A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-18 / 7. szám
Mer* Károly :1859-ben a Now York Daily Trtbune-ban megjelent „Lakosság, bűnözés és pauperism!!«“ című cikkében a következőket írta: „Határozottan van valami romlottság az olyan társadalmi rendszer küszködésében, amely állandóan növeli a gazdagságát, de amellett nem csökkenti a nyomort és amelyben a bűnözés jóformán nagyobb arányban növekedik, mint a lakosság számai“ Pontosan száz év műlva, 1959-ben Edgar Hoower, az amerikai rendőrség, az FBI (önöké Cheriestonban megtartott hivatalos beszámolójában tökéletesen igazolta Marx szavalt. Ezeket mondotta: „Az USA-ban óriási iramban növekszik a bűnözések száma; 1958-ban a statisztika megdöbbentő növekedést matat az előző évhez viszonyítva . . . Országunknak a bűnözés 22 milliárd dollárjába kerül évente, amely összeg a köztársasági kormány év) költségvetésének majdnem az egybarmadát Jelenti!" Nemrégen az amerikai sajtó bejelentette, hogy a bűnözés évről évre, sőt hónapról hónapra tovább növekszik, különösen a fiatalkorúak bűnözése, amely az amerikai kriminalisták beismerése szerint nemzeti katasztrófa Jellegét ölti. Mr. Labovitz, a híres burzsoé kriminálist» és a New York-i legfelsőbb bíróság elnöke 1959-ben a Szovjetunióban Járva meglátogatta a moszkvai Krjnkovov Javítóintézetet. Hazatérése után „Ezt latta egy tekintélyes amerikai híré a saját szemével“ címmel hosszú cikket közölt tőle a Life, amelyben szovjetunióban tapasztalatairól irt. Íráséban nyíltan megmondotta, hogy a bűnözők megjavításában az amerikai börtönök száz évekkel a szovjet börtönök mögött maradtak. A szovjet kriminalisták — mondotta —, kitűnően át tudják nevelni a bűnözőket és módszereiknek az ad szilárd alapot, hogy a fegyencek A bűnös és a társadalom tudják, ha laszámolnak a múlttal, letöltik a büntetésüket és becsületesen dolgozni kezdenek, a társadalom vtszatogadja őket. Ez az USA-ban nem lehetséges — mondotta Mr. Labovitz. igen, a Szovjetunióban állandóan növekedik a polgárság feladata a büntetendő cselekmények elleni harcban, ás ez az új szocialista társadalom egyik Jellemző vonása. A szocialista államban megszűntek azok az okok, amelyekből a bűncselekmények születnek. Nincs munkanélküliség, kizsákmányolás; a művelődés ás az alkotó-munka felé vezető összes út mindenki előtt nyitva van. Ezért a Szovjetunióban a bűnözés fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, és sok bűntett, amely a kapitalista államokban szélesen elterjedt, egészen Ismeretlen. Nincsenek gyermekrablók, gyermekkereskedők, Játékbarlangok, kábftószerárusok, professzionális lánykereskedők, kasszafúrók, ismeretlen a sokmilliós példányszámban megjelenő ártalmas komics, a gengszterfilm stb. Szinte el sem tudlak pontosan képzelni, ml az a „raaoketearlng“ — zsarolás, amelynek „szakemberei“ az USA-ban fantasztikus hatalomra tettek szert, úgyhogy egész bankok ás üzleti társaságok alkusznak meg velük, és hónapról hónepra tiltakozás nélkül fizetik nekik az általuk kirótt adót. „Azért — mondta Lev Sejnyin, a kiváló szovjet kriminallsta és fró — nálunk is előfordulnak társadalomellenes cselekedetek: lopások, garázdálkodás, rablás, sőt Igaz hogy ritkán, gyilkosság is. Nálunk is vannak emberek, akik nem akarnak dolgozni, de szeretnének a más munkájából élni. Törvényeink a legkeményebb büntetésekkel azokat a bűnözőket sújtják, akik tettükkel az egész társadalmat károsítják meg. Am nálunk a hivatásos bűnöző kevés. Gyakoribb az olyan eset, hogy káros befolyás hatására, részegségben, vagy gyenge pillanatokban követnek sí bűntényeket. Ezek még nem elveszett emberak, habár a lejtőre kerültek. Társadalmunknak elsőrendű érdeke, hogy ezeket a félresiklott Jellemeket átnevelje, és elősegítse nekik a becsületes, dolgos életbe való visszatérést. A gyakorlatban ex úgy nyilvánul meg, hogy az üzem vagy a kolhoz munkaközössége megítéli a bűntettet és kéri az illető Jogi — ügyészi, rendőrségi vagy bírósági — szervet, hogy a bűnöst nevelő folyamatnak vesse alá. Jellemző, hogy az ilyen bűnözők, akiknek a kollektive bizalmat szavazott, többségükben nem élnek vissza ezzel a bizalommal. A bizalom mindig reménnyel tölti el az embert, megerősíti benne a hitet jövője, saját maga és a társadalom — amely a bizalmát előlegezte neki — iránt.“ ' Város a sarkkörön túl A sarkköri város központja A sarkkörökön túl földünk mélyében óriási természeti kincsek rejtőznek. Ez ideig azonban még egyáltalán nem sikerült feltárni és értékesíteni tikét. Az örök hó és jég bíró dalmában roppant kedvezőtlen éghajlati feltételek akadályoznak abban, hogy ott emberi településeket létesíthetssünk. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának lentngrádl építészeti tagozata nemrégen Igényes feladatot kapott: Kidolgozni egy olyan sarkkőröntúll város tervét, amely állandó emberi településül szolgálhatna. Képeink a leendő városnak a lentgrádl építészek által készített terveit ábrázolják. A sarkkört városnak mintegy 10—12 ezer lakosa lesz. Az öszszes épületeket egy méter magas különleges alapokra építik a föld fölé, nehogy a talaj megolvadjon és az épületek alatt mocsarak keletkezzenek. Ügy tervezik, hogy a város központtá parkkal, sportpályával és szórakozóhelyekkel óriást Utca műanyagfedél alatt műanyag kupola alatt lesz el- kltmattzáclós berendezések sehelyezve. A magas házak hen- gltéségével mesterséges éghafgeralakúak lesznek, hogy job- latot teremtenek, amelyben a ban ellenálljanak a hóviharok- hőmérséklet még a legkegyetnak és mtnél kisebb legyen a lenebb fagyok idején sem sülyhőveszteségük. Az épületekben lyed 10 C° alá. 21
