a szocialista munkabrigádok tiszteletére készül. Ezt már Lengyel Ernő mondja, aki ezen a téren is segít megosztani az asszony gondjait. Férj-feleség egyenlő lelkesedéssel szolgálja a kultúrát, a gellei ifjúság ügyét, Pupkai Mihállyal együtt. No, meg a többiekkel is, mert hiszen nem lenne szép, ha nem említenénk a gépállomás vezetőinek az érdemeit. Főképp az igazgatóét, DoleZal elvtársét. Felkarolják, elősegítik a fiatalok ügyét, a műsoros estet, a gellei gépállomás ifjúságának kultúréletét. m-s rek kezébe, leszoktatta őket a gyulladt ki a fény, megkönyvándoréletről. Kezdetben bizony nyezték az emberek, kiest volt még ez a kenyér, de Lám így születik úffá a faa borzovalak úgy dolgoztak, lu, így iffodtk meg az élet mtnhogy nagyobb legyen. Es fára- denfelé. S nemi a mesebeli vadozásuk nem volt hiábavaló, rázsvesszö hozzá mindezt létre, Szívós munkával megteremtet- hanem olyan emberek, mint Fotók a nyugodtabb, boldogabb dór Sándor, Farkas Lajos, Feélet előfeltételeit. rencz Lászlóné, Juhász Farkas Minden esztendő úf meglepe- József és a többiek, akik szetést hozott, minden esztendő retnek dolgozat, szeretik a föltöbb mosolyt csalt az emberek det, a falut, s bele tudnak llarcára. Ötvennégyben telefont leszkednt a közös munkába, kapott a falu. Egy évvel később Virágzó szövetkezet, virágzó felragyogott a villany fénye, falu, elégedett dolgozó parasz- Ötvenkllencben összekötő utat tok. Ez Jellemzi a mai Borzoépítettek, autóbuszjáratot léte- vát, a gömörl bércek gyürüjésítettek, majd megépítették a ben nyújtózó kts falucskát, vízvezetéket. Mesélik, hogy mikor először — Des — Sötét erdők koszorújában, kerek völgy teknőjében fekszik Borzova község. A felvég házacskái felkapaszkodnak a követ . virágzó dombokra, megbújnak a sűrűség alatt. Lent, a falu közepén forrás buzog, frissen tör elő a vascsőből, mederbe Igazodik és elsiet a falu alá, a kitárulkozó szántóföldek Irányába. A faluban recseg a hangszó- Hej, pedig milyen nehéz, m, ró, a szövetkezeti Irodára hív- lyen szomorúan csendes éle nak valakit. folydogált Itt valamikor. „ . ^ , Alig két évtizede még a vtlá Hangszóró, villanyoszlopok, g0t járták a borzovalák. Mun televíziós antennák. Megszokott ya után koptatták a drága csíz dolgok ezek már Borzován ts. matalpat, barangoltak az or szágban, hogy keresetre tegye nek szert. Mert a kenyérfélén ség nagyon meghajszolta i kétkezi munkást. A férfiak jC része heteket, hónapokat töl tött az erdőkben, faszenet éget tek, így tengették életüket, t hajadon lányok cselédsorba áll tak, szolgálták a gzdagokat. így volt ez valamikor. A há ború utáni évek azonban Itt t: új életet teremtettek. A szövet kezet kenyeret adott az embe