A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-18 / 7. szám
uomon raivaKoan íelu- és vfirosszépltésl akcióban részt vett Csemadok szervezetek munkáiét. Alábbi cikksorozatunkban beszámolunk a versenyben szép eredményeket elért szervezetekről. A csucsomi „templom“ 1962. Január 27. Délután Bt éra. Csúcsomban Járunk. Tfibb mint asásBtran házat •rámolunk meg. Nem nagy a falu, lakéi sem tesznek ki többet hétszáznál. Foglalkozás szerint elsősorban bányászok, aztán földmérések és Iparosok. Kozsnyébánya adja a munkát, a vasérc klbányászáss az élet értelmét. De nem krónikái Írni jötténk ml Ide. Azért vezetett erre az utunk, hogy Írjunk néhány sort a falu kézepén emelkedő hatalmas kultérházrél, amely már tété alatt áll. Mit mondjunk róla? Hogyan érzékeltessék nagyságát? Alkonyodlk, kOrOs-kOréi világit a hétakaré, a dombról kacagó gyerekek ereszkednek le zzánkón, sütésen. Néhány ember a kultárház elótt beszélget. Ok mondják, hogy az épéleten harmincöt ablak a a helyiségekben negyvenkét ajtó van. Mint egy kiaebbforma kastély. A tegnaphoz hasonlítják a Jelent, és szívből nevetnek. Kell a fiataloknak! — Mert Csúcsomban van vagy huszonhat lány ér -vagy negyven flé, akik össze akarnak Jönni valahol. B* az Idősebbek, a házasok sem akarnak örökké otthon élni mnnka után. Aztán hol jöjjenek Ossza? Akármilyen helyiség az igényeknek már nem felel meg. Modern kultérházra van székség. Olyanra, amelyben színház- és mozlterera van, valamint erkély, öltöző, társalgó, biliárd-, sakk- és televíziós terem stb. A csucsomi kultérház ilyen. 1950 tavaszán kezdték építeni a „Z“ akció keretében. Akkor azonban csak az alapot rakták le. A tulajdonképpeni építés 1961. március 12-én kezdődött A Csemadok kezdeményezésére n helyi pártszervezet és a HNB vezetősége naponta nyolc munkaerőt biztasitott az építkezésre. OndreJ Márton állandő kőméves mellett a falu minden kőmévese kivette részét a brigá dmánkából. Sa a közOs Összefogás gyémölcse a hatalmas ház. Harmincöt ablak és negyvenkét ajtói Mint egy kisebbforma kastély! — ójságolták nevetve, bészkén a hidegben párát föstölgő emberek. Elnézzék az épéletet és gondolkozunk. Kulturális forradalom 7 Nagy Konstantin után a keresztények hatalmas templomokat emeltek. A mi templomaink: esek a nagy mévelődési otthonok falvaink közepén! Arra hivatottak, hogy neveljék ifjúságunkat, dolgozóinkat a szocializmus, a munka és a kultúra szeretőiére! ... Íme, Itt áll már totó alatt Csúcsomban Is a huszadik század temploma. Még nem teljesen kész, még sok munkát kíván, de a tenniakarásban nincs hiba. Kik vettek részt az építésben? Két család kivételével mindenki. Neveket halinak: Hajdú József, Molnár György, özv. Szőlős Erzsébet, Aleza János, Gyonos Lajos ás Szőlős olvtérs, a Csemadok Járási titkára.,, Beszédesek ez emberek és közlékenyek. Mondanak valamit és helyesbítőnek. Eszerint a helyi pártszervezet nevében Ember Benedek bízta rá az építkezés vezetését és a brigádosok biztosítását Kerekes Józsefre. Ismét egy név! Ki az a Kerekes? Bányász. Húsz évig dolgozott a föld gyomrában. Ma mér nyugdíjas. Zoltán fie húsz éves s a brnól Katonai Akadémia másodéves hallgatója. Kató lánya jövőre érettségizik, felesége e JNB szervezési osztályának dolgozója. Felkeresem őket. A konyhában ég a villany. Kerekezné Mlhálltk Ordasak kézött, lánya pedig Jókai Brdély aranykora címé regényét olvassa. Kerekes újságban lapozgat. Tőle tudjuk mag, hogy a kultérház építéséhez a Csemadok osucsoml helyi szervezete toborozta legerősebben a brigádosokat. Tőle, a bányásztól, aki arra serkent, mozgósít szóval és személyes példamutatással, begy a csucsomlak is mielőbb felépítsék, és berendezzék „templomukat*! KACS JÓZSEF emrégtben az egyik vicclapban a következő karikatúrát láttam: reggel a faluban. öreg anyókák és apókák, vállukon kapával a habárba sietnek. A fiatalok a közeli autóbuszmegállóhoz igyekeznek, hogy a városba menfenek — dolgozni. Ez a karikatúra futott az eszembe, mikor a tornai Egységes FOldmüvesszövetkezet elnökével, Rafchel Jánossal beszélgettem. A szövetkezet ötvenhat tagfa közül 6 a legfiatalabb — harminckilenc éves. A tagok átlagos életkora hatvanhárom év. A vezetőségnek nincs panasza az Idős tagok ellen, Igazán derekasan dolgoznak, de hatvanöt, vagy hetvenéves emberektől mégsem lehet olyan munkateljesítményt várni, mint a húszévesektől. Bartók Feri bácsi most Is megrakok két szekeret szalmával. Nyáron meg a kertészetben szeretnék dolgozni. Hol vanak hát a tornai fiatalok? Valamennyien a városban keresnek munkát. — Talán kevés a keresett lehetőség a szövetkezetben? — kérdezem Bartók Fért bácsit, a legidősebb szövetkezett tagot. — Dehogyis — feleli Feri bácsi — sehol sem keres többet, mint Itthon. A szövetkezet vezetősége a tél folyamán iskolázást tart a tagoknak. A nagy érdeklődést mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy az ötvenhat tag közül harminc látogatja rendszeresen. — Kötelezővé tették? — kérdem Juhász elvtárstól, az Iskola vezetőjétől. — Feri bácsi hány éves? — Bn? Lassan már hetvenhét leszek. Most már nem bírok sokat dolgozni, beteg voltam, az orvos a dohányzást is eltiltotta — mondja Fért bácsi hamiskásan mosolyogva, cigarettával a szájában. — Hát akkor? — Az ember ne is cigarettázzon? Nem akarok én egész nap otthon ülni, még — Nem, senkit sem kényszerítettünk. Érdekli az embereket, hát jönnek. Néha egész komoly viták folynak szombat esténk int, mikor összegyűlnek. A hetvenhét éves Feri bácsi ts eljárogat az Iskolázásra. Bizony, munkaszeretetei tanulhatnának tőle a tornai ftatalok! K. Cs. Beszélgetés a szövetkezet Irodájában
