A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-18 / 7. szám

Gyermeknevelés Múltkoriban az utcán négy feltűnően Öl­tözött kislánnyal találkoztam. Bár az utol­só divat szerint öltözködtek, mégsem volt rendjén minden. Senki sem akarja nekik felróni az élénk színeket, a szűk bársony­nadrágot — egész mással vonták maguk­ra a Járókelők figyelmét. A szakadás a nadrágon, a piros ruhára fekete cérnával felvarrott gomb volt az, amivel feltűnést keltettek. Olvasóink közűi bizonyára akadnak olya­nok, akiknek Ismerős ez a kép. Lehetséges, hogy kislányuknak szintén mindegy, ha ruhájáról hiányzik a gomb, s megvárja míg anyuka felvarrja helyette. Anyukát ez bosz­­szantja, gyakran felteszi magának a kér­dést: vajon hol tanulta ezt a rendetlensé­get a gyerek, hiszen otthon nem ezt látja! Talán furcsán hangzik, de maga az anyuka volt, aki kislányát rendetlenségre nevelte. Még akkor kezdődött, amikor elő­ször rakta el utána a Játékokat. Akkor folytatódott, amikor a családban a gyerek akarata kezdett érvényesülni. Semmiféle kö­telezettsége nem volt, anyuka végezte el helyette még a legkisebb munkát Is, amit pedig a gyerek könnyen megcsinálhatott volna. Anyuka most félelemmel gondol arra, ml lesz lányával, ha már nem fog rá dolgozni, hogyan fest majd a lakása, ha egyszer férjhezmegy. Kicsi korától kell rendre szoktatni a gyereket, nem elég akkor kezdeni, ha „meg­jön az esze“. /í'"' » Celaoa kétrészes ruha, kék-fehér pepiié­ből. A bids egyenes szabású, alul ferdén szabott öv díszíti, melyen kék szalagot hú­zunk ét. Befos mosoly, szép tartás, ml kell még a modern tánc harmóniájához? Ifjúságunk nép­szerű tánca a csacsacsa ... Csa-eia-csa épszerü tánc a csacsacsa, Illetve La­­tin-Amertka táncai, no meg az ezekből kifejlődött társadalmi táncok: a rumba, a szamba, a mambó, a pasodoble. Latln-Ame­­rtkán Közép- és Dél-Ameríka országait értjük, ahol a lakosság spanyolul vagy portugálul beszél. A modern táncok szem­pontjából bennünket főképp négy ország érdekel: Mexikó, Kuba, Argentína és Bra­zília. Azok az országok tehát, amelyek talán a legtöbbet szenvedtek a spanyol és portugál hódítóktól, a gyarmatosítók­tól és az amerikai tmperlallzmustól. A spanyol hódítók táncában igen sok volt az arab elem, a kelett tánckultúra. A rabszolgakereskedés idején egyre több afrikai négert hajóztak kt a dél-ameri­kai országok, és ezek a négerek elvitték táncaikat is az új országokba. Jóval több néger került Kubába és Brazíliába, mint Argentínába és Mexikóba; ezért a brazil és kubai táncok leglényegesebb alkotó­eleme a néger tánc. A néger ritmus har­monikusan vegyüli az arab eredetű spa­nyol táncok lágyságával, a kubai zené­ben dübörög az afrikai őserdő dobja, azonban a brazil muzsika sem nélkülözi a néger tamtamok ütemét. Téves az a felfogás, hogy a modern társadalmi tán­cok mesterkéltek, zenéjük erőltetett. Rit­musukban ott lüktet a szabadságért küz­dő kubaiak, brazíltk, az egyenjogúságu­kért küzdő mesztlcek, az argentin gau­­csók forradálmlsága, lelkesedése. A ku­bai eredetű rumba, a szamba, a mambó fez a tánc a kubai bolero és a rumba észak-amerikai változata), az argentin tangó stb. mind magán viseli a népi tánc Jellegét, de ugyanakkor egyesíti az arab, a spanyol és néger táncelemeket. A csacsacsa alapját ts a swing és a vugt alkotja. Hat alapfigurája van, a töb­bi már túlságosan bonyolult, nehezebb megtanulni. Ez a tánc egyébként eleinte csak tfínchóbortnak ígérkezett, ám a ked­vező ritmusa révén egyre Jobban teret nyert. Négy negyedes Ütemű tánc, a lé­pések gyorsasága Jóval nagyobb, mint például a mambóé, a percenkénti ütem­szám 40—48. Igen fontos a testtartás. Különösen gyakori a hibás kéztartás. A szabályos kéztartás magas, a tartás sza­bad, nem öleljük magunkhoz a táncos­nőnket. A táncoló pár között 20—30 centi­méter köz van, így könnyebb a lépések megtétele. A szabadabb tartás ellenére is meg kell tartant a pároknak a kap­csolatot, mert htszen csak így lehet har­monikus a mozgás. A kéztartás egy kissé magasabb — mondja a táncmestor A modern társadalmi táncok egyik fő követelménye a harmonikus mozgás, a szép testtartás, a szabályos kéztartás és a folyamatos mozgás, vagyis a lépések ritmikája. A torzított, túlságosan mo­dern táncformák, a bonyolult figurák zsúfolása lerontja az összhatást, ezt te­hát kerülni kell. Szocialista társadal­munkban nincsen helye a huligán tem­pónak, a Jamptzásnak, a táncőrületnek. Szépen táncolni több, mint JÓI táncolni — ez legyen a jelszavunk. Táncolj, szé­pen, mutatóson és meglátod, még azok­nak ts tetszent fog, akik ellenezték a táncot. Táncolj és megmondom kt vagy, kultúrember vagy barbár. A csacsacsa ifjúságunk tánca, a fiata­lok kedvenc tánca, lendület kell hozzá, lelkesedés, élet. Csacsacsával nyitották meg például a prágai technikusok bálját, szépen, mutatósán táncoltak a megnyitó párok. Szemre tetszetősen, szolid formá­jában, szép test- és kéztartással. Mert ez a legfontosabb. A rossz kéztartás eltor­zítja a testtartást, gátolja a mozgást, merevvé teszt a lépéseket. Erre ügyel­jünk, erre törekedjünk. Tanuljuk meg a szép tartást, hogy nyugodtan indulhas­sunk a táncterem parkettjére, ha a zene­kar rázendít, és elhangzik a felszólítás: — Szabad egy táncra!... Tanfolyamvezető: Balázs Péter, táncmester. Feljegyezte: M-s.

Next

/
Thumbnails
Contents