A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-25 / 8. szám

1. Egy tilsakét csatornás optimliátor (kép) Önállóan meg tudja találni egy gyártási folyamat vagy egy konstrukciós feladat kívánt optimumát. Ezzel kapcsolatban Trapeznylkov profeszszor, az Intézet igazgatója ezeket mondotta: „Az automatika fejlődésével bizonyos mértékben megváltoznak a kutatás formál és módszerei Is a tudomány és a technika sok termetén. Korunkat a felismerési folyamatok gyors fejlődése jellemzi. A szó szoros értelmében vett láncreakcióval állunk szemben ismereteink kibővítésének termetén. Egyre több dolgot Ismerünk meg és fedezünk fel, ezért mind nagyobb lesz a lehetősége új Ismeretekre szert tenni, hogy új kutatásokat folytathassunk és új felfedezéseket tehessünk. Ezzel kapcsolatban új nehézségek állnak elő. A nélkülözhetetlen Információs tartalékokat nemcsak meg kell őrizni, hanem tömény, koncentrált formában át Is kell adni őket. Ehhez képest emberek rengeteg munkája szükséges. Ezt a munkát a jövőben teljesen átvehetik az automaták."

2. URAL II., egy közepes sebességű elekrtónikus számológép. A kísérletek, amelyek oda irányulnak, hogy az Ilyen elektronikus agyak zenét komponáljanak vagy sakkozzanak, azt a célt szolgálják, hogy új utakat jöhessen találni« az automatizálás területén. Ezek a kísérletek Igen fontosak az Önszabályozó rendszerek fejlesztése szempontjából.

3. Vezérlét magnószalaggal. A marógép a háttérben ötágú csillagot frézel ki egy fémlapból. A parancsokat egy magnószalagról kapja, amelyre a marókés mozgása egyes Impulzusok tormájában fel van jegyezve: ez az úgynevezett programvezérlés.

4. Önmaga mérnöke ez a készülék. Néhány percen belül automatikusan megtalálja egy többreléjü kapcsolóséma legelőnyösebb megoldását. Azelőtt egy mérnöknek egy hatreléjű kapcsolosémánál kereken húszezer analitikus egyenletet kellett megoldania, hogy a szükséges elemek és kapcsolások legkisebb számát a követelt megbízhatósági fokon megtalálja.

kéziratok titkát megfejtenie. Egy másik szovjet tudós — Rudolf Szarlpov — felfedezett egy sereg szabályszerűséget a zenedarabok kompozíciójában, amelyeket matematikai formulákká dolgozott át és egy elektronikus számológépbe épített be. A gép jelenleg képes egyszerű zenedarabok komponálására. Az, hogy ezek a mesterséges agyak sakkoznak és Idegen nyelvekből fordítanak, ma már közhely. Ezek a szerkezetek tehát nemcsak matematikai műveleteket dolgoznak ki, hanem az embertől előre összeállított program szerint képesek folyamatok sokaságát emlékezetben tartani, egybevetni, csoportosítani, a kapott adatokat feldolgozni és az eredményeket azonnal közölni. Mindez elképzelhetetlen volt húsz évvel ezelőtt.

A kibernetika a termelésben

Minthogy az automatlzációban eddig használt vezérlő és irányító berendezések hovatovább egyre kevésbé felelnek meg a nemzetgazdaság és a tudomány által támasztott állandóan fokozódó követelményeknek, üzembe helyezésűk előtt az egyes termelési folyamatokat és hatékonyságukat vagy elméletileg kell igen komolyan kiszámítani, vagy ki kell kísérletezni. Ezek a berendezések előre megszabott vezérlő programot kapnak, amit vakon betartanak. Semmit sem tudnak például esetleges változtatásokról, amelyeket bizonyos körülmények között egy

teljesen más, egy gazdaságosabb vezérlés vagy azonnali beavatkozás köv ítél meg.

A moszkvai Automatikai és Telemechanikai Intézetben ezért önszabályozó kibernetikai berendezéseket kísérleteztek ki, amelyek képesek utánozni bizonyos funkciókat, amelyeket eddig csak az élő szervezet tudott elvégezni. Ezek, az úgynevezett optimizátorok önállóan kikeresik a lehető legjobb megoldásokat. Állandó ellenőrző impulzusokat bocsátanak ki, feldolgozzák a nyert információkat, és beállítják magukat a helyes megoldásra. Ilyen berendezések kikísérletezése és előállítása terén a Szovjetunió vezető helyet foglal el az egész világon.

E fejlődés perspektívái teljes horderejűkben ma még teljesen beláthatatlanok. Egy azonban biztos: automatizáció és kibernetika elképzelhetetlen mértékben meggyorsítják a kommunizmus felépítését. Kétségtelenül már a közeljövőben lesznek berendezések, amelyek meg tudnak oldani olyan feladatokat, amelyeket ma még a legtöbb ember lehetetlennek tart. Nem kevésbé biztos az is, hogy kibernetikai gépek az emberi gondolkozást mind az iparban, mind a tudományos vagy a társadalmi életben pótolni tudják; de nem mások és nem is lesznek mások, csak az ember eszközei, amiket munkájának megkönnyítésére alkotott. A címben felvetett kérdésre tehát csakis ez lehet a válasz:

ember és.automata